Pettkó András felszólalása a 2008.évi költségvetés vitájában
PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Most egy rossz törvényjavaslat vitája zajlik a tisztelt Házban. A Magyar Demokrata Fórum ezt a költségvetést nem támogatja, és nem azért, mert az ellenzéki pártok sehol a világon nem szokták a költségvetést megszavazni, hanem azért, mert ennek a költségvetésnek - a kormánypárti képviselők minden állításával szemben a kormánynak és ennek a költségvetésnek - valójában egyetlen célja van, hogy az elmúlt hat évben folytatott tevékenysége következtében felborult nemzetgazdasági egyensúlyt a makrogazdasági mutatók szintjére helyre húzza.
A Bizottság mindenkit befogadó digitális társadalmat sürget
Egy nappal az Inforum kezdeményezésének bejelentése után egy Uniós felhívás jelent meg!
Brüsszel, 2007. november 29.
A Bizottság mindenkit befogadó digitális társadalmat sürget
A műszaki fejlődés és a verseny fokozódása ellenére az európaiak több mint egyharmada továbbra sem képes élni a digitális társadalom előnyeivel. Öt év alatt mintegy 35-85 milliárd eurós hasznot hozhatna, ha a társadalom nyitottabbá válna, az internetes oldalakhoz könnyebben lehetne hozzáférni, és minden uniós polgárnak rendelkezésére állna a széles sávú internet-hozzáférés. A Bizottság ma a Tanács elé terjeszti az elektronikus társadalmi integrációról összeállított közleményét, amelyben több kulcsfontosságú kezdeményezés, köztük „e-integráció: te is légy benne!” címmel egy figyelemfelkeltő kampány támogatására szólítja fel a tagállamokat. Az elektronikus szolgáltatások hozzáférhetőségéről a Bizottság jogalkotási kezdeményezést is mérlegel, amely hasonlítana az USA-ban e téren bevezetett szabályozáshoz.
„Napjaink társadalmában a tájékozódás szabadsága állampolgári jog, és egyben a jólét előfeltétele is. Morális szempontból sem fogadható el, gazdaságilag sem tartható az az állapot, hogy több milliónyian képtelenek saját érdekükben igénybe venni az információs és kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségeket – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiaügyért felelős uniós biztos. – Mai kezdeményezésével a Bizottság megerősíti elkötelezettségét az európai digitális társadalomból kirekesztettek ügye mellett. Az elmúlt időszak mérlege eléggé felemás. A Bizottság ma egyértelmű jelzést ad minden érintettnek, iparnak, szabályozó hatóságoknak és kormányoknak egyaránt: most együtt kell cselekednünk, ha azt akarjuk, hogy mindenki akadálymentesen kapcsolódhasson be az információs társadalom vérkeringésébe.”
A Bizottság véleménye szerint az információs és kommunikációs technológiáknak biztosítaniuk kell a választás szabadságát, és a társadalmi különbségek mérséklése érdekében olyan formában kell eljutniuk a felhasználókhoz, hogy személyes vagy társadalmi helyzetétől függetlenül mindenki igénybe vehesse őket. 2006-os rigai nyilatkozatukban az európai uniós miniszterek egyértelmű irányszámok teljesítését vállalták, így például azt, hogy felére csökkentik az internethasználat és a digitális műveltség terén meglévő szakadékot, valamint azt, hogy 2010-ig gondoskodnak arról, hogy a nyilvános honlapok 100%-ban hozzáférhetők legyenek mindenki számára (IP/06/769). Az irányszámok teljesítése ötéves távlatban mintegy 35-85 milliárd eurós hasznot hozhat.
Az irányszámok és a hatóságokat, az ipart és a civil társadalmat egyaránt mozgósító kezdeményezések ellenére azonban az előrehaladás egyelőre lassú és egyenlőtlen. A Rigában vállalt célok nagy része nem fog időben teljesülni. A nyilvános honlapok hozzáférhetősége még csak 5%-on áll. A 64 év feletti korosztálynak csak 10%-a használja az internetet, szemben a 47%-os európai átlaggal. Ha nem lépünk, a szakadék 2010 helyett csak 2015-re fog felére csökkenni.
A Bizottság részére elvégzett legutóbbi elemzések azt mutatják, hogy az internetes oldalak, a kommunikációs terminálok, a televíziókészülékek és más információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségével továbbra is gondok vannak, és a lemaradás veszélyének elsősorban a kevésbé iskolázottak, a gazdaságilag inaktívak és az idősek vannak kitéve.
A problémakör kezelése érdekében a ma nyilvánosságra hozott európai kezdeményezésben felvázolt stratégia a következő célokat követve látja megvalósíthatónak a mindenkit befogadó digitális társadalmat:
- A társadalmi integráció, a széles sávú szolgáltatások rendelkezésre állása és a készségek terén meglévő szakadék áthidalásával legyen mindenkinek lehetősége arra, hogy részt vegyen az információs társadalomban.
- Gyorsuljon fel a kirekesztés veszélyének kitett csoportok tényleges bekapcsolódása, és javuljon életminőségük.
- Legyenek egységesebbek és hosszú távon hatékonyabbak az elektronikus társadalmi integrációt célzó európai kezdeményezések.
A Bizottság azt tervezi, hogy 2008-ban egy „e-integráció: te is légy benne!” elnevezésű kampány révén megerősíti a társadalom ez irányú tudatosságát. A folyamat az év vége felé egy miniszteri szintű konferencián fogja elérni tetőpontját, ahol a résztvevők várhatóan valós előrehaladásról adhatnak majd számot, és minden szinten megerősíthetik elkötelezettségüket.
