IT-Mentor

Az informatikai szektor, mint munkaadó

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaival megegyező, közösségi kezdeményezésre létrejövő EQUAL program keretében pályázatot nyert az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), a Napra Forgó Kht. valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE). A konzorcium azzal a céllal jött létre, hogy segítse a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű, jelenleg inaktív és 45 éven felüli munkanélküliek munkaerőpiacra jutását. Ennek eszköze az innovatív, integrált képzési, munkatapasztalat-szerzési konstrukció, az “IT-mentor” módszer. A program célja a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenség minden formájának megszüntetése, az innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, valamint nemzetközi partnerekkel való együttműködések kialakítása.

IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó

Projekt címe: IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó (HU-27)
Projekt időtartama: 2005. július 1-tól 2007. június 30-ig

A projekt háttere, indokoltsága

Fejlesztési Partnerségünk létrejöttének alapja az a közös felismerés, miszerint az információs társadalom fejlődésével számos olyan munkalehetőség teremtődött-teremtődik, mely helytől függetlenül végezhető. Ezek a munkák a megváltozott a munkaképességűek és a 45 év feletti korosztály által is teljes értékűen elláthatók. Ugyanakkor ma az ilyen hátrányos helyzetű személyek igen kevés eséllyel tudnak egyénileg elhelyezkedni ezen a szakterületen, egyrészt a korszerű informatikai szaktudás hiánya miatt, másrészt a munkáltatói oldal (informatikai szektor) érdektelensége vagy információhiányából kifolyólag.
A projekt másik lényeges felismerése, hogy a lakosság legalább 55-60 %-ka – főként a középkorúak- és idősebb korosztályok, az elmaradottabb térségekben élő fiatalok – digitálisan írástudatlan: ők valamennyien kiszorultak-kiszorulnak nemcsak a számítógépekkel végezhető munkakörökből, de minden egyéb, az információs társadalomhoz kapcsolódó kulturális, tanulási, szórakozási, szabadidős, stb. tevékenységből, no meg a hazai e-közigazgatás adta, illetve megkövetelte elektronikus kapcsolattartásból, szolgáltatásokból. Ez a jelenlegi helyzet nemcsak számukra jelent hátrányokat, hiszen az előzőekben leírt tények miatt e nagy létszámú tömeg pl. az digitális tartalmak, illetve az információs technológiai eszközök piacán sem jelenik meg fogyasztóként.

A probléma megoldására legalább részben megoldást jelent az IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó EQUAL projekt, amelynek hatása ezrek, de akár tízezrek többirányú szakmai képzésével reaktivált rétegeket von be a lehetséges-szükséges szolgáltatások körébe, vezet vissza a munkaerő piacra. Ráadásul sokuk munkája tovagyűrűző hatással lehet-lesz: a közösségi pontokon, művelődési házakban és egyebütt mentorként – nem formális oktatással, a bizalomhoz fontos korosztályi és élettapasztalatokkal bírva, akár személyre szabottan is – a helyi lakosságot segítve, számos hasznos szolgáltatást nyújtva terjeszteni tudják az alapvető számítógépes ismereteket, erősítik az internettel, a digitális tartalmakkal kapcsolatos ismereteket és érdeklődést – a digitális esélyegyenlőség megteremtését, az információs társadalom kiteljesedését, illetve annak vívmányaihoz való hozzáférést.

Projekt célcsoportja

A hazai munkaerőpiacon lévő 45 év felettiek ma elszenvedői a vállalati diszkriminációnak. A versenyszférában, de egyre inkább a közszférában is szívesebben alkalmaznak fiatal, ambiciózus és relatíve alacsonyabb bérért foglalkoztatható munkaerőt – a 45 éves kor fölöttieket kevésbé, az 55 évesnél idősebbeket pedig szinte egyáltalán nem látják szívesen. A munkaügyi becslések (!) szerint ma Magyarországon 400-600 ezer ember megváltozott munkaképességű és él minimális nyugdíjtámogatásból, miközben közülük pedig mindössze 50-60 ezer ember, az érintettek 10-15 százaléka dolgozik – jórészt a már említett diszkrimináció miatt. Projektünkben a megváltozott munkaképességű emberek közül is kiemelt figyelmet szentelünk a hallássérült emberekre. Hazánk lakosságának tíz százaléka valamilyen mértékben halláskárosult. Ebből háromszázezren súlyosan nagyothallók, hatvan-ezren pedig siketek. A valóság egyelőre azt mutatja, hogy esetükben csak elméletben beszélhetünk esélyegyenlőségről.
Projektünkben két célcsoportra fókuszálunk: egyrészt a 45 éven felüli, másrészt a megváltozott munkaképességű (pl. halláskárosult, mozgássérült, egészségkárosodott) tartósan munkanélküli illetve egyéb okokból inaktív munkavállalókra.

A projekt célja

Az Információs Társadalom mentor (a továbbiakban IT-mentor) szakma lényege a személyre szóló helyzet- és probléma-orientált segítségnyújtás, betanítás az infokommunikációs technológiák, eszközök és szolgáltatások használatára, digitális tartalmak felhasználása.

