1 millió új IT-felhasználót! – Idősödés, életminőség, informatikai piacbővítés (2008)

2010. január 31 · Kategória: Inforum archívum 

Informatika az idősek és a gazdaság szolgálatában. Egy sikeres megoldási lehetőség Az Európai Unió központi problematikájának tekinti az idősödés kérdéskörét. A megközelítése életminőség központú. A lényege: hogyan lehet önálló, aktív életvitelt biztosítani az öregedő Európa polgárainak? Milyen új alapelvek és készségek szükségesek? A válasz: digitális írástudás, élethosszig tartó tanulás, munkában maradás, aktív közösségi lét, egészség-megőrzés, önálló életvitel. A környezetnek tehát ezeket a feltételeket kell biztosítani oktatással, szolgáltatással, társadalmi összefogással. Az EU megközelítése nem érdek nélküli. Óriási mértékben nő az idősebb generációk létszáma, akik mindinkább figyelmet, segítséget, gondozást igényelnek. Emellett megtakarításaik mozgósítása hasznos forrás lehet az informatikai és egészségügyi fejlesztésekhez. Az igény, a szükséglet és a lehetőség találkozása az alapja az uniós idős-életminőségi-informatikai komplex politikáknak. A kortárs hazai időspolitikai megközelítések – főképp ismeret híján ‑ nem követik az uniós irányokat, amelyben kulcsfogalmak: Tartalmas időskor a munkában (Ageing well at work): a célkitűzés szerint a hozzáférés, az innovatív gyakorlatok, a rugalmas munkavégzés és az IKT használatához szükséges tudás, valamint az új tudások megszerzése az IKT segítségével (e-learning) együttesen hozzájárulnak az aktívabb, termelékenyebb időskorhoz, jobb munkakörülményeket biztosítanak, valamint javítják a munkavégzés és a szabadidő közötti egyensúlyt. Tartalmas időskor a közösségben (Ageing well in the community): az IKT hozzájárul az aktív társas élethez, részben szociális hálózatokat biztosít, részben a kereskedelmi és állami szolgáltatásokhoz segíti a hozzáférést. Ezáltal az IKT javítja az élet minőségét, csökkenti az izoláció, az elszigetelődés veszélyét. Tartalmas időskor otthon (Ageing well at home): a mindennapokban az IKT egészséges és tartalmas (minőségi) életet biztosít, miközben támogatja a függetlenséget és önállóságot. Magyarországon még nincs idős életminőség-politika, sőt napjainkban komoly hátránnyal szembesülnek az életesebb korosztályok. Ma már a hátrányos helyzetűek közé sorolhatjuk az 50. évüket betöltött polgárokat is. Az 50 év felettiek nehezen találnak munkát, kimaradtak a digitális fejlődésből, kevesen tudnak nyelveket, vállalkozással és a modernitással kapcsolatos ismereteik szintje alacsony. Amikor a társadalom finanszírozási bázisa meginog, akkor az életminőség fenn- és legalább szinten tartása értékelődik el. Ennek alapját ma az informatikai

plavix and ppi : cialis dosage : viagra sales

eszközök biztosítják, különösen az internet használata elengedhetetlen annak, aki olcsóbb és teljesebb életet szeretne. Az internet nagyon olcsón vagy éppen ingyen biztosít csatornát

  • a személyes és társadalmi, közösségi kommunikációhoz;
  • a hivatali ügyintézéshez;
  • az olcsóbb kereskedelmi szolgáltatások igénybe vételéhez;
  • egészségügyi információk megszerzéséhez;
  • a szabadidő hasznos eltöltéséhez;
  • munkavállaláshoz;
  • az állampolgári, fogyasztói és felhasználói jogok gyakorlásához.