A kutatás és a kísérleti projektek támogatása mellett a Bizottság horizontális jellegű jogi szabályozás kidolgozásán is munkálkodni fog annak érdekében, hogy az információs társadalomban még többen vehessenek részt, hogy egyenlő jogok érvényesüljenek, és kialakuljon a valóban egységes piac. Több EU-tagállam (így az Egyesült Királyság, Spanyolország és Olaszország) már meg is kezdte az elektronikus társadalmi integrációt elősegítő jogszabályi intézkedések elfogadását. Az Egyesült Államokban az 1990. évi Americans with Disabilities Act, a fogyatékkal élő amerikaiakról szóló törvény máris nagyarányú javuláshoz vezetett, és alkalmazási körét nemrégiben az online szolgáltatásokra, köztük az internetes honlapokra is kiterjesztették.
Háttér:
2006 júniusában a rigai miniszteri nyilatkozatban 34 európai ország vállalta, hogy 2010-ig mérsékli a digitális szakadékot (IP/06/769).
A Bizottság i2010 elnevezésű kezdeményezésében kiemelt helyet foglal el az elektronikus társadalmi integráció (IP/05/643). Ezzel összefüggésben több területen születtek kezdeményezések, köztük az elektronikus szolgáltatások hozzáférhetőségével (IP/05/1144), az ún. széles sávú szakadékkal (IP/06/340), az idősek helyzetével (IP/07/831) és az elektronikus készségekkel (IP/07/1286) kapcsolatban.
2007. november 13-án a Bizottság nagyszabású reformjavaslatot terjesztett elő a távközlés uniós keretszabályozásának módosítására egyebek mellett azzal a kifejezett céllal, hogy minden uniós polgárnak biztosítsa a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét (IP/07/1677).
Lásd még:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/index_en.htm
Civil kezdeményezés a digitális szakadék csökkentésére
Az eBefogadásért lobbizik az Inforum
NOL • Népszabadság Online • 2007. november 29.
A magyar lakosság többsége digitális analfabéta, a kormány és a törvényhozás ennek ellenére elengedi a füle mellett az Európai Unió ismétlődő figyelmeztetését: a digitális szakadék csökkentése nem lehetőség, hanem kötelező feladat. Magyarországnak nincs digitális társadalmi befogadási programja azon kívül, amit civil szervezetek az Első Magyar eInclusion Jelentésben publikáltak. A többi között ez hangzott el az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának Informatikai albizottsága szerdai ülésén, amelyen meghallgatták Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) főtitkára beszámolóját arról, hogy milyen okok vezettek addig, hogy hazai civil szervezetek és vállalkozások közösen hirdetik meg az „e-Befogadás, 2008 Magyarország” mozgalmat. Ennek célja, hogy mozgósítsa a magyar társadalmat azért, hogy a lakosság életminősége nőhessen az internet, a digitális eszközök használata által.
Az uniós tagállamok az európai szakminiszterek 2007. december 2-3-án Lisszabonban megrendezendő találkozóján jelentik be, hogy megkezdődik az Európai Unió „e-Inclusion, be part of it!” (magyarul: e-társadalmi befogadás: légy a részese) kampánya, ami arra ösztönzi a kormányokat, szervezeteket: tegyenek végre azért, hogy a hátrányos helyzetűek is hozzáférjenek az internet előnyeihez.
2006 óta immár három olyan hivatalos dokumentum jelent meg az Unióban, ami arra serkentette (volna) a kormányokat, hogy segítsék az emberek számítógépes ismereteinek növelését, legyen elérhető az internet az idősek, betegek, fogyatékkal élők, nők, kismamák, kisebbségi sorban és vidéken élők számára is. Az egyre ingerültebb hangvételű EU-dokumentumok láttatják, hogy nem csak Magyarország adós az ún. „elektronikus társadalmi befogadás” kezelésével. Itthon a lakosság többségének fogalma nincs arról, hogy az internet milyen mértékben könnyítené meg az életét, munkáját – véli Dombi Gábor, aki szerint ezen a helyzeten változtatna 2010-ig az Unió, felére csökkentve a digitális írástudatlanok számát.
Mivel a magyar kormányzati intézkedések még váratnak magukra, ezért az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) civil szervezetekkel és cégekkel közösen meghirdeti csatlakozását az Uniós kezdeményezéshez, elindítva az „e-Befogadás 2008, Magyarország” mozgalmat, amihez további csatlakozókat, intézményeket, szervezeteket és cégeket vár. (További információ: http://einclusion.hu )
Az MKOGY Informatikai albizottságának elnöke, Márfai Péter (MSZP) kijelentette: a bizottság üdvözli és támogatja e civil kezdeményezést. Bejelentette, hogya civil szervezetek által összegyűjtött információkat eljuttatja az országgyűlési képviselőknek a bizottsági meghallgatás összefoglalójával együtt. Még ebben az őszi parlamenti ülésszakban ötpárti egyeztetést kezdeményez az információs társadalom hazai helyzetéről, az uniós elvárásokról és az e-befogadás kérdéseiről, amelynek célja egy országgyűlési határozat megalkotása. Ezen túlmenően javasolja a kormányzati intézményeknek, minisztériumoknak, hogy támogassák az Inforum kezdeményezését, sőt azt a decemberi miniszteri konferencián mutassák be a többi résztvevő ország számára is – tájékoztatta a NOL-t Dombi.
Támadnak az IT civilek – elég volt az állami semmittevésből!
