2012 a generációk közötti szolidaritás éve (is) lesz

www.intergeneracio.hu

Előszó

Az Európai Unió a 2012-es esztendőt az Aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (Inforum) ahhoz keres partnereket, hogy 2012-ben történjen érdemi előrelépés az idősebb generációk (információs) társadalmi befogadása terén. Szeretnénk, hogy változzon az idősekről alkotott, gyakran negatív kép, s az 50 feletti generációk tagjai (hazánkban 4 milliónyian) ne legyenek a társadalom számkivetettjei. Szeretnénk, ha több figyelem jutna életük, munkavállalásuk, családi kapcsolataik problémáira. Fontos lenne, hogy hozzájuthassanak azon előnyökhöz, amelyeket az infokommunikációs eszközök (okostelefonok, számítógépek, internetes szolgáltatások) nyújtanak a digitális készségekkel bíró náluk fiatalabbaknak.

Ezért az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyt életre hívó, a generációk közötti szolidaritást az informatika világában képviselő Inforum felhívással fordul a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, a civil szervezetek, a közigazgatás és az Országgyűlés képviselőihez, hogy csatlakozzanak az Y012 mozgalomhoz: saját eszközeikkel adjanak teret, segítséget az 50 feletti generációk tagjainak (és azok fiatal partnereinek), hogy szeretetteljes, aktív, hasznos, életük legyen. A 2012-es év a szolidaritásé, az összefogásé, egymás segítéséé. Az idősebbek az értékeket, a tudást, a tapasztalatot, a hagyományokat és a kedvességet kínálhatják a fiataloknak, s ők pedig a szeretetet, a mozgékonyságot, a korszak stílusát, a technikai ismereteket, eszközeinek kezelését adhatják cserébe. A családi összefogás éppen a válság sújtotta időben értékelődik fel, s így fontossá lesz a generációk közötti összefogás minősége is. Úgy véljük, nem csak a ma nyugdíjasai életéről, sorsáról kell gondolkodnunk, hanem az 50 év feletti veszélyeztetett kor- és sorstárs-csoportokéról is. Bár tudjuk, hogy nem egyformák a még aktív és inaktív 50 pluszos korcsoportok problémái, úgy véljük, felhívásunkkal az idősödés kérdéskörének széles horizontjára hívjuk fel a figyelmet.

Az összefogás eredményéről hónapról-hónapra tájékoztatást adunk, weben, médiában, személyesen. A legjobb, legszebb, legemberibb megoldásokat keressük, gyűjtjük, hirdetjük. Ha mi, némiképp fiatalabbak tehetünk azért, hogy az idősödő társadalom tagjai boldogabbak legyenek, akkor azt magunkért is tesszük: a mi időskorunk méltóságáért.

És mert szeretjük és becsüljük szüleinket, nagyszüleinket.

Felhívás

Egy társadalom fejlettségét az bizonyítja a legjobban, hogy miképpen bánik az idősebb polgáraival. E szempontból nem látunk jelentős különbséget az észak- és nyugat európai államok között, viszont ezektől merőben más az idősödők és idősek társadalmi befogadottsága (kirekesztettsége) Dél- és Közép-Európában.