A kutatások támasztják alá, ha csökken az elmagányosodás esélye és szubjektív érzése az egyénben, akkor csökken a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának esélye is, és így csökken az ezekből kialakuló másodlagos megbetegedések rizikója: cukorbaj, magas vérnyomás, szívinfarktus, neurózis. Nem tagadható tehát, hogy az 50+ generációk internetesítése mind társadalmi, mind egyéni, mind gazdasági értelemben hasznos. Ma az 50 feletti korosztályok (3.900.000 fő) 10 százaléka találkozik legalább hetente az internettel és a webes szolgáltatásokkal. De e korcsoportok 90 (!) százaléka nem létesített még internetes kapcsolatot, nem vett igénybe szolgáltatást. Könnyen belátható, ha ez a tömeg részt venne a digitális társadalmi folyamatokban, akkor az nem csak személyes haszonnal járna, hanem élénkítő hatást gyakorolna az informatikai, telekommunikációs, média, oktatási és közvetítői szféra számára is. Ezen túlmenően az online folyamatokban való részvétel megváltoztatná az idősebb generációkról alkotott negatív társadalmi összképet is. A gazdasági válság felvette azt a kérdést is, miképpen lehetséges az informatika és távközlés piacának bővítése. A digitális analfabetizmus több millió embert érintő kérdés. Bevonásuk az információs társadalom polgárai közé a piac egyértelmű bővítésével jár együtt. Ezt támasztja alá a következő számítás is. Egy számítás: Ha 1.000.000 fő csatlakozik otthoni előfizetőként akkor az igénybe vett szolgáltatások egy éven belül a következők lehetnek, illetve generálnak: 1.) Internet hozzáférés ára: 4000 + ÁFA / hó 48.000 + 12.000 = 60.000 Ft /fő /év Egymillió fő esetén: 48.000.000.000 (szolgáltatási bevétel) + 12.000.000.000 Áfa = 60 Milliárd Ft (ez az összeg minden évben megjelenik a szolgáltatóknál és az államháztartásban) 2.) Számítógép / notebook ára szoftverrel: 80.000 Ft + 16.000 (áfa) = 96.000 FT Egymillió fő esetén: 80.000.000.000 + 16.000.000.000 (áfa) = 96 Milliárd Ft 3.) Oktatás: átlagosan 6000 Ft + 1200 (áfa) [megjegyzendő, hogy az oktatási árak nagyon eltérőek lehetnek] Egymillió fő esetén: 6.000.000.000 + 1.200.000.000 (áfa) = 7.2 Milliárd Ft 4.) Internetes hirdetések minimális piaca: 1 kattintás kb. 20 ft + áfa = 24 Ft egy reklámbanneren, évi 100 kattintással számítva: 2.000.000.000 + 400.000.000 (áfa) = 2.4 Milliárd 5.) Közösségi helyek és kiegészítők igénybevétele (teleház, webkamera, billentyűzet, játékok, alkalmazások, routerek, szolgáltatások), mintegy 10 milliárd Ft + 2 milliárd (áfa) = 12 Milliárd Összességében tehát 146 milliárd + 31,6 milliárd áfa = 177, 6 Milliárd mennyiségű piacbővülést jelent az 50 feletti korosztályok bevonása. Költségek (TÁMOP alapokon, amely azt jelenti, hogy nem a teljes költség, csak ahhoz járuló támogatás. A program mintegy 3 év alatt futhat le): 1.) Igényfelkeltés, marketing kampányok, országos, helyi, állami, vállalati és civil: 2 Milliárd Ft + Áfa = 2,5 Mrd Ft 2.) Oktatás: 7,2 Milliárd Ft (lehetséges, hogy ez az összeg az oktatási költségek nagyobbik hányadára elegendő) 3.) Hardver és szoftver ártámogatás informatikai eszközbeszerzésekhez: 20 Milliárd Ft (ezt kiegészítené az internet szolgáltatók hozzájárulása, következésképpen ekkora összeggel lehetne olcsóbban biztosítani az eszközökhöz történő hozzáférést. 4.) Helyi mentorálás, lokális segítő akciók: 1,5 milliárd Ft 5.) Tartalomfejlesztés, kiadványok, portálok: 0,2 milliárd Ft Összesen: 31,4 milliárd Ft Ebből következik, hogy e forgatókönyv szerint a befektetett összegek többszörösen megtérülnek. A fentiekből következően a hazai e-Befogadási (eInclusion) tevékenységek körének az alábbiakat javasoljuk. 1. A e-befogadási eszme népszerűsítése – elméleti előkészítés

  • Írásos áttekintés az eInclusion helyzetéről az EU-ban a hazai döntéshozók, szociális intézmények, társadalmi és politikai szervezetek számára. Az európai uniós és hazai policy-k ismertetése. A kérdés folyamatos kommunikációt igényel a döntéshozók és megvalósítók között;
  • EU tevékenységeket bemutató módszertanok, legjobb gyakorlatok összeállítása;
  • A hazai „best practice” összeállítása és angol nyelvű kommunikációja az EU és intézményei felé. Lásd: eInclusion.hu
  • Az információs társadalomból kirekesztett csoportok igényeinek, motivációinak, attitűdjeinek jobb megértése érdekében rendszeres hazai kutatási programok indítása, fenntartása;
  • A hazai társadalmi, közösségi, szolidaritási, informatikai gondolkodás és gyakorlatok megerősítése, kiterjesztése.