Az Inforum (Informatikai Érdekegyeztető Fórum) véleménye szerint hazánk lehetőségeihez képest sem tesz eleget az információs társadalom, a digitális társadalmi befogadás és esélyegyenlőség megvalósulásáért, pedig minden állampolgár megérdemelné az ez által nyújtott magasabb életminőséget.
Dátum: 2007.11.29. 19:09 | Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/56523/
Az Inforum (Informatikai Érdekegyeztető Fórum) véleménye szerint hazánk lehetőségeihez képest sem tesz eleget az információs társadalom, a digitális társadalmi befogadás és esélyegyenlőség megvalósulásáért, pedig minden állampolgár megérdemelné az ez által nyújtott magasabb életminőséget.
Nem először halljuk, hogy az ország lakosságának nagy része digitális analfabéta. A Dombi Gábor (Inforum) által a parlamenti Informatikai Bizottság elé benyújtott “e-Befogadás éve 2008, Magyarország” előterjesztés is természetesen ezzel a megállapítással kezdődik. A folytatás viszont már jóval veszélyesebb. Az informatikai fejlődésért küzdő civil szervezetek megállapítása szerint hazánk az elmúlt évtizedben annyit sem költött ennek a problémának az elolvasztására, mint amennyibe 300 méter autópálya kerül.
A kissé hatásvadász összehasonlítás viszont jogos, hiszen, ahogyan a parlamenti Informatikai Bizottsági ülésen, a fent említett előterjesztés benyújtása után Gögge Péter, az IVSZ főtitkára is elmondta: amennyiben nincsenek megfelelő források, akkor hiába vannak határozatok, tervek, politikai célok, egyszerűen nem fognak teljesülni. Papíron jól hangzik minden felzárkóztató program bejelentése, a sajtó ráharap, mint kampányszlogen, de a valóságban nemhogy “300 métert, de 30 millimétert” nem haladunk előre a szavakkal.

Szigorú összefogás a civil oldalon
Több, mint egy évvel ezelőtt Rigában 32 európai ország vezetője – köztünk a miénk is – állást foglalt a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett, itthon azóta mégsem történt gyakorlatilag semmi. A Rigai Deklaráció (meg kívánja felezni a digitális analfabéták számát) 2008-ig adott időt a tagállamok számára, hogy érdemben indítsanak akciókat, amire ezek szerint közel egy hónapunk van még, mondjuk ki: ezt is buktuk. A digitális társadalmi befogadás kérdése, pedig egyre fontosabb.
A szkeptikusok ugyan még mindig azt kérdezik, hogy miért kellene mindenkinek elektronikusan ügyintézni, miért kellene mindenkinek internetezni. Pedig az igazi kérdés az, hogy ha egy dokumentum, könyv, kiadvány papíron van, akkor a könyvtárnak, könyvtárosnak közfeladatként kell azt kezelnie közpénzből, viszont ha akár ugyanaz az információ elektronikus formában létezik, akkor egyből nincs gazdája. Egy közhivatal lépcsői ha akadálymentesítve vannak a mozgáskorlátozottak számára, akkor miért nem létezik ugyanez az akadálymentesítés elektronikus formában a hátrányos helyzetű, akár fővárosi, akár vidéki polgárok számára?

Dombi Gábor: Letett valamit az asztalra
Az Európai Unió jelenleg olyan fogalmakkal dobálózik, mint az eInclusion (e-Befogadás) vagy az eIntegration (e-Integráció), melyek itthon még nem is ismertek vagy ha igen, akkor egészen mást jelentenek. Sokak – a szakmai oldalon is – a felzárkóztatási programokban kizárólag olyan alanyokat vizionálnak, akik depriváltak, ultra-szegények vagy a világ végén laknak. Ehhez képest viszont az esélyteremtés, a társadalmi befogadás sokkal szélesebb platformot kellene jelentsen. A legnagyobb szakadék természetesen az idősek, munkanélküliek, fogyatékkal élők és a társadalom többi része között feszül, de közben egyre több egyébként normál esélyekkel induló ember mellett megy el az idő, életminősége pedig fokozatosan romlik a lehetőségeket jól használókhoz képest.
Egy érdekes tendencia hazánkban, hogy az eKözigazgatás iránt jelentős számban idősek és kistelepüléseken élők érdeklődnek, míg a hátrányos helyzetű emberek nagyon nyitottak az eHealth (e-Egészségügy) megoldások iránt. A digitális akadálymentesítés elsősorban nekik adna lehetőséget a könnyebb életre, de a használhatóság, egyszerűség megteremtése a többieknek is előnyös lenne. Főleg, ha nem felejtjük el azt az apróságot, hogy mára már nem az anyagi akadályok vagy a számítógép hiánya miatt nem lesz több netező, hanem egyszerű motivációs problémák miatt. Ez pedig továbbra sem jelent mást, mint egyre fokozódó kulturális elszigetelődést.