Az újonnan csatlakozott államok többségében az 50 feletti munkavállalók jelentős része nem, vagy alig talál magának munkahelyet, s a nyugdíjasok (végzettségtől függetlenül) reménytelenül állnak a társadalommal szemben. Jövedelmük megcsappan, társadalmi elismertségük csökken, bármilyen hasznot hajtottak a közösségük számára; a munkahelyeik elhagyásával kapcsolati hálóik szétzilálódnak. Aktivitásuk terei, tudásuk hasznosításának pályái drámaian beszűkülnek. A médiában az életük csupán nyugdíj-, szociális és egészségügyi kérdéssé degradálódik. Látható, hogy a cégek jelentős részének nem jelentenek piacot, a reklámok e tájon nem nekik szólnak. A modern technológiák piacán érdekeltek közül sokan elkerülik ezt a társadalmi csoportot, annak ellenére, hogy ez lehetne a piacnövelésük legegyszerűbb útja, de figyelmet kellene arra fordítaniuk, hogy a gyorsan változó technológiákat a minőség-orientált, megfontoltan döntő korcsoportok számára elfogadtassák. (Korábbi számításaink szerint egymillió 50 feletti honfitársunk internet-felhasználóvá tétele 177 milliárd forintos bevételt hozna egyetlen év alatt.) Az idősödőkön így a feleslegesség, reménytelenség érzése vesz erőt, miközben napi küzdelmet folytatnak jövedelmük beosztása és optimális felhasználása végett; aktivitásuk, önbecsülésük, szellemi és testi kondícióik megőrzéséért. Az 50. év felett megnő a rokkantak, mentális problémákkal küzdők száma. Az emberi kapcsolatok elvesztése pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezet, s így megnő az orvosi beavatkozások száma, sőt költsége, hamarabb jön el a halál, pedig csak figyelemre, befogadásra, megbecsülésre, munkára, aktivitásra, családi segítségre, hasznos tevékenységre és ennek tudatára lenne szükség. Így a társadalmi figyelem hiánya életek elvesztéséhez vezet.

Sok ezer honfitársunk hal meg csak azért, mert nem szereti őket senki és már maguk sem szeretik saját magukat.

A kutatások és politikai direktívák nem adnak választ arra: mit lehetne tenni azért, hogy a versengő társadalom megértőbben forduljon idősödő polgárai felé. A válaszokat mindenkinek magának kell megtalálnia. Ezért korparancs, hogy „gondolkodj 50 pluszban is”.

A legfontosabb feladatnak azt látjuk, hogy helyreállítódjon az idősebb generációk önbecsülése, önnön hasznosságuk tudata, s egyik fontos eszköznek tekintjük, hogy ők is részesei legyenek az információs társadalomnak. Ezért kell megváltoztatni azt a szemléletet, ahogy az idős polgárainkkal bánunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hasznos, tevékeny, okos emberek kiessenek a társadalom, a gazdaság vérkeringéséből. Ezért mindenkinek – de elsősorban a fiatalabbaknak – vannak halaszthatatlan feladatai idősebb családtagjaival szemben.