Az IT Mentor képzési modell az önálló munkavégzésre, projektszemlélet elsajátítására kívánja megtanítani a résztvevő – az előzőekben már jelzett, hátrányos helyzetű rétegekből verbuválódott – csoportot. A képzés után a munkahelyeken végzett munkatapasztalat-szerzés pedig lehetőséget teremt egyrészt a munkavállalók számára, hogy némileg védett környezetben integrálódni tudjanak a vállalatok munkafolyamataiba, másrészt növelni tudják a munkaadók körében a megváltozott munkaképességűek elfogadottságát.

2. A Fejlesztési Partnerség

2.1. A partnerség

Partnerségünket úgy alakítottuk ki, hogy a projekt céljának elérése érdekében a legilletékesebbek dolgozzák ki és teszteljék a megoldásokat. E modell kísérlet kívánatos végeredménye lenne egy integrált képzési és foglalkoztatási módszertan kidolgozása és országos – esetleg regionális – terjesztése.
Az Fejlesztési Partnerség tagjainak megválasztását egyértelműen a célszerűség motiválta, vagyis az, hogy a célcsoportokat ismerő, azokkal már foglakozó szervezetek vegyenek részt a projektben, akik tudják segíteni a célcsoportot a képzés és a foglalkoztatás során.

A Fejlesztési Partnerség tagjai: az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), a Napra Forgó Rehabilitációs Kht. (Napra Forgó), valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE).
Az IVSZ, a MATISZ és az Inforum a legnagyobb hazai informatikai cégeket tömörítő szakmai-érdekképviseleti szervezetek, amelyek jelentős befolyással, véleményformáló erővel rendelkeznek az informatikai vállalkozások, vállalatok és szervezetek körében. Ezek a szervezetek a Napra Forgó és a HARKE szakmai tudásával kiegészítve képes hozzájárulni ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek és a 45 éven felettiek munkához juttatása az informatikában formálisan is napirendre kerüljön a szervezetek humán erőforrás gazdálkodásában.

2.2. Feladatmegosztás a projekten belül, a partnerek feladata

Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ): a Fejlesztési Partnerség vezetője széleskörű projektmenedzsment tapasztatára alapozva a nemzetközi együttműködés irányítója. Túl ezen feladata a célcsoport munkatapasztalat szerzésének, foglalkoztatásának megszervezése a tagszervezetekben, az informatikai piac képzési és foglalkoztatási igényeinek közvetítése és képviselete, részvétel a képzések módszertanának kidolgozásában, valamint pozitív véleményformálás az informatikai szektor munkáltatói körében.

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ): az informatikai képzések szakmai felelőse az ezen a területen szerzett több éves tapasztalatára építve. Emellett feladata az informatikai piac képzési és foglalkoztatási igényeinek közvetítése és képviselete, a célcsoport munkatapasztalat szerzésének megszervezése a tagszervezetekben, a célcsoport informatikai szektorban történő nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának elősegítése tagszervezeteinél. Továbbá fontos véleményformáló szerepe az informatikai szektor munkáltatói körében.

Napra Forgó Rehabilitációs Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság (Napra Forgó): Megváltozott munkaképességűek projektbe történő bevonása és támogatása, pszicho-szociális felkészítés és mentális képzések szakmai irányítója. Túl ezen feladata a megváltozott munkaképességűek projekt idején történő foglalkoztatása, személyes tanácsadás a megváltozott munkaképességűek részére, az érintettek érdekképviselete, valamint PR és felvilágosító metodikák és anyagok kidolgozása munkaadók megszólítása érdekében.

Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE): Feladata a hallássérültek bevonása a projektbe és támogatásuk. Túl ezen folyamatos személyes tanácsadás nyújt a hallássérültek részére. Részt vesz a mentális alap és speciális képzési modulok lebonyolításában, képviseli a hallássérültek érdekeit.
Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum): Szakmai irányítója a projekt marketing modellje (informatikai szektor munkaadóinak meggyőzése) megvalósításának; disszemináció, tapasztalatátadás, véleményformálás az informatikai szektor munkáltatói körében.

A Fejlesztési Partnerség tagjai valamennyien kialakították a pályázatban leírt projektszervezetüket, amely irányítja a feladatok elvégzését.

2.3. Partnerségek

2.3.1. Képzési partnerség

A képzések megvalósítása is partnerségben történt. Az alapozó képzéseket az IVSZ, a szakmai képzéseket a MATISZ valósította meg, míg a mentális képzés a Napra Forgó Kht. feladata volt.

2.3.2. Foglalkoztatási partnerek

A projekt megvalósulás során mintegy 30 foglalkoztatási partnerrel működünk együtt.
A foglalkoztatási partnerek között van informatikai cég, önkormányzat, önkormányzati intézmény, alapítvány, egyesület, művelődési intézmény, egyház, és termelő vállalkozás, stb.
A foglalkoztató partnerek által biztosított munkakörök megfelelnek a projekt céljainak, azaz munkaerőpiaci szempontból releváns tapasztalatszerzést tesznek lehetővé.

Várhatóan több foglalkoztatónál lehetőség nyílik a célcsoport tovább foglalkoztatására.
A foglalkoztatás és tapasztalat szerzés üteme megfelel a projektben tervezettnek.
A foglalkoztatási partnerekkel a kapcsolattartás elsősorban a célcsoporton keresztül történik, ez is erősíti a célcsoport integrálódását a munkavilágához.

Rendszeres találkozó a foglalkoztatási partner kapcsolattartójával (e.mail; szükség szerint, telefon; 2-4 hetente, illetve szükség szerint, személyes találkozók).

