Infokommunikációs eszközökkel zöldítené az európai gazdaságot a Bizottság
Mobiltender: újabb részleteket kért be az NHH
Azért nincs még eredmény a mobiltenderen, mert az NHH állítólag pénteken újabb részleteket kért be a pályázóktól. Úgy tűnik a hatóság fontolóra vette a piacon lévő mobilszolgáltatók aggodalmait.
Egymilliárdan a hálón
A 15 évnél idősebb internetes felhasználók tábora globálisan elérte az egymilliárd főt tavaly decemberben – derül ki a comScore felméréséből. A globális internetezők tábora 41,3 százalékát az ázsiai régió adta.
Láthatatlan számítógépek az életminőség szolgálatában
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke kezdeményezésére 2008. december 5-én megalakult és megkezdte működését a beágyazott számítógépes rendszerek területének kutatásával és fejlesztésével foglalkozó technológiai platform, amelyben hazai ipari vállalatok, egyetemek, kutató központok és a felhasználók stratégiai partnerként működnek együtt.
Átalakul a vezetékes piac 2009-ben
Mozgalmas év volt 2008 a vezetékes távközlésben, a kábelcégek elhappolták az ügyfeleket a telefontársaságok elől. Jövőre a trend folytatódik, de a Magyar Telekom már készíti a válaszcsapást. Jóslataink és spekulációink 2009-re.
Egy év alatt legalább kétszázezerrel nőtt hazánkban a vezetékes szélessávú internetelérések száma, tehát a helyhez kötött hozzáférés még mindig népszerű. Sajnos a 2008-as egész éves növekedésről még nincs adatunk, mert a Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb adata októberi. Ebből azonban kiderült, hogy a vezetékes elérések száma októberben átlépte a 1,5 milliós határt, míg egy évvel korábban, 2007 októberében még csak 1,11 millió hozzáférés volt. Jövőre enyhébb növekedésre számítunk, mert a mobilinternet jövőre már nemcsak kiegészíteni, hanem akár helyettesíteni is tudja a vezetékes elérést.
Kábelbarátok
Az NHH számai alapján 2008 a kábeltévés szolgáltatók éve volt. A négy legnagyobb vállalat (UPC, T-Kábel, Fibernet, DIGI) kétszer több szélessávú hozzáférést adott el, mint az adsl-szolgáltatók (2007 és 2008 októbere közt, 127 802 a 67 912-vel szemben). A kábeles cégek azt az előnyt használták ki, hogy a tévézés irányából közelítették meg az előfizetőiket, és Magyarország a világ élvonalában van a tévézésben. A kábelen évek óta megbízhatóan elérhető több tucat tévécsatorna, és mindegyik vállalat elkezdte bevezetni a digitális tévézést. Ez javítja a képminőséget és helyet ad a nagyfelbontású (HD) csatornáknak. A kábeles internetszolgáltatás is kinőtte gyermekbetegségeit, és a kábeles telefon sem idei újdonság, azaz a vállalatok mindhárom területen helytállnak.
Ehhez képest a telefontársaságok óriási lemaradásban vannak a rézdrótjaikkal, mert azokat eredetileg telefonálásra készítették fel. Az adsl már viszonylag jó, de a központ távolsága miatt 2008-ban még mindig sok előfizetőnek kellett beérnie néhány megabites letöltési sebességgel. Az IPTV pedig csak ott elérhető, ahol van gyors internetelérés.
Matáv
A Magyar Telekom időben észlelte a bajt, és 2008 egyben az óriáscég teljes átalakulásának az éve is. Az egykori Matáv sokat tett annak érdekében, hogy az emberek végleg elfeledjék a magenta korszak előtti nevét, amit a júzerek általában nem a legszebb jelzőkkel illettek. Most már a Magyar Telekom is a tévészolgáltatásra helyezi a hangsúlyt a telefon helyett, és teljesen átalakította belső vállalati struktúráját. A T-Com és a T-Online egybevonásával létrejött a T-Home részleg, amely kizárólag az egyszerű otthoni előfizetőkkel foglalkozik.
A kábelcégek kínálatára a Magyar Telekom válasza az optikai hálózat, ami 2009 végén már kétszázezer háztartásban lesz elérhető. Az új technológiával egy csapásra megoldódnak az IPTV-t érintő problémák, a sávszélesség már nem lesz akadály. Az sem utolsó szempont, hogy amíg a rezet néha elvitték a színesfémtolvajok, addig az optika ilyen szempontból biztonságban lesz. A cég arról is gondoskodott, hogy amíg nem végez az optika bevezetésével, addig műholdon tudjon tévét adni az ügyfeleinek, és ez a szolgáltatása országszerte elérhető, nem függ a vonal minőségétől.
A T-Home név alatt létrejött hazánk első olyan szolgáltatója, amely mobilon és vezetéken is háromféle szolgáltatást tud nyújtani az ügyfeleknek: tévét, internetet és telefont. Éppen ezért lesz érdekes 2009, mert ha a riválisok előnyös ajánlatokkal akarnak az ügyfeleik elé állni, akkor muszáj lesz egymással szövetkezniük. Erre már láttunk néhány példát, először a Vodafone és az Invitel kötött megállapodást, az év végén pedig az Enternet kezdett árulni egy mobilinternetes csomagot, amelyhez a cég adja az IP-t, és az ügyfél a Pannon mobilhálózatát használja. Jövőre több hasonló összeborulásra számítunk.