1. Mindannyiunknak újra fel kell fedeznünk, hogy nem csak a nyers erő és a harcos lendület érték. A tapasztalat, a tapintat, a kulturáltság, a bölcsesség, a módszerek ismerete, a minőséghez, tartóssághoz való ragaszkodás, a tradíciók ápolása is fontos a magyar és az európai kultúra számára. Fel kell mutatni az idősek értékeit, s szerepüket a (családi) hagyományok – s nem csak a folklór! – ápolásában, és továbbadásában, a munkahelyeken, a közösségekben, a médiában, az interneten és a családokban is.
2. Meg kell szerettetni újra az időseket saját magukkal. Nem tudásbeli, hanem lelki probléma, ahogy az 50 év feletti generációk az újabb technológiákhoz, készségekhez viszonyulnak: gyakran csak későn kezdik megismerni az új eszközöket, megoldásokat, készségeket. Ennek oka a kishitűség: ők nem jók semmire, „erre a kis időre már minek”, „képtelen vagyok megtanulni”. Meg kell erősíteni az idősek önbecsülését, önérzetét, leküzdeni a negatív életszemléletüket, és meg kell nyugtatni őket, hogy szükség van rájuk.
3. Utat és támogatást kell adni e generációk önszerveződéseinek mind a szabadidőben, mind a tanulásban, mind a munkavállalásban. Szükség lenne olyan nonprofit vállalkozások körére, amelyekben munkához juthatnak; kellenek az olyan helyek, ahol az idősebbek tanulhatnak kortársaiktól; és olyan terek, ahol akár az iskolás, középiskolás legkisebbektől tanulhat a nagyszülők generációja.
4. Segíteni kell azt, hogy közelebb kerüljenek az idősebbek a fiatalokhoz. A válság józanítólag hat a társadalomra: össze kell fogni a családoknak, össze kell kapaszkodni a generációknak a talpon maradás érdekében. Most érkezett el igazán az intergenerációs problémamegoldások és a generációk közötti szolidaritás kora, amikor a fiatalabbak nyújthatnak abban segítséget, hogy az előttük járó korosztályok is eligazodjanak a technológiai váltások, az új média, az újabb gazdasági megoldások terén.
5. A korszak alapkészségeit mindenkinek meg kell szereznie. A ma emberének sokkal több információra van szüksége ahhoz, hogy életét megfelelően irányítsa. Ezért a lassabban tanuló korcsoportoknak is birtokolnia kell digitális készségeket, hogy az információkat elérjék. Szükség lenne arra is, hogy ők is képesek legyenek információikat megosztani, akár műsorokat készíteni. Nekik is meg kell érteniük a pénzkezelés modern formáit (online és offline, a mobil payment, e-banking, a befektetések, tőzsde, hagyatékok, a vagyonkezelés fontosságát). A középkorúakat fel kell készíteni az időskorra, annak összes hátrányára és előnyére is. Segítséget kell kapniuk abban, hogy megismerhessék az önművelés és formális képzés lehetőségeit (autóvezetés, nyelvtanulás, vállalkozási és pénzügyi ismeretek, kapcsolatépítés, hasznos szabadidő, állampolgári ismeretek).
6. Mindezek miatt elsődleges, hogy az 50 felettiek is rendelkezzenek információs társadalmi alapkészségekkel, hogy használni tudják az Európában elterjedőben lévő e-egészségügyi szolgáltatásokat; s információhoz jussanak; képesek legyenek hálózatokhoz, társaságokhoz csatlakozni és e-szolgáltatásokat igénybe venni. A szeniorok digitális esélyegyenlőségének területén – európai mértékkel mérve is ‑ Magyarország korábban előnyre tett szert, amellyel élni kellene. Magyar modell a „Kattints rá, Nagyi” képzés (2001-től), szellemi hungaricum az Európai Unió Bizottságától aranyérmét elnyert Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny (2003-tól), magyar kezdeményezés a „Versenyben az idővel” című digitális visszaemlékezés verseny is. Magyar módszer az intergenerációs idősoktatás, amelyben a tanfolyamot nem egyedül szorongja végig a túlkoros tanuló, hanem egy fiatal segítőjével (unokájával) együttes élményt kap, ahol a fiatalabb segít neki a gyakorlati felhasználásban. E módszer alapján készült 2009-ben egy 30 részes filmsorozat (Gyerekjáték a számítógép), amely 6-8 perces epizódokban mutatja be azt, ahogy a gyerekek a saját nagyszüleiket oktatják az számítógép és az internet használatára.

A fentiek fontossága végett kezdeményezzük

• Intézmények, szervezetek, közösségek, egyének összefogását a 2012. év méltó kitöltésére és az idősek (információs) társadalmi befogadásának erősítésére;
• Minden szervezet készítse el idősbarát tevékenységi terveit és azokat hozza nyilvánosságra az e célból indított oldalunkon;
• Helyi programok, projektek, akciók indulását, amelyekbe a fiatalok bevonhatják az idősebbeket;
• Olyan társadalmi kampányok indítását, amelyek segítik az idős csoportok társadalmi befogadását.
• A már létező helyi, közösségi szenior aktivitás támogatását, az emberi erőforrások és az intézményi lehetőségek összekapcsolását (például iskolákban, könyvtárakban, közösségi tereken);
• A média fokozottabb részvételét az idősebb generációk mindennapjainak, értékeinek bemutatásában az érintettek aktív közreműködésével;
• A szolgáltatók alkalmazkodjanak jobban az idősebbek igényeihez és időbeosztásához is;
• Vállalkozások, civilek, önkormányzatok, iskolák, könyvtárak, közösségi helyek, munkahelyek, szolgáltatók keressék meg annak módját, hogy milyen módon tehetnék jobbá, könnyebbé, szebbé azok életét, akiktől saját életüket kapták.

2011. november 24.

Dombi Gábor                                                                   Lerch Attila

főtitkár                                                                               elnök

Inforum                                                                             Inforum

Közhasznúsági jelentése a 2010-es esztendőről

SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Az Inforum 2010. évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze. A mérleg főösszege 20.353ezer Ft, a saját tőke 19.107 ezer Ft. A részletes kimutatás jelentésünk 1. sz. melléklete, mely áll a mérlegből és a közhasznú szervezeti eredmény-kimutatásából.