A foglalkoztatási partnerekkel történő együttműködés hozama a munkáltatói szemlélet kedvező formálása a célcsoport irányába, valamint a szervezetünk tapasztalatai is bővültek a piaci szemlélet terén.
Több partner esetében kiderült, hogy az 1 éves időszak alatt a projekt által finanszírozott IT mentor munkájánál a legfontosabb tényező, hogy nem magának kell a bért kifizetni.

3. A projekt végrehajtása
3.1. Célcsoport kiválasztása

A projektbe való felvétel feltétele a a célcsoportba való tartozáson túl érettségi vagy felsőfokú végzettség, a képességeket és motiváltságot felmérő írásbeli vizsga sikeres letétele és bizottság előtti szóbeli vizsgán való megfelelés.

3.2. Képzések
A képzések mentális felkészítésekből, informatikai és IT-mentor szakmai képzésekből álltak.

3.2.1. Mentális képzések
3.2.1.1. Mentális alapképzések

A mentális alapképzések célja a személyiség erősítése, fejlesztése és a jövőbeli foglalkoztatás motivációs megalapozása. A képzések strukturált csoportfoglalkozás formájában valósultak meg. A ketté osztott célcsoport a szakmai tanfolyamokat megelőzően két-két, háromnapos bentlakásos, majd a képzések közé beillesztve több “bejárós” alaptréningen vett részt. A személyiségfejlesztő tréningek által fejlesztett területek: ön- és társismeret, motiváció, célkitűzés, érzelmi intelligencia, kommunikáció, önérvényesítés, konfliktuskezelés, kreativitás, viselkedéskultúra.

3.2.1.2. Munka-, pálya- és rehabilitációs tanácsadás:

A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása.
A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása, értelemszerűen pályamódosítási tanácsadásról van szó. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességeinek valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg.
A rehabilitációs tanácsadás mindezen formákat ötvözi az álláskeresési tanácsadással és pszichológiai tanácsadással kiegészítve. A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy a munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtásával elősegítse a foglalkoztatási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörökbe nem közvetíthetők.

3.2.1.3. Kiegészítő speciális képzések

A mentális speciális képzések egy része készség és ismeretfejlesztő tréningeket jelent különböző területeken, melyek a programban való sikeres részvétel valószínűségét növelik. Összesen 3 képzésfajta tartozik ide:

  • Tanulási technikák: a tanulás pszichológiai vonatkozásai: emlékezet, tanulás, gondolkodás, beszéd, észlelés, érzékelés, figyelem; a tanulást segítő külső feltételek; tanulási motiváció és tanulási stílus; tanulási módszerek, technikák
  • Időgazdálkodás: tervezés hasznossága, célkitűzés; prioritástechnikák; döntési készségek és technikák; időgazdálkodási módszerek; halogatás és időrablók
  • Jogi képzés, jogi ismeretek: alapvető általános jogi ismeretek; alapvető emberi jogok; esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogi szabályozás; egyéb szociális és kapcsolódó jogok; munkajog, munkanélküliek ellátása, vállalkozás; cd jogtár gyakorlati használata; egyéb jogágak átfogó ismertetése

3.2.2. Hallássérült személyek speciális képzése

A képzés a hallássérüléssel együtt járó nehezített kommunikációs állapottal való együttélés fejlesztéséhez kapcsolódik. Az első képzés megelőzte a felvételi vizsgát is.

A foglalkozások témája: beszédértés és beszédképzés fejlesztése, kommunikációs önismeret, fül- és hallástechnika ismerete, mozgás- és testbeszéd kultúra fejlesztése, számítástechnikai alapismeretek, jogi ismeret.

3.2.2.1. Beszédértés és beszédképzés fejlesztése

A képzést 2 szurdopedagógus-logopédus szakértő vezette egyénekre bontott fejlesztési terv alapján. A tematika tartalma: a hallásállapot és a beszéd sajátosságainak felmérése, hangadás tudatosítása, hangzók képzésének javítása, grammatikai fejlesztés, beszéd- és szövegértés fejlesztése, olvasás és írás fejlesztése, szöveges helyzetgyakorlatok.

3.2.2.2. Kommunikációs önismeret

A képzés célja tréner vezetésével a kiválasztott résztvevők önismeretének, kommunikációs készségeinek erősítése, fejlesztése önmaguk jobb megismerésével, meglévő – személyes – eszköztár tudatosításával, bővítésével, a változások lehetőségeinek felismerésével. Az alkalmazott módszerek: ismeretközlések, prezentáció, kérdőívek, tesztekm készségfejlesztő gyakorlatok, önkifejező, lazító mozgás gyakorlatok, saját élményű esetfeldolgozások.

3.2.2.3. Fül- és hallástechnika ismerete

Az előadás, majd személyes konzultáció témái, melyet szakorvos tartott a füllel és a hallással kapcsolatos fejlődési rendellenességek, nagyothallás okai, terápiás lehetőségek, hallókészülékek, audiológiai vizsgálatok típusai.

3.2.2.4. Mozgás és testbeszéd kultúra fejlesztése

Neves, ismert színész vezetésével a társalgási és előadás technikák fejlesztése, a beszéd közbeni testkultúra tudatosítása, javítása. A beszélgetések alatti helyzet videóra vétele, ennek a felvételnek közös megtekintése, elemzése. Interjú helyzetek kipróbálása.

