A McKinsey tanácsadócég becslései szerint az intelligens eszközök és alkalmazások széleskörű használata 2020-ig mintegy 15 százalékkal csökkenthetné a globális széndioxid-kibocsátást. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja ambiciózus klímacéljait, melyekről 2008 decemberében egyeztek meg a tagállamok állam- és kormányfői.

A Bizottság tervei szerint a városi közterületeket, az épületeket és az autókat is fel lehet szerelni olyan új technológiákkal, melyek nem csak mérik, hanem hatékonyan megosztják és ezáltal csökkentik az energiafelhasználást és a széndioxid-kibocsátást. A telefonos vagy online kapcsolattartáson alapuló távmunka elterjedése szintén pozitívan befolyásolná az energiafelhasználás mértékét.

Az „okos” technológiák dinamikus fejlesztésének ösztönzése váratlan ajándék az ipar számára. Az IKT szektor „sokat fog profitálni” a Brüsszel által támogatott mozgalomból, véli Martin Selmayr, Viviane Reding, az EU információs társadalomért felelős biztosának, szóvivője.

Hogy a versenyelőny mégse legyen annyira igazságtalan, a Bizottság azt kér majd a résztvevő ipartól cserébe, hogy „mutasson példát és csökkentse az általa felhasznált energia menniységét”, olvasható a Bizottság által tavaly májusban kiadott közleményben.

Az Európai Parlament is osztja a nézetet, hogy ez több „zöld közbeszerzést” és több IKT-beruházást jelent majd. Az Európai Parlament ipari bizottsága tegnap (január 22.) fogadta el a Bizottság javaslatát értékelő jelentést, amelyben a képviselők leszögezték, hogy a zöld közbeszerzéseket kötelező energiahatékonysági kritériumokkal kellene ellátni (Lásd angol nyelvű Link Dossziénkat). Az akcióterv elfogadása előtt a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a képviselők javaslatait.

„Az IKT ma 2 százalékban részesedik a globális széndioxid-kibocsátásból, de ez várhatóan növekedni fog” – mondta Viviane Reding tegnap Brüsszelben egy konferencián. A biztos szerint ennek oka az okos technológiák használatának már említett széleskörű elterjedése.

A Bizottság most vizsgálja a parlamenti javaslatokat, és valószínűleg márciusban hozza nyilvánosságra a kész dokumentumot. A gazdasági válság tudatában a Bizottság valószínűleg több pénzforrást tesz majd elérhetővé, nem csak azért, hogy az IKT gazdaságot kizöldítő szerepét növelje, hanem azért is, hogy segítse beindítani az európai gazdaságot.