TÁMOGATÁSOK ÉS FELHASZNÁLÁSUK

Tárgyévben a Szervezetünk 550 ezer Ft állami (NCA) támogatást kapott, és azt teljes 2011 első felében használja fel (az összeg december végén érkezett a számlára). Az Inforum 2010-ben nem állami szervezetektől nemzetközi és hazai projektekhez 5.584.491 támogatást nyert el. Ezek célja részint az Inforum filmsorozatának terjesztése, másrészt nemzetközi kutatásban való részvétel volt, amelynek célja a alacsony és közepes képzettséggel bíró idősek munkába állításának feltételrendszerének kidolgozása volt.

VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS

Előző évhez képest a Szervezet tartaléka (vagyona) 5.733 e Ft összeggel csökkent. Ennek oka, hogy a 2009-es évhez képest a Szervezet bevételei drámai módon csökkentek. 2009-ben ugyan sikerült feltölteni a működési tartalékot, de 2011-re akár veszélybe kerülhet a Szervezet működése, amennyiben nem tud közhasznú tevékenységéhez és működéséhez forrásokat bevonni. A Szervezet immár minden költségcsökkentési lépést megtett, további megszorításra nincs mód.

CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA

Szervezetünk nem nyújtott ilyen támogatást, így e soron nem történtek kifizetések.

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL, ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPTÓL, HELYI ÖNKORMÁNYZATTÓL, TELEPÜLÉSŐ ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁTÓL ÉS MINDEZEK SZERVEITŐL KAPOTT TÁMOGATÁS MÉRTÉKE

Tárgyévben közösségünk összesen 550 000 Ft támogatást kapott a Nemzeti Civil Alapprogramtól. Ez 550 000 Ft-tal több, mint az előző évben. (Itt kell megjegyeznünk, hogy az NCA szabályai szerint az Inforum 7 millió forintra lett volna jogosult, de csupán kért összeg 7,85 százalékát kapta)

A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE, ILLETVE ÖSSZEGE

Egyesületünk személyi jellegű ráfordítása 4.560 ezer Ft volt. Szervezetünk vezető tisztségviselői jövedelme hosszú évek óta nem változott. A 2009-es évhez képest látható csökkenés oka: az ügyvezető igazgató GYES-en lévő kismama lett, így 3.990 ezer forinttal csökkent a kiadás e soron.

A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ

2010 (és előre láthatóan 2011 is) nehéznek ígérkezik az Inforum számára. Részint a világgazdasági válság hatására, részint a kormányváltás miatt elmaradó pályázatok híján beszűkültek azok a pénzügyi források, amelyek a közhasznú munkát végző szervezetek munkáját segítették volna. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) az Inforum a költségeit lefaragva a minimális forrásigényű területekre helyezte át az aktivitását, különösen a média, a nyilvánosság és a szakmai publikációk területére.

Szakmai dokumentumok publikálása

„Az informatika komplexitása – Magyarország kitörési pontjai” címmel jelent meg 2010 elején az a dokumentum, amely összefoglalta azt a tudást, amellyel az Inforum bír Magyarország esélyeit illetően az információs társadalom területén. Az dokumentum számos helyen jelent meg, hivatkozások sora követte, illetve rövid verzióját, átiratát ősszel publikálta a ComputerWorld hetilap is. Ebben az Inforum összefoglalta, hogy milyen nemzetközi és hazai hatóerők hatnak a hazai fejlődésre, illetve milyen jövőbeli szempontoknak kell megfelelnie magyar kormányzatnak ahhoz, hogy a hazai IKT fejlődést és társadalmi haladást megfelelő irányba terelje.

A dokumentum hónapokkal előzte meg a kormányzat információs társadalom stratégiáját, amelynek vitairata Digitális Magyarország címmel jelent meg. A vitairat munkaverziójához az Inforum mind szóban, mind írásban fűzött komoly kiegészítéseket, amelyeknek 99 százaléka be is épült a kormányzati szakanyagba, amely Digitális Megújulás Cselekvési Terv címmel látott napvilágot. Itt az illetékes államtitkárság az Inforumot is említi a hozzászólásokat, véleményeket küldők között.