Márfai Péter: Ígéretek
A civilek kezdeményezése jelenleg megpróbál változtatni a dolgok menetén, éppen ezért az Inforum által nemrégiben elkészített “Befogadást az Információs Társadalomba, Most!” című kiadványt a parlamenti Informatikai Bizottság segítségével eljuttatják minden képviselőhöz, erőltetik, hogy egy komoly és ritmusos akcióterv készüljön a jelenleg is futó programok összefogására, kommunikációs hiányosságainak ledolgozására és emellett teljesen új programokat is indítanának. Részletesen kifejtik az eInclusion téma öt pontját is, ami tételesen így hangzik:
|
A civilek politikusok elé járulása szerencsére nem csak jelszavakkal való dobálózás, hangos jajveszékelés, hanem előre elvégezték azokat a feladatokat, melyek egy politikai program kapcsán a legnehezebbek szoktak lenni. Egységes platformra helyezkedtek a többi civil szervezettel, konkrét javaslatokkal álltak elő és komolyan gondolják, hogy mihamarabb ötpárti egyeztetést és közös véleményt kell kicsikarniuk a parlamentből. A helyzet pedig az, hogy amennyiben a civilek közös véleményen vannak, a két nagy párt jelenlevő politikusai is egyetértenek ezekkel az érvekkel. Mind a bizottság vezetője Márfai Péter, mind a jelen levő ellenzéki Kalmár István, Orbán Viktor informatikai tanácsadója is támogatóan szólt az ügyről, véleményük szerint gazdaságilag is és anyagilag is megérné ebbe fektetni. Amennyiben sikerülne újabb internet felhasználókat gründolni az országban, akkor a piaci szereplők is örülnének, ezért lélekben ők is támogatnak minden ilyen programot, ráadásul az így befolyó ÁFÁ-ból a ráfordított befektetés nagy része is rövid távon megtérülne. Az emberek is örülnének, mert modern, hatékony emberekké válnának és mindenki boldogan élne, amíg meg nem halna… Szép lenne.
Minden esetre az ígéret megvan: Márfai Péter jegyzőkönyvbe mondott szavai szerint minden képviselő megismeri majd az eInclusion programot részletező kiadványt és a bizottság támogató összefoglalóval egészíti azt ki. Ígérete szerint meglesz az ötpárti egyeztetés, a GKM is tudni fog róla, találnak rá kormányzati forrást is, és ha minden igaz, akkor a szabályozási feladatokra is megszerzik a megfelelő támogatást. Mint a mesében. Ha valaki teljesen beindult volna az ígéretektől, akkor gyorsan lehűtheti magát azzal a ténnyel, hogy ez a program semmilyen politikai – társadalmi konfliktust nem generál, senkinek nincs ellenére, tehát nincs gátlás, nincs összetűzés. Az erre apelláló politikában pedig ez azt jelenti, hogy motiváció sem lesz a megvalósításra. |
Parlamenti támogatás civil információs társadalmi programokhoz
Inforum kezdeményezés: 2008 az e-Befogadás Éve lesz!
2007. november. 28
A Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának Informatikai albizottsága november 28-i ülésén meghallgatta az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) főtitkára, Dombi Gábor beszámolóját arról, hogy milyen okok vezettek addig, hogy hazai civil szervezetek és vállalkozások közösen hirdetik meg az „e-Befogadás, 2008 Magyarország” mozgalmat. Ennek célja, hogy mozgósítsa a magyar társadalmat azért, hogy a lakosság életminősége nőhessen az internet, a digitális eszközök használata által. Az albizottság ülésén elhangzott: az ország lakosságának többsége digitális analfabéta, és Európai Unió több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális szakadék csökkentése nem lehetőség, hanem kötelező feladat. Magyarországnak nincs digitális társadalmi befogadási programja azon kívül, amit civil szervezetek az Első Magyar eInclusion Jelentésben (http://einclusion.hu/2007-09-11/einclsuion-eves-jelentes-2007/) publikáltak.
Az uniós tagállamok 2007. december 2-3-án Lisszabonban megrendezendő európai miniszterek találkozóján jelentik be, hogy megkezdődik az Európai Unió „e-Inclusion, be part of it!” (magyarul: e-társadalmi befogadás: légy a részese) kampánya, ami arra ösztönzi a kormányokat, szervezeteket, hogy tegyenek végre azért, hogy a hátrányos helyzetűek is hozzáférjenek az internet előnyeihez. 2006 óta immár három olyan hivatalos dokumentum jelent meg az Unióban, ami arra serkentette (volna) a kormányokat, hogy segítsék az emberek számítógépes ismereteinek növelését, legyen elérhető az internet az idősek, betegek, fogyatékkal élők, nők, kismamák, kisebbségi sorban és vidéken élők számára is. Az egyre ingerültebb hangvételű EU-dokumentumok láttatják, hogy nem csak Magyarország adós az ún. „elektronikus társadalmi befogadás” kezelésével. Itthon a lakosság többségének fogalma nincs arról, hogy az internet milyen mértékben könnyítené meg az életét, munkáját. Ezen a helyzeten változtatna 2010-ig az Unió, felére csökkentve a digitális írástudatlanok számát. Lévén a magyar kormányzati intézkedések még váratnak magukra, ezért az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) civil szervezetekkel és cégekkel közösen meghirdeti csatlakozását az Uniós kezdeményezéshez, elindítva az „e-Befogadás 2008, Magyarország” mozgalmat, amihez további csatlakozókat, intézményeket, szervezeteket és cégeket vár. (További információ: http://einclusion.hu )
Az MKOGY Informatikai albizottságának elnöke, Márfai Péter (MSZP) kijelentette: a bizottság üdvözli és támogatja e civil kezdeményezést. Bejelentette, hogy civil a szervezetek által összegyűjtött információkat eljuttatja az országgyűlési képviselőknek a mai bizottsági meghallgatás összefoglalójával együtt. Még ebben az őszi parlamenti ülésszakban ötpárti egyeztetést kezdeményez az információs társadalom hazai helyzetéről, az uniós elvárásokról és az e-befogadás kérdéseiről, amelynek célja egy országgyűlési határozat megalkotása. Ezen túlmenően javasolja a kormányzati intézményeknek, minisztériumoknak, hogy támogassák az Inforum kezdeményezését, sőt azt a decemberi miniszteri konferencián mutassák be a többi résztvevő ország számára is.