3.2.2.5. Számítástechnikai alapismeretek

Az informatikai képzés kiegészítéseképpen konzultációs jelleggel a kommunikációs nehézségek miatt meg nem értett fogalmak, felhasználói ismeretek elélyítése számítástechnikát jól ismerő, hallássérült informatikus segítségével.

3.2.2.6. Jogi ismeret

Beszélgetés, fórum 2 csoportban szakjogász vezetésével a teljes csoport jogi képzését kiegészítve. Támája: általános jogi ismeretek, emberi jogok, esélyegyenlőségi- és szociális jogok. Ezekhez kapcsolódó személyes élmények, események és következményei életünkben. .

3.2.3. Szakmai képzések

Az IT-mentor elnevezés valójában egy új szakma-csoportot takar, hiszen a társadalomban hátrányos helyzetben lévő embereknek sokféle (szak)területen lehet / kell segítséget nyújtani az igényeiknek megfelelően. (Pl. egyszerű számítógép-használat, felnőttképzés, szolgáltatás elérés, elektronikus ügyintézés, stb.) Ennek megfelelően az IT-mentorok többféle szakterületre specifikálódhatnak, s így különböző IT-(szak)mentorokká válhatnak. A program keretében megvalósuló IT-mentor képzés alapvetően két-szintű: alapképzésből és szakképzésből áll, mely egymásra épülő, távoktatással megvalósuló moduláris képzést jelent. A szakmai képzések 2006. januártól májusig, öthónapos intanzív tanulással zajlottak le.

3.2.3.1. Informatikai alapképzés

A célcsoport tagjai tudásszint felmérés alapján négy csoportra osztva ECDL Start vizsgát tettek le a képzés első hónapjában. A képzés egy országosan elismert informatikai oktató központ tartotta. Az alapképzésen minden jelölt – elenyésző számban ismétléssel – sikeres vizsgát tett. Ez volt a feltétele a további szakképzéseken való részvételnek.

3.2.3.2. IT-mentor szakképzés

A képzésben résztvevők előképzettségük, képességük és érdeklődési körük szerinti differenciáltan vettek részt az IT-mentor szakmák elsajátításában. Az oktatás moduláris formában zajlott le, és minden modul írásbeli és/vagy szóbeli vizsgával zárult. A képzés 2006. május 31-én fejeződött be, minden célcsoporttag legalább három IT-mentor szakmából szerzett képesítést.

3.2.3.4. IT-mentor képzés eszköztámogatása

A projekt megvalósítása során azon résztvevők számára akik nem rendelkeztek számítógéppel, biztosítottuk a számítógépet (notebook.ot), mint munkaeszközt, valamint az otthoni szélessávú internet hozzáférést azok számára, akik azzal nem rendelkeztek.

3.2.3. A képzés után az IT-mentor szakmában szerzett képzettségek alapján betölthető munkakörök

Közösségi hálózat üzemeltető

Művelődési házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, a helyi közösség számára fenntartott bármely helyen, un. közösségi “elérési ponton” meglévő szabad számítógép-kapacitás(ok) hatékonyabb kihasználására alkalmazzák az IT-mentort, aki tevékenységével a megfogalmazott gazdasági célt úgy éri el, hogy közben terjeszti, népszerűsíti a számítógépes kultúrát, környezetével megismerteti az interneten elérhető lehetőségeket, az információs társadalom, az eKormányzat szolgáltatásait, így hatva az egyén és a közösség, a környezet fejlődésére.

Felnőttképzési konzulens

A “Felnőttképzési konzulens” feladata a művelődi házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, önkormányzatnál, stb. az internet segítségével a felnőttképzési pályázatok feltérképezése, megismertetése és felhasználása a környezete humánerőforrásainak fejlesztésére, a helyi közösség (és a munkaerőpiac) ismeretében. Kis és közepes vállalkozási (KKV) környezetben is működik a modell: ilyenkor több vállalkozás munkatársainak továbbképzési igényét és szükségességét térképezi fel és tesz javaslatot, szervez közös tanfolyamot. A távoktatási képzésekben való részvételt népszerűsíti a környezetében az “élethosszig tartó tanulás” szemléletének és lehetőségének terjesztésével. Az ügyfelek (lakosság,,munkatársak, stb.) számára egyéni tanácsadást is végez a továbbképzésükre és azok állami és/vagy Európai Uniós támogatására vonatkozóan.

Távoktatási Tutor

A Tutor a felnőttképzések (elsősorban távoktatási lehetőségek) feltérképezése és megismertetése, népszerűsítése mellett ügyféltoborzással is foglalkozik a felnőttképzési (távoktatási) tanfolyamokra a helyi közösség (munkatársak, KKV-k, ügyfelelek, stb.) köréből. A Tutor legfontosabb feladata, “fő profilja” a tanfolyam során a hallgatók személyre szabott támogatása, végigkísérése a képzési folyamaton a toborzástól, a kiválasztáson át egészen a vizsgáig. Az “Élethosszig tartó tanulás” szemléletét és lehetőségét terjeszti a munkája során.