Média megjelenések

Az Inforum képviselői rendszeresen kaptak hangot a különböző rádiók műsoraiban. Kiemelendő Dombi Gábor, dr. Mayer Erika, dr. Tárkány Szücs Attila visszatérő médiaszereplése. A legtöbb megszólalás a Kossuth Rádióban, illetve a Klubrádióban volt lehetséges. Kiemelendő, hogy szakmai témákban ‑ mint információs társadalom, internet, digitális fogyasztóvédelem ‑ az Inforumot rendszeresen megkeresik a szerkesztők. A Klubrádió 5-ös című műsorában Kuncze Gábor kérdezte Dombi Gábort az Inforum nemzeti IKT stratégiájáról. A Kossuth Rádióban Elek László, Érczfalvi András és Kránitz Balázs rendszeres vendégei az Inforum képviselői.

Az Inforum kétszer állt az ATV kamerái elé, amelyek között a december 30-i Civil a pályán c. műsor különleges fontossággal bírt, ugyanis Havas Henrik műsorának előkészítésében az Inforum is tevékeny részt vállalt.

Az Inforum rendszeres publikálója az Európa Parlament lapjának, 2010-ben is saját cikkel voltunk itt jelen.

Más portálok, könyvek is rendszeresen hivatkoznak az Inforum eInclusion.hu portálján megjelenő hírekre. Az eInclusion.hu hírlevele 171 állandó címre postázódik és havi 3500 olvasója van. Ezért több portál is rendszeres átvevője az Inforum kezdeményezéseinek. Az egyik érdekesség, hogy a Velvet c. női portál „Tanítsd netezni a nagymamát” címmel közölt írást rólunk.

A 2010-es év meglepetése volt, a Magyar Nemzet megkeresése, amelynek nyomán az Inforum főtitkára lett a „Hét arca” a lapban, s interjú készült az Inforum filmsorozatáról, a „Gyerekjáték a számítógép” sorozatról, amely 30 részben mutatja be azt a történetet, hogy miképp tanítják meg az unokák a számítógép-használatát nagyszüleiknek. Az interjú nyomán hatalmas tömeg, 2500 olvasó kereste meg a Magyar Nemzetet, s rajtuk keresztül az Inforumot. Az Inforum hetekig tartó postázással juttatta el a filmet kérőknek egy DVD-n a filmsorozatot.

2010. április 29-én, a „generációk közötti szolidaritás európai napján” az Inforum társadalmi célú hirdetéssel jelentkezett a közszolgálati televízióban. Az Inforum volt ezen a napon az egyedüli szervezet Európában, amely ilyen teljesítményre volt képes, illetve az egyetlen magyar nonprofit szervezet, amelynek fontos volt egy a dátum.

Előadások rendezvényeken

Az Inforum munkatársait rendszeresen kérik fel rendezvényeken előadások megtartására. Az előadások témája nagyon széles, ami tart az európai uniós információs társadalmi irányoktól az internetes gyermekvédelmen át a hazai információs társadalmi problémákig.

Az Inforum a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciáján az intergenerációs problémegoldásra hozott pozitív példákat. A balatonfüredi InfoTárs konferencián kerekasztal beszélgetésen vett részt a digitalizáció kérdéskörében, a Nyitott Képzések Egyesület workshopján az idősek informatikájáról esett szó, s a marosvásárhelyi (Erdély, Románia) Sapientia Egyetemen az Európai Unió és Kelet-közép Európa fejlődési problematikáját és az e-befogadás kérdéseit mutattuk be.

Az Inforum tagja az uniós Paladin munkacsoportnak, amelynek célja, hogy az alacsonyabb végzettségű idősek számára megfelelő munkaalkalmakra való felkészítés metodikáját kidolgozza. A munkacsoport Brüsszelben tartott konferenciáján a Kelet-közép Európa idősügyi gondjait elemeztük.