Légy a részese Te is! e-Befogadási Mozgalom
e-Befogadás, 2008 – Magyarország
Légy a részese Te is!
2007. december 2-3-án Lisszabonban megrendezendő európai miniszterek találkozóján jelentik be, hogy megkezdődik az Európai Unió „e-Inclusion, be part of it!” (magyarul: e-társadalmi befogadás: légy a részese) kampánya, ami arra ösztönzi a kormányokat, szervezeteket, hogy tegyenek végre azért, hogy a hátrányos helyzetűek is hozzáférjenek az internet előnyeihez. 2006 óta immár három olyan hivatalos dokumentum jelent meg az Unióban, ami arra serkentette volna a kormányokat, hogy segítsék az emberek számítógépes ismereteinek növelését, legyen elérhető az internet az idősek, betegek, fogyatékkal élők, nők, kismamák, kisebbségi sorban és vidéken élők számára is. Az egyre ingerültebb hangvételű EU-dokumentumok láttatják, hogy nem csak Magyarország adós az ún. „elektronikus társadalmi befogadás” kezelésével. Itthon a lakosság többségének fogalma nincs arról, hogy az internet milyen mértékben könnyítené meg az életét, munkáját. Ezen a helyzeten változtatna 2010-ig az Unió, felére csökkentve a „digitális írástudatlanok” számát.
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) egyéb civil szervezetekkel és cégekkel közösen meghirdeti csatlakozását ehhez az Uniós kezdeményezéshez, elindítva az „e-Befogadás 2008, Magyarország” mozgalmat, amihez további csatlakozókat, intézményeket, szervezeteket vár. Ezen szervezetekről és az akciókról bővebb információ az eInclusion.hu oldalon – ami e tematika Tudástára – olvasható.
Az információs társadalmi befogadásért: Akcióterv
A kibontakozás útja
A Magyarországon elkészült kutatási anyagokból és az Európai Unió által felvázolt fejlődési irányokból látható, hogy a digitális társadalmi befogadás (eInclusion) kérdése sürgető kényszerekkel szembesít mindenkit Európában. A hazai tettek fényében általánosságban elmondható, hogy a hivatalos Magyarország eddig még nem fordított elég figyelmet az eInclusion, a digitális társadalmi befogadás szükségességére, és az EU javasolta irányokra. Napjainkig az eInclusion irányú szervezett akciók túlnyomó többsége civil kezdeményezések eredménye. Látható, hogy a magyar gazdaság szereplői még nem ismerték fel, hogy az eInclusion problémáinak elhárítására tett lépések a piac nagyon jelentős bővülését hozzák maguk után. A társadalmi felelősségvállalási felbuzdulások inkább csak karitatív jellegűek, de azok általában nincsenek összhangban a piaci-társadalmi igények változásával. A kutatásokból és az elmúlt négy év tanulságaiból kiderül, hogy a kormányzati hálózatépítés, az ad hoc számítógép-akciók nem tekinthetőek megoldásnak olyan komplex életminőségi feladat esetén, mint a digitális esélyegyenlőség, a digitális (elektronikus) társadalmi befogadás megvalósítása. Olyan gazdaság-, társadalom-, egészség- és szociálpolitikára lenne szükség, amelynek alkotói és végrehajtói túl tudnak lépni a szűken értelmezett jogszabályi, hatásköri kereteken, és sürgős, összetett életminőségi feladatként kezelik a mintegy 6 millió magyar állampolgár sorsát. Az eInclusion nem értelmezhető csak foglalkoztatási, csak felnőttképzési, csak mentálhigiénés, csak egészségügyi, csak szociális kérdésként. A modernitás és az információs társadalom igénye meghaladja a tárcakereteket és a hagyományos gondolkodási sablonokat.
Természetes, hogy azt tapasztaljuk, hogy a civil kezdeményezések évekkel korábban indulnak el, mintsem a kormányzati döntéshozók egyáltalán a probléma megfogalmazásáig eljutnának. Mégsem triviális Magyarországon az, hogy a tenni vágyó szervezetekre partnerként tekintene kormányzat, általános a kapcsolathiány, a civil szervezetek egyszerű mellőzése, támogatásuk megvonása.
Ahhoz, hogy Magyarországon a digitális társadalmi befogadás kérdésében érdemi előrelépés történjen, ahhoz nem csupán azokat kell e kérdés fontosságáról meggyőzni, akik kimaradtak az internet-világ fejlődéséből és napról-napra távolabb kerülnek attól, hogy az egyre bonyolultabb szolgáltatásokat igénybe vegyék, hanem azokat is, akik a hazai reformokat megvalósítani igyekszenek. Az ezen a területen Európai Unió által szabott irányok, elvárások nem kerültek át a hazai köz(politikai) gondolkodásba, ezért az unióval párhuzamos fejlődés útja erősen kétséges. Magyarországon az utóbbi években az információs társadalom lassú fejlődési üteme mellett tovább mélyült a lakosság digitális megosztottsága. A folyamat az ország kulturális értelemben vett végleges kettészakadásának irányába tart. A felnőtt lakosság 60 százaléka digitálisan írástudatlan. A jelentős mértékű motiváció-hiány legfőbb okait abban látjuk, hogy a lakosság többsége nincs tisztában azzal, milyen előnyökkel is járhat számára a digitális világ, illetve hogy hiányoznak azok a társadalmi közvetítők, akik közvetlen módon mindezt képesek bemutatni. Szükség lenne olyan uniós és magyar, civil és kormányzati együttműködésre, ami a valós problémára hatékony választ kíván adni. A kooperáció hiánya a magyar társadalom minden szintjére kihat és akadályozza a készülő reformok eredményességét.