Innovátor

Az Innovátor feladata a helyi környezet (munkáltató, kisvállalkozások, település, térség) fejlesztési igényeinek feltérképezése, a pályázati lehetőségek (fejlesztési források) felkutatása, megismertetése és felhasználása a környezet gazdasági-, kulturális-, munkahely-teremtési fejlesztésére, javaslattétel a munkáltató (és/vagy az ügyfelek) számára. Foglakozik pályázatírással és projektmenedzsmenttel, ahogy ezt az adott munkakör szükségessé teszi. Az Innovátor dolgozhat a helyi önkormányzatnál, kis- és közepes vállalkozásnál, civil szervezetnél, a szaktudását mindenütt tudja kamatoztatni a közösség javára. Bármely munkáltatónál rendkívül értékes munkaerő lehet, szakismerete iránt napjainkban egyre nagyobb a kereslet.

Honlap karbantartó, képszerkesztő

Egyszerű honlap készítése html-ben, meglévő honlap karbantartása, aktuális tartalmak felvitele a honlapra, egyszerű tartalmak szerkesztése, felvitele, digitális fényképek számítógépes feldolgozása.
Hálózati rendszerüzemeltető, Office rendszer adminisztrátor

Kisvállalati környezetben Microsoft Windows Server hálózati operációs rendszeren alapuló hálózatok konfigurálása, adminisztrálása, üzemeltetése. Hardver üzemeltetés, karbantartás, hiba felderítés, multifunkciós eszközök kezelése. A képzés célja az volt, hogy az IT mentorok megtanulják, hogyan lehet kialakítani, konfigurálni és felügyelni olyan informatikai környezetet, ahol a felhasználók az általuk megszokott felületen keresztül, az eddiginél mégis hatékonyabb módon tudnak együttműködni munkatársaikkal.

Vezetői asszisztens

A vezetők támogatása egyrészt az irodai szoftverek által nyújtott lehetőségek felhasználásával, valamint a speciális vezetői asszisztens feladatok, pl. protokoll ismeretek megszerzése.
42 fő vett részt a képzésben, amelyből 1 fő betegség miatt morzsolódott le.
Az öt hónapos tanfolyam végén a sikeres vizsgát tett mentor-jelöltek az adott szakterületre vonatkozó IT-mentor, és a fenti szakmák valamelyikére szóló szakmentori képesítést kaptak, amelynek megfelelő munkakörben nyernek “kísérleti” elhelyezést, ahol a gyakorlatban 1 év alatt kipróbálják és bizonyíthatják felkészültségüket. (A modell szerint az e program keretében szerzett egyes szakmentori képesítések lehetőséget adnak – valós karrier-utat biztosítva – a szakmai továbbfejlődésre és további specializálódásra, akkreditált felsőfokú IT-mentor végzettség megszerzésére a Budapesti Gazdasági Főiskolán, mihelyst ott beindul a képzés.)

A programban – a körülményektől függően, munkáltatói igény esetén – további munkakörökre történhet képzés: digitalizátor, call-center üzemeltető, chat-forum üzemeltető, európai üzleti asszisztens, stb., de minden résztvevő alapvetően egy – a készségeit és képességeit is figyelembevevő – képzésben részesül.

3.3. IT-mentor diplomaosztó ünnepség

Az EQUAL projekt keretében sikeresen végzett negyvenkét IT-mentor bensőséges ünnepség keretében vette át diplomáját 2006. június 9-én. Ezzel lezárult a projekt munkájának első, képzési szakasza, melynek során minden hallgató alapképzettségének és érdeklődési körének megfelelően, differenciáltan több IT-mentor szakterületen sajátított el alkalmazható képességeket.
A konzorcium tagjainak képviselői értékelték a képzés közös eredményeit, sikereket kívántak a hallgatóknak az elsajátított sokirányú kompetenciák hasznosításában az elkövetkező egyéves projekten belüli munkatapasztalat szerzés és további pályafutásuk során.

3.4. Munkatapasztalat szerzés, 1 éves foglakoztatás

A vállalt 36 fő helyett 39 fő kezdte meg a foglakoztatási szakaszt, amelyből 1 fő elhunyt, de további fluktuáció eddig nem volt.
A célcsoport tagjaival a partnerség tagjai kötöttek 12-hónapos határozott idejű munkaszerződést. Az on-the-job-training helyének és munkakörének kiválasztása a célcsoport tagjai számára személyre szabottan történt, figyelembe vettük a képzés során megszerzett kompetenciákat és lehetőség szerint kihasználtuk az IT mentorok eredeti végzettségével kapcsolatos szinergiákat is. Fontos szempont volt a munkavégzés igényelt módja is, egyeztetni kellett a helyi- vagy a távmunka lehetőségeit. Valamennyi kiképzett IT mentorunknak – 39 embernek – sikerült a modellkísérlethez alkalmas munkahelyet és munkakört biztosítani.