2. Motivációs programok

  • Motivációs, igény- és figyelemfelkeltő programok az 50 év feletti és idős emberek számára: (pl. Inforum Unoka-Nagyszülő IT Versenyek, roadshow-k, televíziós kampányok;
  • Fogyatékkal élők (Civil szervezeteik bevonásával célzott programok);
  • Roma kisebbség (kulturális és jogvédelmi szervezeteik bevonásával indított speciális kampányok);
  • Helyi motivációs programok, idős közösségek, önkormányzatok, egyházak.
  • Gyermekek, családok megszólítása az idősek bevonása érdekében
  • A már internetező idősek önkéntes munkára való buzdítása
  • Az önkormányzatok, vállalkozások inspirálása
  • Munkavállalói PC és internet program (2002 óta létezik) kampánya

3. Oktatási programok

  • Könyvtár, teleház, iskola, idősklub bevonása, a létező non-profit intézmények megerősítése (pl., Kattints rá, Nagyi!);
  • IT-Mentor (eTanácsadó) képzés megerősítése;
  • Szakmai tananyagok az oktatóknak (kidolgozva);
  • Speciális, televíziós, nyomtatott és online tananyagok a célcsoportok tagjainak;
  • Az iskolák és diákjaik bevonása az idősek oktatásába (pl. Inforum: „csibe tanítja” program);

4. Tartalomszolgáltatás

  • Információs webhelyek az idősek IT oktatása céljából (pl. 50Plusz.Net,);
  • A kiemelt célcsoportok számára releváns információszolgáltatások összegyűjtése és támogatása (pl. otvenentul.hu, oreganeniked.hu, 50plusz.hu);
  • Az oktatási, ismeretterjesztési programokhoz szükséges összefogások szervezése, partnerek felkutatása;
  • Speciális kiadványok, füzetek a célcsoport számára, a számítógépekkel együtt

5. Hozzáférés és eszközök

  • Szélessávú internetelérés lehetősége az adott településen, körzetben (partnerségben a mobilcégekkel, helyi- és országos internet szolgáltatókkal);
  • Olcsó számítógépek: hozzájárulás kérése a telekommunikációs cégektől, mennyiségi árkedvezmény kiharcolása a hardverforgalmazóktól, árverseny generálása;
  • Speciális eszközök (infraegér, braille billentyűzet, – nyomtató, felolvasó szoftver) fejlesztésének támogatása. A magyar informatikai ipar számára kitörési lehetőséget biztosít olyan nagyon kevésbé kiszolgált területeken, amely magas hozzáadott szellemi értéket és technológiai tudást igényel, és emellett európai uniós fejlesztési források is kapcsolódhatnak hozzájuk (2008-ban ez az összeg 600 millió euró volt.)

6. Szabályozás

  • A nyugdíjba vonulók kötelező internetes képzése a korábbi alkalmazó költségén
  • A munkájukat vesztők kötelező internetes képzése a korábbi alkalmazó költségén
  • Internet-voucher: oktatásra vagy internet-előfizetésre váltható kedvezmény (akár az üdülési csekk mintájára)
  • Az idősbarát önkormányzat díj pályázati feltétele az idősek informatikai képzésének helyi finanszírozása
  • Legyen az internet-oktatás az integrált közösségi szolgáltató terek (IKSZT) alapfeladata
  • Legyen az internet-oktatás az idősek intézményeinek (privát, önkormányzati, stb.) egyik kötelező feladata
  • A központi közbeszerzésben jelentsen plusz pontszámot az informatikai vállalatok esetében, ha civil vagy önkormányzati információs társadalmi programot támogat.
  • A közigazgatási hivatalok évről évre mérjék fel az idős informatikai oktatás helyzetét, és erről készítsenek jelentést az Országgyűlés e-Befogadásügyi Eseti Bizottsága számára, különös tekintettel az 50.000 főnél kisebb lakosú településeken.