A civil és tudományos szervezetek összefogásából létrejött szakértői anyag néhány olyan lépés szükségességre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek nélkül a társadalmi modernizáció és a digitális társadalmi befogadás nem mehet végbe. Véleményünk szerint szükséges a döntéshozói, politikai és civil-társadalmi véleményvezérek körének tájékoztatása arról, milyen elvárásokat fogalmaz meg az Unió, milyen irányokat mutat és hol tart Magyarország e kérdésben. 2007 az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Éve”ennek során természetes lenne, ha ebbe az eInclusion kérdésköre is beemelésre kerülne, hogy a 2008-as e-Befogadás évére Magyarország érdemben készülhessen fel.
Szükségesnek látjuk a társadalom motivációjának erősítését, az internettel kapcsolatos ismeretterjesztés erősítését, a hátrányos helyzetű csoportok célzott tájékoztatását és felkészítését. Ezzel kapcsolatosan fejlesztésre szorul az informatikai és információs társadalmi felnőttoktatási és -képzési struktúra, támogatásra méltónak látjuk a központi és helyi, civil és privát oktatási kezdeményezéseket. Szükségesnek látszik olyan internetes tartalmak előállításának fejlesztése és a meglévők támogatása hozása, amelyek az eInclusion problematikájához kínálnak megoldásokat, legjobb gyakorlatokat, és irányokat a hátrányos helyzetű csoportok számára. Végezetül megfontolandó, milyen ösztönzővel lehetne hatni az informatikai szállítók és az internet-szolgáltatók számára, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak olcsó és megbízható eszközöket kínáljanak.
A fentiekből következően a hazai eInclusion cselevések körének az alábbiakat javasoljuk.
1. javaslat
A eInclusion eszme népszerűsítése – elméleti előkészítés
- Írásos áttekintés az eInclusion helyzetéről az EU-ban a hazai döntéshozók, szociális intézmények, társadalmi és politikai szervezetek számára. Az európai uniós és hazai policy-k ismertetése. A kérdés folyamatos kommunikációt igényel a döntéshozók és megvalósítók felé;
- EU tevékenységeket bemutató módszertanok, legjobb gyakorlatok összeállítása;
- A hazai „best practice” összeállítása és angol nyelvű kommunikációja az EU és intézményei felé. A hazai eseményekről, eredményekről rendszeres hírgyűjtés a témakört érintő EU benchmarking és indikátorok elvárásai szerint;
- Rendszeres angol nyelvű, hírlevél publikálása az EU intézményei és nemzetközi sajtó számára a hazai eInclusion kérdésről, amelyben számot lehet adni az információs társadalom tágabb kérdéseiről is;
- E kérdéssel foglalkozó website felállítása angol és magyar nyelven (folyamatban). Kutatások, szakmai anyagok (oktatáshoz, civil szervezeti, önkormányzati tevékenységhez);
- Az információs társadalomból kirekesztett csoportok igényeinek, motivációinak, attitűdjeinek jobb megértése érdekében rendszeres hazai kutatási programok indítása;
- A hazai társadalmi, közösségi informatikai gondolkodás és gyakorlatok megerősítése, kiterjesztése.
Motivációs programok
- Motivációs, igény- és figyelemfelkeltő programok az 50 év feletti és idős emberek számára: Inforum Unoka-Nagyszülő IT Versenyek, roadshow-k, televíziós kampányok;
- Fogyatékkal élők (Civil szervezeteik bevonásával célzott DM programok);
- Roma kisebbség (Kulturális és jogvédelmi szervezetek bevonásával indított speciális kampányok);
- Halmozottan hátrányos helyzetű, szegény fiatalok csoportjainak elérése;
- Helyi motivációs programok, melyek megvalósításában a közösségi hozzáférési helyek és az iskolák kiemelt szerepet játszanak;
3. javaslat
Oktatási programok
- Országos eKépességek program indítása;
- Könyvtár, teleház, iskola, idősklub bevonása, a létező non-profit intézmények megerősítése (pl. Kattints rá, Nagyi!);
- IT-Mentor képzés beindítása, megerősítése;
- A szociális gondozói hálózat felkészítése;
- Szakmai tananyagok az oktatóknak (kidolgozva);
- Speciális, nyomtatott és online tananyagok a célcsoportok tagjainak;
- Az iskolák és diákjaik bevonása az idősek oktatásába (pl. Inforum: „csibe tanítja” program, kidolgozva);
- Oktatási tananyagok kiemelt online közszolgáltatások, elsősorban e-közigazgatás és e-egészségügy terén.
4. javaslat
Tartalomszolgáltatás
- Információs webhely az idősek IT oktatása céljából (pl. 50Plusz.Net, folyamatban);
- A kiemelt célcsoportok számára releváns információszolgáltatások összegyűjtése és támogatása;
- Az oktatási, ismeretterjesztési programokhoz szükséges összefogások szervezése, partnerek felkutatása;
5. javaslat
Hozzáférés és eszközök
- Szélessávú internet-elérés lehetősége az adott településen, körzetben (partnerségben a mobilcégekkel, wi-max szolgáltatókkal);
- Olcsó számítógépek;
- Speciális eszközök (infraegér, braille billentyűzet, – nyomtató, felolvasó szoftver);
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és tagszervezetei, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ és munkatársai együttműködést ajánlanak és kérnek a többi civil társadalmi szervezettől, az illetékes tárcáktól, hogy a digitális társadalmi befogadás (eInclusion), a digitális írástudás és készségek fejlesztése, az életminőség-politika terén lépjenek fel együtt, közösen
- 4,7 millió honfitársunk leszakadásának megállítása érdekében és
- 3,5 millió, 50 évnél idősebb honfitársunk társadalmi hálózaton belül tartása érdekében.
