Inforum e-Befogadás éves jelentés 2008
Fókuszban az idősödő társadalom
Az INFORUM és a BME-UNESCO ITTK második alkalommal készítette el az e-Befogadás éves jelentését, amely az információs társadalom megosztottságának csökkentésében elért eredményeket, eseményeket összegzi. A jelentés első változata angol nyelven 2008 decemberében készült az Európai Bizottság számára, most átdolgozott és bővített verzióját kapja meg az olvasó.
Magyarországon most először készült széles fókuszú kutatás az 50 év felettiek információs- és kommunikációs technológiai eszközök használatáról.
Jelenleg közel 4 millió 50 év feletti lakos él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16 százaléka részesül az információs társadalom előnyeiből. Ez felveti azokat a kérdéseket, hogy vajon elég gazdag-e Magyarország ahhoz, hogy lemondjon az aktív korú népesség nagyobbik feléről, és kirekessze őket az információs társadalomból? Van-e a társadalomnak joga arra, hogy az internet korszakban csak a gyerekek, fiatalok, magasan képzettek, magas jövedelműek, városlakók előtt nyissa meg a digitális univerzumot, és az idősebbeket, távoli falvakban élőket, szegényebbeket, iskolázatlanabbakat kizárja ebből. Vajon helyes az, hogy e helyzet változtatásáért tevő szervezetek mindennapos pénzügyi gondokkal küzdenek?
Információs társadalom fejlődés integráció nélkül
A jelentés megállapítja: Magyarországon kritikus az idősebb generáció információs társadalomba való integrációja. Az információs társadalomból kirekesztettek aránya évenként csak kevesebb, mint 4 százalékponttal apad.
A nyugdíjasoknak mindössze 4 százaléka, azaz körülbelül 75 ezer fő tekinthető rendszeres internetezőnek, ami nemzetközi összehasonlításban megdöbbentően alacsony arány.
Az időskori internetezést jellemzően befolyásoló tényezők között ki kell emelni a magasabb iskolai végzettséget, a gazdasági, szellemi aktivitást, a többszemélyes háztartást és a magasabb jövedelmet.
Drámai az a tény is, hogy a digitálisan írástudatlanok közel fele 60 éves, vagy annál idősebb, emellett 68 százalékuk inaktív. Meghökkentő, hogy a nyugdíjasoknak mindössze 3 százaléka vett részt valamilyen számítógépes képzésen, oktatáson az elmúlt 3 évben.Ennek oka nem a jelentkezők, hanem a képzőhelyek még mindig alacsony számában keresendő. Amikor Nemzeti Digitális Közmű kiépítését fontolgatja a kormány és a politikai erők, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az igényfelkeltés, felnőttoktatás, a segítő szolgálatok (mentorálás) problematikája mellett. Be kell látni azt is, hogy 2-8 órás ismeretterjesztés e célcsoportnak felesleges pénzkidobás: alaposabb, nyugodtabb tempójú, közösségteremtést segítő oktatásra, fejlesztésre lenne szükség.
A digitális megosztottságból a digitális lehetőségekig
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy nincs technofóbia az idősek körében. Amennyiben használókká válnak, ugyanolyan hasznosnak ítélik az internet lehetőségeit, mint a fiatalok. A digitális világ különösen hasznos lehet számunkra a társadalmi részvétel, az önkifejezés, önérvényesítés szempontjából. Úgy véljük, hogy komoly egészségvédelem valósítható meg az internet-használó idősebbek körében: a frusztrációs hatások csökkenésével a pszichoszomatikus betegségek (és így a korai halálokok jelentős része) kialakulásának veszélye is csökken.
A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a tipikus 50 év fölötti hálózati polgár profilja nagyon hasonló az átlagos-tipikus internetező profiljához, azonban az életkorban előrehaladva a nagyobb városoktól távolodva csökken a gazdagok, felsőfokú végzettségűek, gazdaságilag és társadalmilag aktívak száma. Ezért a helyi közösségek, civil szervezetek, az állam és a piaci szereplők feladata, hogy azokat segítse, akiket (még) nem hajlandó fogyasztónak, a piac résztvevéjének tekinteni az IKT (és más) iparág, akikhez nem kopog be a gyerek vagy unoka, akiknek barátai nem mutatják meg az első kattintások mikéntjét.
A jelentés összességében megállapítja, hogy Magyarország is jó eséllyel érne el jelentős eredményeket a befogadó információs társadalom aktív eszközei – például szélessávú infrastruktúra, e-közszolgáltatások, , digitális írástudás, online szolgáltatások – bővítése révén, melyek segítségével a magyar társadalom integrációs ereje is növelhető lenne, elő lehetne segíteni az esélyegyenlőség, a gazdasági aktivitás, a foglalkoztathatóság, mindezen keresztül pedig az életminőség növelését.
Az Inforum véleménye az, hogy az informatikára, mint a válságkezelés eszközére kell tekinteni. Az informatikai eszközök szélesebb körű használatával egyszerűsödne és gyorsulna a közigazgatás, versenyképesebbé válna a gazdasági termelés. Magyarországnak szélesebbre kell tárnia web-arcait, hogy az ország a külföldi turisták és befektetők számára is látható, a magyar vállalkozók számára pedig hasznot hajtó legyen. Az Inforum hangsúlyozza, nem csupán erkölcsileg elfogadhatatlan Magyarország lakosságosa fele digitális leszakadása, de a magyar informatikai és távközlési iparág is szegényebb azzal, ha a 4 millió potenciális fogyasztót nem szólítja meg. Válság idején ugyanis úgy lehet meg őrizni a társadalom tagjainak életminőségét, ha mind több szolgáltatást kaphatnak a legolcsóbb, tehát online módon, a jelenleginél még többen. Így bővülhet a távközlési, informatikai, média, oktatási piac is. Ehhez viszont iparági-civil-állami összefogásra van szükség.
Az e-Befogadás éves jelentés 2008 letölthető: www.inforum.org.hu/dokumentumok, illetve
ITTK
További információ kérhető:
Dombi Gábor, INFORUM