A munkavégzés kezdeti nehézségei, a közösségbe való beilleszkedés során néhány esetben adódott problémák megoldásában – “utókövetéssel” – a szakemberek megfelelő szakmai, mentális, emberi segítséget nyújtottak. A 3 hónapos próbaidő végén megtörtént az eddigi tapasztalatok részletes értékelése, amelynek fő tanulsága, hogy az IT-mentorok jelentős része kölcsönösen elégedett volt az őket foglalkoztató szervezettel, azok pedig a mentorok teljesítményével.
Folyamatosan dokumentáltatjuk az IT-mentorok és munkatapasztalatot nyújtó szervezetük által kijelölt támogató közös munkájának eredményességét, kölcsönös elégedettségi szintjét.
Havi rendszerességgel csoportos találkozón számoltatjuk be a célcsoport tagokat tapasztalataiktól, eredményeikről és problémáikról. A munkaadó képviselői helyszíni látogatásokat is tesznek a munkatapasztalatot biztosítóknál.
A háromoldalú kommunikáció a munkaadó (partnerségi tag) – munkatapasztalat biztosító – célcsoport-tag (IT-mentor) között folyamatosan és szervezetten történik.
A célcsoport tagjainak egyik elsődleges feladata, hogy az 1 éves munkatapasztalat szerzés során végzett munkájukkal bebizonyítsák, hogy munkájukra szükség van a projekt 12 hónapos időtartamán túl is. Önálló munkavállalóként igen széles körben fel tudják használni a megszerzett ismereteket, amennyiben a foglalkoztatáshoz szükséges valamilyen megfelelő alapképzettséggel és mentális tulajdonságokkal, valamint informatikai affinitással rendelkeznek. Folytatniuk kell a tapasztalatok gyűjtését, a tanulságok levonását, rendszerezését az információs társadalom szélesítése, a sok esetben közfeladatokat ellátó IT-mentor szakma elfogadtatása érdekében.

3.5. Szakmai megvalósítás, eredmények

Elkészültek az új szakma kialakításához, valamint a célcsoport speciális foglalkoztatásához a modell és a módszertani tanulmányok.
A szükséglet felmérését követően meghatározásra kerültek az IT-mentor szakmák és kidolgoztattuk ezek tananyagának elveit, majd multimédiás távoktatási tananyagait is.
Az IT-mentor képzések bekerültek az Országos Képzési Jegyzékbe, egyesek középfokú, mások felsőfokú szakmacsoportba.
A projekt folyamatosan fejlődő és friss tartalmú honlappal rendelkezik.

4. Nemzetközi együttműködés

Az IT mentor EQUAL projekt tagja a “Chances” Transnational Consortium-nak, amely különböző konstrukcióban, módszerekkel és célcsoportok számára a hátrányos helyzetben lévő állampolgárok munkaerőpiacra való (vissza)jutásának, ottani értékének növelésével foglalkozik.

Partnerkeresés:
– Szempontjai (Kelet-Európai és régebbi Uniós tagsággal bíró partnerek, hasonló szakmai célokkal rendelkező partnerek, megváltozott munkaképesség)
– Módjai: (e.mail, szakmai találkozók, tanulmányutak)
– Választás (kérdőívfelvétel kelet-európai, szlovák partner jelölteknél 4 db, Olasz partner 9 db,)
A partnerkeresés során sikerült olyan partnereket találni (2 db olasz, 1-1db szlovák és északír), amelyek ugyan látszólag más területekkel foglakoznak (pl. városi csellengő fiatalok, volt kábítószeresek, betegsegítők), de a projektben valójában minden esetben mentorálásról van szó, olyan emberek esetében, akik valamilyen segítségre szorulnak. Ez jelenti a partnerségben a közös keresztmetszetet. Tehát ezekhez a projektek eredményeihez szintén kapcsolódhat maga az IT mentor foglalkozás, illetve annak egy része, ami az információs társadalom eredményeihez való hozzáférést segítheti valamennyi hátrányos helyzetű réteg esetében.
A nemzetközi együttműködésben bemutatott megoldások innovatív módon továbbfejleszthetők, kiegészíthetők az IT mentor foglakozásban megfogalmazott feladatokkal és ezáltal tudástranszferre kerülhet sor.

Partnerségünk tagjainak képviselői eddig négy alkalommal vettek részt személyesen a “Chances” Consortium találkozóin, ahol szakmai találkozókon, tematikus műhelyekben az egyes, nemzeti projektekben résztvevő partnerségi tagok ismertették tevékenységüket, az előző találkozó óta elért eredményeiket, a megosztásra érdemesnek ítélt tapasztalataikat, majd megvitatták azokat. Fontos feladat végrehajtása van folyamatban, melynek során ezen tapasztalatokat adaptálni kell az egyes projektekre, nemzeti sajátosságokra.
Az IT-mentor konstrukció és szakma disszeminációjának előkészítéseképpen Nemzetközi összehasonlító munkaerő-piaci tanulmány készült irodalmi és empirikus adatok alapján.
A legutóbbi találkozón IT-mentor konstrukció és szakma disszeminációjának előkészítéseképpen IT Mentor szakma iránti nemzetközi igényfelmérésére kérdőív készült, melyet a transznacionális konzorciumi tagoknak elküldtük, és azok (majdnem) teljes számban, kitöltve vissza is érkeztek. Ezek kiértékelése, és a további teendőink meghatározása folyamatban van.
A nemzetközi partnerektől átvett tapasztalatok a hazai gyakorlatban ugyancsak felhasználhatók, amelyet a tematikus hálózatokon keresztül további EQUAL projekt résztvevőkkel is meg kívánunk osztani. Ennek jegyében tervezzük a 2007. áprilisában szervezendő budapesti célcsoport találkozót is.
Eddig valamennyi Fejlesztési Partnerség tag részt vett valamennyi általa tervezett nemzetközi eseményen, amelyek a következők voltak:
– Tanulmányút, nemzetközi mentor-találkozó, Olaszország Catanzaro 2005. szeptember,
– Konzorciumi ülés és Workshop I. Magyarország (Budapest- Érd) 2005. november. Ezen a rendezvényen a Napra Forgó Kht a nemzetközi partnereknek bemutatta a foglakoztatási helyszíneket,
– Wokshop és II. Konzorciumi ülés Olaszország, Bari – 2006 július.
– III. Konzorciumi ülés, Workshop és célcsoportalálkozó – Szlovákia, Dunaszerdehely, 2006 november. A dunaszerdahelyi célcsoport találkozón 20 fő IT mentor vett részt, ahol nagy érdeklődés követte a bemutatkozást (rádió és tv felvétel, újságcikk).