(2007 nyár)
Az IT-mentor Projekt tapasztalatai és üzenete
Az IT Mentor jó megoldás a digitális írástudás növeléséhez és az információs társadalom megvalósításához
Az ötlettől a megvalósulásig - siker
Három éve fogalmazódott meg az a gondolat, hogy az informatikai szektornak kell tennie azért, hogy az információs társadalom vívmányai minél szélesebb körben jussanak el a társadalom hátrányos helyzetű rétegeihez.
Úgy láttuk: szükség van egy “átvivő közegre”, “katalizátorra”, aki közvetíti a korszerű informatikai szolgáltatásokat a felhasználók felé – ez személy az információs társadalom mentora, röviden az IT-mentor.
Ennek az elképzelésnek megvalósítására szövetkezett az INFORUM a MATISZ és az IVSZ, mint az informatikai szektort képviselő szövetségek, kiegészülve a hátrányos helyzetűek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában tapasztalatokkal rendelkező Napra Forgó Kht-val, illetve a hallássérültek problémáival foglakozó HARKE-vel, hogy a most véget érő EQUAL pályázati program keretében megvalósítsa az elképzelését.
Az alapgondolat egyszerű volt. Olyan éppen inaktív társadalmi rétegnek kínáltunk egy merőben új munkalehetőséget, másokon való segítés eszközét, akik más területeken már bizonyítottak, sikeresek voltak, de önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak, hátrányos helyzetbe kerültek, vagy sajnálatos módon fogyatékossággal élnek (hallás és mozgássérültek, megváltozott munkaképességűek).
A projekt megvalósítása során kialakult az IT-mentor szakma, amit az Országos Képzési Jegyzékbe be is jegyeztek.
Az Equal által támogatott, az IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó program három fő részre tagolódott.
Kiválasztás: az IT-mentor felhívásra sokan jelentkeztek a legkülönbözőbb helyekről és képzettségekkel.
Képzés: a kiválasztást követően 46 kolléga kezdhette meg a mentális felkészítést, majd 42-en vettek részt az öthónapos szakmai, valamint speciális, az egyes IT mentor foglalkozásokhoz (innovátor, felnőttképzési konzulens, távoktatási tutor, stb.) kapcsolódó képzéseken. Végül is 41-en váltak IT-mentorrá.
Foglakoztatás: a képzést követően 39 fő kezdte el a munkatapasztalat-szerző tevékenységét. IT-mentoraink dolgoznak önkormányzatoknál, civil szervezeteknél, kormányzati portált üzemeltető nagyvállalatnál, közösségi házakban, vállalkozásoknál, oktatási intézményeknél. Munkájukkal sokan bebizonyították az elmúlt egy évben, hogy szükség van rájuk, pl. felnőttképzési konzulens, távoktatási tutor, közösségi szolgáltatás-üzemeltető, innovátor, vezetői asszisztens, ügyfélszolgálati munkatárs, kisvállalati rendszergazda munkakörökben.
Nagyon reméljük, a most záródó EQUAL projekt során kiképzett és bizonyított IT mentorokat sok ezren követik majd az Új Magyarország Fejlesztési Tervben biztosított lehetőségek kihasználásával, s így az IT-mentorok segítségével kiteljesedik az információs társadalom, aminek vívmányait azok is élvezhetik, akik erről nem is álmodhattak. A projekt sikeres megvalósítása a megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlőségének biztosításán túl az informatika elterjedését is lehetővé teszi, mely reményeink szerint piacnövekedést is jelent az IKT szektornak. Valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetettünk ennek a nagy vállalkozásnak.
Az Equal programban végzett nemzetközi tevékenységünk eredménye, hogy pl. a dél-olasz partnereink akik hasonló helyzetben vannak, mint Magyarország az internet használat tekintetében is erősen érdeklődnek az IT mentor megoldásunk iránt.
(További információ: Balogh István, IVSZ – istvan.balogh@ivsz.hu)
Folytassuk a megkezdett közös munkát! – A probléma
Az állami és a civil szféra, valamint az elektronikai, távközlési üzleti világ a 2000-es évek elejétől, egységesen helyesnek és kívánatosnak tartotta az IT-mentor program szükségességét. Szakmai dokumentumok sorozatában rögzíttette elkötelezettségét a közös cél megvalósítása és az összefogás mellett.
Az Információs Társadalom Mentor egy új, szektorközi szolgáltatás, amely a rászorulók számára konkrét élethelyzetekben nyújt személyes segítséget az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatában. A kisközösségekben, lakókörzetekben működő IT-mentorok mindaddig társként állnak a “tanítvány” mellett, amíg az önállóan képessé nem lesz az új lehetőségek kihasználására, egy-egy élethelyzet ügyintézés, álláskeresés, munkavégzés, tanulás, vállalkozás, kapcsolatteremtés, stb. megoldására.
