A szolgáltató államtól az okos közműveken át az intelligens emberek értő gyülekezetéig

2011. szeptember 22 · Kategória: Információs társadalom 

Életminőség javítás, költségcsökkentés, fenntarthatóság, környezetvédelem szempontjai egy irányba hatnak: a zöld informatika irányába. Az intelligens városokban kínált megoldások a Green IT egy fejezetét jelentik. Az Inforum egyik megközelítése szerint az intelligens város fogalma napjainkban a humán-informatikai projektek összessége, amelyek célja a lakosság életminőségének olyan jellegű emelése, amely együtt jár a környezetszennyezés, károsanyag-kibocsátás-, a természeti erőforrások felhasználásának jelentős csökkentésével, informatikai és mérnöki innovatív eszközök felhasználásával. Ezen komplex projektekben fontos a feladatok, igények és a rendelkezésre álló eszközrendszer pontos felmérése, a megoldások bevezetésének ütemezése, de a legfontosabb az önkormányzatok, a kivitelező vállalkozások és a lakosság fokozott együttműködése. Lévén e projektek hatalmas összeget emészthetnek fel, amelyek megtérülése csak hosszútávon remélhető (s leginkább az emberi tevékenység okozta károk minimalizálásában mérhetően) ezért fontos a kormányzat (mediatív, jogalkotási, projekt, költségvetési) támogatása oly módon, hogy minden résztvevő számára hasznot hozó legyen a beruházás. A rendelkezésre álló információk szerint a stratégiai tervek előkészítéséből, az igények felméréséből, a várható újdonságokra való felkészítésből a lakosság mindmáig kimaradt: az önkormányzatok és vállalkozások párbeszédén és vállalkozó kedvén múlik az ilyen jellegű programok indulása. A „milyen lesz a jövő 25 év múlva” című, immáron hetente megjelenő gyermekrajz-pályázatok nem helyettesíthetik az intelligens városok valódi lehetőségeinek bemutatását és a városok jövőjének megformálásába történő lakossági vélemények integrálását. Fontos figyelembe venni azt a megközelítést is, hogy „maguk a lakosok teszik intelligensé a várost, azaz az emberek saját életüket szervezik meg értelmes módon és a saját problémáikra adnak belátó módon választ.” (Pintér)

Tanulmányok

Az első hazai intelligens város tanulmány település-kutatás 1996-ban jelent meg Magyarországon. Ebben az „intelligencia” kifejezés a kommunikáció digitális módját jelentette, s a készítőknek akkor a folyamatok, sőt minden közszolgáltatás informatikai vezérlése még elképzelhetetlenül nagy feladatnak tűnhetett. A közelmúltban publikált IBM – MTA „Smart Cities” tanulmányában mindez már természetes, s hazai városok „smart city ready” mivoltának felmérése is érdekes. Véleményünk szerint e tanulmány egy kivételével az összes fontos szempontot magas színvonalon elemzi, amely e kérdés megfelelő kezelését szolgálja.

Az egyetlen, mélységében figyelmen kívül hagyott szempont: az információs társadalom és intelligens városok emberi vonatkozása.

A 2010-ben publikált közvéleménykutatás-összefoglalókból kiderül, hogy a

„Az EU szerepének pozitív, semleges vagy negatív voltát értékelve a magyarok a leginkább a környezetvédelmet tartják olyan területnek, ahol egyértelműen pozitív az EU hatása, mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy melyek azok a területek, amelyek kizárólag a nemzeti kormány feladatkörébe kell, hogy tartozzanak, és melyek azok a területek, ahol a döntéshozatalnak Uniós szinten kell zajlania, a környezetvédelem volt az a terület, ahol a magyarok leginkább az Uniós szintű döntéshozatalt támogatnák.

A szelektív hulladékgyűjtés a környezetvédelem legnépszerűbb gyakorlati formája. Jóval mögötte az otthoni energiafogyasztás és a hulladékmennyiség csökkentése, illetve a környezetbarát termékek vásárlása szerepelnek.”

Példák

A cégek hatalmas energiát, pénzt, figyelmet fektetnek abba, hogy a társadalom számára, minél intelligensebb, minél komplexebb szolgáltatásokat találjanak ki, másrészt ezek a megoldások egyre szűkebb réteg számára bírnak azonnali haszonnal. Az ok: a társadalom nincs még felkészítve arra, mit kell neki ezekkel az új megoldásokkal tennie.

Egyre több szolgáltató kínálja fel az elektronikus számla lehetőséget, s vannak olyan szolgáltatók, akik QR kódot is mellékelnek a számlájukhoz. Ez azért probléma, mert a felhasználók zöme, még nagyon profi IT-eszköz felhasználók nagy része sem tudja, mit jelent a QR-kód, és azzal hogyan kell neki bánnia, hogyan fog vele boldogulni.

Emlékezzünk arra, hogy a szelektív hulladék-gyűjtés (ami Magyarországon sikeresnek mondható), milyen hosszú tanítási és kampánysorozattal járt együtt. Úgy véljük, hogy a társadalom oktatása, felkészítése, sőt a megoldások kiválasztásában való társadalmi közreműködés semmilyen módon sem spórolható meg, ellenkező esetben a heterogén – és nem az igényeknek megfelelő ‑ rendszerek kihasználatlanul maradhatnak.