Tervezett:
– Célcsoport találkozó – Budapest, 2007. április,
– IV. konzorciumi ülés és célcsoport találkozó – Bari – Catanzaro, 2007. május,
– Konzorciumi záró konferencia – Enniskillen, Észak-Írország, 2007. június,
– Externál meeting – TCA-k közötti tapasztalatcsere.

5. Tapasztalatátadás

Átadható eredmények: toborzási, kiválasztási tapasztalatok, szakmai képzési tapasztalatok, foglalkoztatási tapasztalatok, mentális fejlesztés tapasztalatai, a megváltozott munkaképességű munkavállalók körében, munkaerőpiaci tapasztalatok a projekt megvalósulásának területén, partnerségi tapasztalatok (együttműködés, problémakezelés, feladatmegosztás, stb.), projekt tapasztalatok (példaérték).
A tapasztalat átadás szintjei: helyi kezdeményezések során, kistérségi szint, regionális, iparági szint. országos, nemzetközi szint.
A tapasztalat átadás módjai: kiadványok, hírlevelek, IT mentor beszámolók, sikerstory-k közzététele az IT mentor weboldalon, hazai és nemzetközi weboldalak, konferenciák, kiállítások, tanulmányutak, tanulmányok tematikus hálózatok.

6. Hozzáadott érték

Az EQUAL kezdeményezés nélkül nem, vagy nagyon nehéz lett volna elfogadtatni az IT mentor foglalkozás létjogosultságát, az IT mentort, mint OKJ-s szakmát, hiszen az érintettekben ennek segítsége nélkül nem, vagy nagyon lassan lehetne felismertetni az igényt, mert nagyon sokan nem is tudnak róla, hogy mit jelenthez az információs társadalom megvalósulása. Ezt tükrözik az internet használatra vonatkozó felmérések tapasztalatai is, amelyben most már évek óta nem a költségessége, hanem a szükséglet felismerésének hiánya akadályozza a széleskörű elterjedését.

Hozzáadott érték jelentkezése a különböző szinteken:

Célcsoporti szinten:
– A célcsoport képzése során, más szakmai területről érkező 45 éven feletti és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak biztosítottunk magas szintű informatikai felhasználói ismereteket.
– A projekt megvalósulása kapcsán a célcsoport tagjai használható munkaerőpiaci képzettséget szereztek, így jelentősen javulnak munkavállalási kilátásaik.
– A foglalkoztatás során a megszerzett releváns szakmai ismereteket, releváns szakmai készségekké fejlesztik a tapasztalatszerző foglakoztatás során a projektnek köszönhetően.
– A mentális fejlesztés erősíti a motiváltságot, lehetőséget teremt a résztvevő életviteli problémáinak önálló megoldásához, a hallássérült emberek felnőttkori mentális segítése nagyon fontos, a hallás hiánya miatti rendszeres információ áramból való kimaradása önértékcsökkenést okoz, ami a mentális képzésekkel javítható.
– A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres munkaerőpiaci reintegrációja megalapozottá válhat.
– A célcsoport részére biztosított képzés és tapasztalatszerző foglalkoztatás eredményeként a célcsoporttagok munkaerő-piaci pozíciója jelentősen javult, (munkáltatói visszajelzésekből ennek becsült értéke 70-85%)
– A célcsoport a projekt munkáját a megszerzett tapasztalatok átadásával segíti (heti és havi munkajelentések, találkozók)

Szervezeti szinten:
– a projekt megvalósítása során képzési tapasztalatok szerzése,
– partnerségi együttműködés tapasztalatainak elmélyülése,
– nemzetközi tapasztalat szerzés elmélyítése.
Partnerségen kívüli szinten:
– az IT mentor szakma bekerült az új OKJ-ba.