Az IT-mentor küldetése túlmutat a személyes segítségnyújtáson. A települési kisközösség, lakókörzet, szomszédság közszolgáltatójaként a közösségi informatika gyakorlatának megvalósítójaként bekapcsolja a kisközösséget és tagjait a hálózati gazdaságba, társadalomba, közigazgatásba. A közösségi informatika helyi szolgálója, technikusa a hiányzó láncszem volt eddig a mindenkit befogadó, egészséges kisközösségek fejlesztését segítő információs társadalomban.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a korábbi közös elhatározásokat, a már megvalósuló gyakorlatot, folyamatban lévő programokat figyelmen kívül hagyva, így a szerves fejlődést megtörve új Információs Társadalom Tanácsadó, illetőleg e-Tanácsadó képzési programba kezdett. Koncepciója szerint a meglévő közművelődési intézmények állásban lévő diplomásait kell tovább képezni tanácsadói feladatra. Az e-Tanácsadó azokat szolgálja a többnyire városi szinten működő intézményekben, akik felismerték, hogy az IKT eszközök és szolgáltatások számukra szükségesek és ebben segítséget kérnek. Ez a réteg a kutatások szerint a társadalom maximum 15 %-a. Az IT-mentor ezzel szemben az 50 %-ot jóval meghaladó réteget segíti problémás élethelyzetek kezelésében, akik még nem tudják, hogy az IKT számukra hasznos lehet. Az e-Tanácsadóval szemben az IT-mentor új munkahelyeket, vállalkozásokat teremt, lehetőséget biztosít a közszférából kiszorulóknak elhelyezkedésre.
Felhívjuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium figyelmét a kialakult helyzetre, s felajánljuk együttműködésünket a korább megkezdett, jelentős pozitív nemzetközi visszhangot is kapott , IT-mentor program folytatásában. Továbbra is érvényben lévőnek tartjuk a kormányzat és az IT szakma képviselői között a fenti témában, 2006-ban, megkötött megállapodást, s kezdeményezzük annak szélesebb szektorközi egyezménnyé fejlesztését.
(További információ: Dombi Gábor, Inforum – dombi@mail.datanet.hu)
Társadalmi Szerepvállalási Díj és kitüntetettjei
Gazdagréti Közösségi Ház: Jenei Ilona, igazgató
Nagyközségi Önkormányzat, Gávavencsellő: Dr. Karakó László, polgármester
Kopint Datorg Zrt.: Slemmer László

Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) az “IT-Mentor, az informatikai szektor, mint munkaadó” elnevezésű program keretében Társadalmi Szerepvállalási Díjat alapított azzal a céllal, hogy Magyarországon elismertséget biztosítson a mentorálás társadalmi felelősségét felvállaló szervezeteknek és cégeknek.
Az információs társadalom és gazdaság fejlődésével számos olyan munkakör teremtődik, amely a megváltozott munkaképességűek, valamint a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű 45 év feletti korosztály számára teremt új esélyt a hasznos munkavégzésre. Ezért dolgozta ki a projekt megvalósítására szövetkezett konzorcium az Equal projekt keretében az IT-Mentor képzést.
A képzés után, a munkahelyeken végzett munkatapasztalat-szerzés pedig lehetőséget teremtett a munkavállalók számára, hogy némileg védett környezetben integrálódni tudjanak a vállaltok és szervezetek munkafolyamataiba, másrészt növelni tudják a munkaadók körében a megváltozott munkaképességűek elfogadottságát.
A Társadalmi Szerepvállalási Díjjal az IT-Mentor programban résztvevő mentorokat foglalkoztató intézmények legkiválóbbjait szeretnék kitüntetni. A díjak kiosztásának célja, hogy felhívjuk a figyelmet a társadalmi szerepvállalás fontosságára és növeljük a munkaadók körében a 45 év fölöttiek és a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők elfogadottságát.
Alapos kutatás előzte meg a díjazottak kiválasztását, amelyben az IT-mentorok véleménye volt a meghatározó. A díjat 3 olyan intézménynek ítéltük oda, amelyek különös figyelmet fordítottak az általuk foglalkoztatott IT-mentor szakmai fejlődésére és a közösségbe való beilleszkedésére, így növelve a munkaerőpiacra való visszalépésüknek esélyeit.
(További információ: Faragó Judit, Inforum – farago@inforum.org.hu)
Inforum közgyűlés, 2008. június
Változás az Alapszabályban, nyitás út tagok felé
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum 2008. június 18-án megtartotta éves rendes Közgyűlését.
Az résztvevők elfogadták az Inforum alapszabályának változtatását, amely bevezette a pártoló tagság intézményét és lehetővé tette, hogy gazdasági vállalkozások is taggá válhassanak.
A Közgyűlés elfogadta az Inforum vezetésének beszámolóját és jóváhagyta az IT-Mentor Egyesület és az Infopoly Alapítvány csatlakozását a szervezethez.
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Elnök: dr. Péceli Gábor. Az Inforumban képviseli: Pajna Sándor.
Rendes tag
A társaság célja, hogy intézményektől független szakmai fórumként segítse hazánkban és a magyar nyelvterületen az informatika alkalmazását, a szakma elismertségének megőrzését, az informatika kultúra terjesztését, a szakmai tájékoztatást. Közhasznú szervezetként szolgáltatásokat nyújt, illetve vállalkozásoknak ad keretet, ezeken belül: lehetőséget ad szakmai, közéleti munkára, kutatási, fejlesztési és továbbképzési programokat véleményez és részt vállal azok kidolgozásában, előadásokat, konferenciákat szervez, pályázatokat hirdet, ill. képviseli Magyarországot hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben.