Megtisztulás
Emellett 2009 a távközlési piac megtisztulásáról szól majd. Több tucat internetszolgáltató működik rézdróton, és a Magyar Telekomot semmi sem kényszeríti arra, hogy ezeknek a cégeknek helyet adjon az optikai hálózatán. A még alig létező technika szabályozását pedig nem lehetett előre elkészíteni. A kisebb netszolgáltatók nem tudnak majd tévészolgáltatást nyújtani, nincs olyan ajánlatuk, mint a rivális kábeleseknek, ezért piacot veszíthetnek. Iparági szakértők szerint a nagyobb tartalomipari cégek egyszerűen le sem ülnek tárgyalni egy néhány ezer főt kiszolgáló céggel.
A tőkeerős, nagyobb szolgáltatók ezért megpróbálják majd felvásárolni a kicsiket, és az így nagyobbra nőtt vállalatok könnyebben versenyeznek majd a kábelesekkel, illetve új riválisukkal, az optikát építő Telekommal. A felvásárlásokra készülő szolgáltatóknak azonban ellenállásra kell számítaniuk, mert a kis cégek tulajdonosai sokszor érzelmileg kötődnek a vállalkozásukhoz. Arra számítunk, hogy 2009-ben a nagyobb internetszolgáltatók agresszíven próbálják majd biztosítani a pozíciójukat a lakossági telefonszolgáltatás piacán. Az is kivezethet a szorult helyzetből, ha a szolgáltatók a Magyar Telekom mintájára a műholdas tévézés felé nyitnak, és ha kevés ügyféllel nem jutnak dűlőre a tartalomiparral, akkor szövetségbe tömörülve próbálnak előre lépni.
Rend lett
Végül a szabályozó hatóságok legfontosabb 2008-as eredményéről is szót kell ejteni. Egy új rendeletnek hála, a szolgáltatóknak végre a garantált sávszélességgel kell meghirdetniük a szélessávú internetes csomagokat, nem azokkal az elméleti maximumokkal, amiket vagy elég az ügyfél, vagy nem.
Forrás: Index
Lassan nőnek a digitális zeneeladások
A Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy tavaly 25 százalékkal nőtt az online eladott zenei művek értékesítéséből származó bevétel.
Tovább
A Pannon szerint komolytalan a mobiltender
Ove Fredheim, a Pannon vezérigazgatója szerint az NHH-nak újra kellene gondolnia a 3G tenderkiírást.
SG.HU interjú
Új bevételi forrásokat keres a zeneipar
A vasárnap Cannes-ban kezdődő MIDEM zenei kiállítás egyik legfontosabb témája az új bevételi lehetőségek meghatározása lesz. A rendezvényen több mint 85 ország képviselői, zenészek, kiadók és a szakemberek tanácskoznak majd arról, hogy milyen módon juthatna még több bevételhez a zeneipar. Az egyik fórum mottója stílusosan “Hol a pénz?”, és a rövid kérdés nyugodtan lehetne az egész esemény mottója is. Abban egyetértenek a piaci szereplők, hogy jelenleg a legnagyobb problémát a gazdasági világválság, a zenei fájlcserélés és a kiadók csökkenő befolyása jelentik. A szakértők abban egyetértenek, hogy a megoldás kézenfekvő: az internet. Vagyis erősíteni kell az online eladásokat, új terjesztési módszereket kell kidolgozni és az előadóknak új kapcsolatot kell kiépíteniük a rajongókkal.
eInclusion előadás az NHIT-ban
Dombi Gábor, az Inforum főtitkára 2009 január 12-én előadást tartott a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács teljes plénuma előtt az e-Befogadás aktuális kérdéseiről.
Az előadás prezentációját itt érheti el.
Ötmilliárdos uniós támogatás a tegnap összezuhant Ügyfélkapunak
Nem bírja már a csúcsterhelést a négyéves rendszer, uniós pénzből próbálják megerősíteni.
- Inforum az Európai Parlament lapjában
- Életminőséget és hasznot mindenkinek!
- Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánunk! – Összegzés, 2009
- Tíz magyar cég a Deloitte idei „Technology Fast 500 EMEA” rangsorában
- Sárváron gyártják a Lenovót
- Egyetértésben a FIDESZ és az IVSZ
- e-Skills and NGOs: tools for common Europe – An Opinion
- Törvény a nyílt szabványok kötelező alkalmazásáról
- Az informatika helyreállító szerepében bíznak a vezetők
- Útmutató intergenerációs programok megvalósításához
- Cégbejegyzés órák alatt
- Civilek a(z elektronikus) pályán
- Adózási adatok más köntösben
- Ügyfélkapu: megújult külső, biztosabb háttér
- Kisebb pályázatokkal a nagyobb szolgáltatáskínálatért
e-Inclusion