7. Innováció

– Az innovatív tevékenységek elsősorban az IT mentor, mint új szakma bevezetésében nyilvánulnak meg. Az alapvetően új megközelítés, az eddig nem tanított, illetve hagyományos módon tanított ismeretek is innovatív elemeket tartalmaznak. Új képzési modulokat dolgoztunk ki, amit a képzés során a célcsoporttal “teszteltük”, majd a munka világába való tapasztalatszerzés során visszacsatolást és szükség esetén korrekciót is végeztünk az utókövetés során.
– A projekt jelenlegi célcsoportja látja hasznát az innovációnak, közvetve a későbbi célcsoport is.
– A projekt munkatársai is új tapasztalatokat szereznek, ezáltal tovább javul a munkatársak innovációs készsége, s ez a tendencia szervezeti szinten és a partnerségi együttműködésben is jelentkezik. Országunkban eddig nem foglalkoztak látványosan – az eredményeknek nagy nyilvánosságot adva – a hallássérült emberek pszichoszociális segítésével, ami külföldön egy elismert önálló terápia (audioterápia) része.
– A megszerzett ismereteket a tapasztalatszerzés során “teszteljük” és szükség esetén korrigáljuk, kiegészítjük az elméleti felkészítést, aminek mértékével mérhető az eredeti innovatív megoldás színvonala. A visszacsatolás alapján a rendszer fejlődik.
– A projekt tapasztalatok feldolgozásával, a szakmapolitikán keresztül társadalmi szinten is érvényesülhet a projekt innovatív hatása.
– A projekt képzési szakaszában a legújabb szakmai (IT) ismeretek átadása történt meg, ezen a területen az egyének (résztvevők) folyamatos szakmai fejlődése alapkérdés.
– A foglalkoztatási partnerség eredménye egy országos jellegű jelenlét, amely a tapasztalatok széles körű megosztásának a lehetőségét hordja magában.
– Az innovatív (képzési, foglalkoztatási, projekt) tapasztalatokat kiadvány formájában megjelentetjük, konferenciákon bemutatjuk.

8. Fenntarthatóság

Az IT mentor EQUAL projekt hatása, fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hány helyen jelenik meg az IT mentor tevékenység az elszámolható költségek között.
Az IT Mentorok foglalkoztatásának szükségességét az 5-5,5 millió digitálisan írástudatlan képzésének megoldásának (ekormányzat , egész életen át tartó tanulás, munkaerőpiaci pozíciók javítása, stb. halaszthatatlansága indokolja.
A fenntarthatóság biztosítékai:
– a projekt eredmények tartósan a humánerő fejlesztésében mutatkoznak meg és maradnak fenn leginkább,
– a célcsoport tagjai a projektben piacképes képzettséghez és készséghez, jutottak, illetve gyakorlatot szereztek, amit a jövőben jól hasznosíthatnak,
– az Fejlesztési Partnerség szervezetet szintjén a közreműködő munkatársak, szakértők komoly tapasztaltatokat szereztek, együttműködési készségük jelentősen javult,
– a projekt közvetlen gazdasági haszna a tartós munkanélküliek visszavezetése a munkaerő piacra,
– a projekt közvetett haszna a munkaerőpiac munkaadói oldalát képviselő foglalkoztatási partnereknél, illetve társadalmi szinten realizálódik a munkavégzés során, amely segíti az információs társadalom megvalósítását, amely alapot ad a továbbfoglalkoztatásra is,
– a szakmai eredmények megosztása más szervezetekkel, a disszemináció során,
– a célcsoport olyan szakmai orientációt kapott, mely biztosíthatja az ő és családja megélhetését a későbbiekben (ehhez természetesen elengedhetetlen az egyének szintjén a szükségszerű további képzés),
– a projekt eredményeit (tananyag modulok, módszerek, módszertanok, stb.) felhasználjuk más projektek, illetve a szakmai munkánk során, (materiális és szellemi javakat egyaránt),
– az IT mentor (Információs Társadalom mentor) kapcsolódása az informatikai ágazat fejlődéséhez, azon keresztül a tudásalapú társadalom megvalósításához, a foglakoztatás növekedéséhez egyre inkább több szálon biztosított, mint 2 évvel ezelőtt, mivel közben megjelent az i2010 EU irányelv, amelyben a közös európai információ tér, kialakítása, valamint a befogadó információs társadalom megvalósítása (e-inclusion) kiemelt prioritás. Ennek alapvető feltétele a digitális írástudatlanság megszüntetése (jelenleg legalább 5-5,5 millió fő digitálisan írástudatlan Magyarországon).
Ezen feladatok végrehajtása megváltoztathatja akár 10 000 munkavállaló – leendő IT mentor – életét, akik valamilyen gyakorlattal rendelkeznek egy-egy szakterületen, pl. a felsorolt reálfolyamatok tekintetében.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv humán erőforrás fejlesztés prioritása között is szerepel az információs társadalom kiteljesítése, amely nagy feladat, s ennek a megvalósításának az egyik innovatív eszköze az IT mentor foglakozás megalkotása és az IT mentor hálózatok működtetése.

9. IT mentor és az információs társadalom

A projektnek néhány év alatt nagy hatása lehet az információs társadalom kiteljesedésére, hiszen az IT mentor projekt célja pontosan az informatikai ismeretek terjesztése, az informatikai rendszerek alkalmazásának fokozása.
A projekt a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű tartós munkanélküliek, képzésével-, foglakoztatásával, támogatja az információs társadalom térnyerését.
A hatása, illetve annak gyors megjelenése viszont nagyban függ pl. attól, hogy:
– az információs társadalom kiterjesztésére, mennyi forrás jut a jövőben,
– az e-közszolgáltatások elterjesztése milyen gyorsan halad,
– a hazai mikro-, kis- és középvállalatok, illetve a nonprofit és a civil szféra milyen gyorsan fejlődik és milyen informatikai fejlesztéseket valósít meg,
– sikerül-e megszervezni a nagy volumenű digitalizálási igény megfelelő elvégzését,
– sikerül-e korszerűsíteni (“elektronizálni”) az oktatást, s megteremteni az élethosszig tartó tanulás feltételeit.
A fenti folyamatok gyorsaságának függvényében egyre több, akár 10 000 fő IT mentorra szükség legalább a következő 10 év során.

További információ