Információs Társadalom és modernizáció 2009-ben

2009. október 14 · Kategória: Információs társadalom 

Nincs átfogó képünk arról, hogy az internet segítségével miként modernizáljuk Magyarországot – jelentette ki Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a tihanyi Internet Hungary konferencián kedden.

Összességében “inkább sikeres” volt az utóbbi évtized infrastruktúrafejlesztése, de az internet elterjedtsége még mindig nem eléggé “robusztus” – mondta az államtitkár, a következő időszak feladatát úgy határozva meg, hogy “internetet mindenkinek, mindenütt”.

A térséggel összehasonlítva a magyarok se felkészültebbek, se felkészületlenebbek nem volt az információs társadalom kihívásaira, ugyanakkor “csak kapargattuk, nem láttuk teljes mélységében” a váltás következményeit. Fontos, de csak az első lépés volt, hogy technikai oldalról közelítettük meg ezeket a folyamatokat, ezután “új szempontokat kell előtérbe állítani” – mondta Baja Ferenc, a tudományos kutatás fontosságára hívva fel a figyelmet. Ha nem sikerül társadalmi támogatást szerezni ehhez a fejlődéshez, nem tudunk “lépést váltani a felzárkózásban” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az olvasási és internethasználati adatok alapján Magyarország “szinte négy részre szakadt”.

Hangsúlyozta: az e-közigazgatást e-közszolgáltatássá kell fejleszteni, hogy az emberek minden hivatalos ügyüket egyetlen helyen tudják elintézni. A kormány civil szervezeteket kér fel arra, hogy a választások idejére alakítsanak ki olyan szakmai-közpolitikai-társadalmi konszenzust, amelyet “a következő kormány haszonnal a magáévá tehet”, és erre alapozhatja a következő tíz év fejlesztéseit ezen a területen – mondta Baja Ferenc.

Forrás: MTI & Prim.hu

Az infokommunikációs szektor lehet a válság utáni felívelés egyik nyertese – hangoztatta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden Tihanyban, az Internet Hungary konferencián.

Ehhez nem csupán infrastrukturális beruházásokra van szükség, de azt is ki kell találni, “hogyan tudunk ennek a hihetetlen lehetőségnek okos felhasználói lenni”, ez pedig az oktatásra, de akár a szabályozókra is feladatokat ró – mondta. Példaként említette, hogy meg kell tanulniuk az embereknek, hogyan bánjanak hatalmas, látszattudást kínáló ismerethalmazokkal. Véleménye szerint óvatosnak kell lenni a rendelkezésre álló információkkal.

“A válság lényegében az alkalmazkodási képességek próbája” – mondta, hozzátéve, ez a szempont sokkal lényegesebb az aktuális piaci részesedésnél, amely “szét tud porlani egyik pillanatról a másikra”. Kulcskérdésnek azt nevezte a pénzügyminiszter, melyik az az üzleti modell, vállalati gondolkodás, amelyik egy válság sikeres túlélésére számíthat.

Forrás: MTI