Az intelligens város társadalmasítása és marketingje

Szükség lenne arra, hogy összeálljon egy teljes étlap, milyen szolgáltatásözönt is fedhet le az intelligens település fogalma, és ebben hol van a szerepe a lakosságnak, a cégeknek, a közintézményeknek. Az étlapban azt is meg kellene mutatni, mit kínálnak az EU irányok, melyek a technikai és pénzügyi lehetőségek a környezetbarát és energia-hatékony települések kialakításához – az informatika támogatásával.

A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy miképp történik a lakosság bevonása, a kérdés promóciója, hogyan, miképp mondjuk el az egyszerű embereknek is, hogy milyen válaszút előtt áll a városuk, települések, és a közösség érdekében ők hogyan tudnak a környezeti erőforrásokkal takarékoskodni – egyszersmind jobban élni a digitális interakciók (emberek közötti digitális kommunikáció) lehetőségével.

A magyar kormányzat az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az intelligens kormányzat, a szolgáltató állam kialakítására, de ez a folyamat még nem ért véget. Ez kiindulópont lehet ahhoz a kormányzati szolgáltatás-csomaghoz, amit az USA nem egy városában már egy évtizede látunk. (Magyarországon még egyetlen város sem rendelkezik olyan honlappal, amely minden szempontú kérdésre megfelelő választ tudna adni. Talán érdemes lenne ezzel kezdeni.)

A városüzemeltetés terén is jócskán akad tennivaló, s nem csupán digitális térképeket kell gyártani. Csak egy példa: az optimumok keresése felé kellene indulni a közvilágítás terén (senki sem tudja megmondani, miért annyi lámpaoszlop van egy városban, amennyi). A győri egyetem speciális LED izzókkal állt elő, amelyekkel 50 százalékkal csökkenthető a fogyasztás, hosszabb élettartam mellett, miközben az eszközt fogyatékkal élők szerelik össze. (Ebben a megoldásban egyesül a környezetvédelmi, pénzügyi, szociális szempont – más kérdés, hogy hiányzik a projekt kiteljesítéséhez a kormányzati gyámolítás.)

Az Inforum véleménye szerint olyan kormányzati (segítő és érdekegyeztető) projektirodákra lenne szükség, amely egy-egy konkrét feladat, cél tekintetében megtalálja azokat a módokat, amellyel az innovatív megoldások bekapcsolhatók a helyi társadalom modernizációjába a települések szintjén, illetve ezen irodák megtalálják azokat a pénzügyi megoldásokat, amellyel a városok igényei, a kiválasztott szállítók költségei és a költségvetés egyensúlyban tarthatók. A másik oldalról növelni kell a lakossági tájékoztatás intenzitását, hogy az ismeretek bősége keltse fel a helyi igényeket, s akkor „már csak” kielégíteni kell őket. Végezetül szükségesek olyan lezárt, jól működő mintaértékű projektek, amiket hasznot hozó sikerként lehet felmutatni mind az önkormányzatok, mind a hazai vállalkozások számára.

Ha van pénz, ha nincs, el kell indulni. A példák adottak: a német és osztrák építkezők adókedvezményt kapnak, ha energia-takarékos építkezésre váltanak. Ha tudjuk, hogy ez hasznot hoz, mi miért nem tesszük? Nem csak a szelektív hulladék gyűjtése adja a környezetünk védelmét. Tovább kell lépni mindenkinek, minden szinten – a legfejlettebb eszközök tudására, képességeire támaszkodva.

Dombi Gábor
főtitkár, Inforum

Az előadás elhangzott 2011. 09. 22-én szervezett EU-NFM Smart Cities konferencián.

 



 

Irodalom:

A hivatali Web-oldaltól az intelligens város átfogó programjáig. Pintér Róbert, 1999. http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/0/8af071b9d77aa674c12568e5002f0503?OpenDocument

Fenntartható fejlődés a közvélemény-kutatások tükrében (JK Economy Zrt. és DR Consulting Bt.). 2010.

http://computerworld.hu/intelligens-varosok-20110812.html

http://eszakhirnok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8813:okos-varosok-miskolc-a-sor-vegen&catid=39

http://hirek.prim.hu/cikk/82116/

http://hvg.hu/itthon/20110602_okos_varosok_magyarorszag

http://info.szolnok.hu/nyito_oldal/

http://ingatlan.net/magazin/2011/06/%E2%80%9Eokos-varosok%E2%80%9D-magyarorszagon/

http://nol.hu/lap/hetvege/20110917-a_muskatli_nem_rohan_panaszra

http://techline.hu/it/LXS8TH_Szuperintelligens_lehet_Budapest__de_hogyan

http://vehir.hu/cikk/2011-06-03/okos_varosok_magyarorszagon.html

http://www.ibm.com/news/hu/hu/2011/06/02/u643270r30464i20.html

http://www.ibm.com/smarterplanet/hu/hu/smarter_cities/overview/index.html

http://www.ibm.com/smarterplanet/hu/hu/smarter_cities/solutions/index.html

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/intelligens_varos_gyor_az_elen/1119299/?adminbolnezzuk=1

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/0/8af071b9d77aa674c12568e5002f0503?OpenDocument

http://www.kormany.hu/download/0/7f/30000/IBM_SmarterCity_2011_rovid_jav.pdf

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/okos-varosok-magyarorszagon

http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/marosvasarhely-az-intelligens-varos

http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20110622_koszeg_okos_varos

http://www-05.ibm.com/hu/download/IBM_SmarterCity_20110721.pdf

Intelligens városok (Előtanulmány) NIIF – BME, 1996.