Inforum televíziós filmsorozat utóélete

Az Inforum 2009-ben készítette el 30 részes filmsorozatát, „Gyerekjáték a számítógép” címmel. A Magyar Televízió 2010-ben két alkalommal adta le a teljes sorozatot: az M2 és M1 csatornákon. A televízió megkeresésünkre azt közölte, hogy az M2-es csatornán, este fél 8-kor leadott műsor egy-egy epizódjának átlagos nézőszáma elérte az 50.000 főt. Ez kimagasló számnak tekinthető, lévén főműsoridőben más is nézhettek volna a nézők.

Közhasznúsági jelentés 1. számú melléklete

2010. évi, egyszerűsített éves beszámoló

KSH: 18086285-9132-569-01

NSZ:  8273

Az egyszerűsített éves beszámolót az Inforum mérlegképes könyvelője állította össze: Németh Henriett, reg.sz.:116187.

Mérleg

Adatok eFt-ban

Eredmény-kimutatás

Adatok eFt-ban

KIMUTATÁS a költségvetési támogatás felhasználásról

KIMUTATÁS a vagyon felhasználásáról, 2010. év

KIMUTATÁS a cél szerinti juttatásokról, 2010. év

KIMUTATÁS a kapott támogatásokról, 2010. év

KIMUTATÁS a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról, 2010. év

http://atv.hu/videotar/20101230_eselyegyenloseg_es_internet

http://atv.hu/videotar/20101230_eselyegyenloseg_es_internet_2_resz

Tartalom:

A dokumentum erősségei

A dokumentum gyengeségei

Konkrét javaslatok

1. Formák.
2. Digitális esélyegyenlőség
3. Gazdaságfejlesztés
4. Az Inforum konkrét javaslatai (közreműködésének formái)

Az Inforum üdvözli a Digitális Magyarország vitairat elkészültét. A dokumentum átfogó helyzetképet ad a hazai informatikai és elektronikai helyzetéről. Összefoglalja azokat a prioritásokat, amelyek Magyarország modernizációjához vezethetnek. Ezt a modernizációt támogatja, sürgeti az Inforum is, 13 esztendeje.

A dokumentum erősségei

A Vitairat által kínált átfogó elemzés, a célok kitűzése komoly, elmélyült munkát tükröz.

A dokumentum legszilárdabb eleme a kormányzati informatikai rendszer működési alapelveinek lefektetése, a kialakítandó környezet definiálása.  Néhány fontos kérdést azonban megválaszolatlanul hagy: pontosan milyen projektek formálódnak majd a kitűzött szolgáltatások megvalósítására, és miképpen kapcsolódhat a hazai informatikai ipar és a magántulajdonú  szolgáltatók köre ezekhez a fejlesztésekhez; illetve az elektronikus közigazgatás kiszélesedése miképpen hat a vállalkozásokra és magánszemélyekre?

A dokumentum másik erőssége a széles horizont, amely felvillantja az ikt  mozgásterét. A dokumentumnak véleményünk szerint még jobban ki kell emelnie azt  a tényt, hogy egy évtized múltán az ikt áthatja az egész társadalmat és gazdaságot, és az ikt kormányzati és politikai pozícióinak meg kell erősödnie, s a fejlesztések elképzelhetetlenek nélküle. A fejlődés iránya alapján elmondható, hogy az ikt konvergál minden társadalmi és gazdasági területtel és kulcselemévé válik a folyamatok optimalizálásának és hatékonyság-központú átalakításának.

A dokumentum – illetve az alkotási folyamat – harmadik erőssége a széles körű társadalmi egyeztetés. Ebben az egyeztetésben beérkezhetnek azok az ötletek, amelyek a dokumentum végrehajtási tervének további elemeit képezhetik. A különböző, nem szorosan ikt-szakmák, társadalmi csoportok, az informatikai iparág sajátos szempontrendszerein kívüli – néha meglepő, de érdekes – gondolatai emberarcúvá tehetik a technikai dominanciájú vitairatot.

A dokumentum negyedik erőssége, hogy partnerként tekint a különböző szervezetekre, vállalkozásokra. A jövőben igen fontos ‑ különösen tekintettel a forráshiányos időszakra ‑, hogy a meglévő szakemberek, szakmai érdemmel bíró szervezetek érdemben hozzájárulhassanak az ikt és az információs társadalom fejlődéséhez.

A vitairat követi a Digital Agenda logikáját, és meg kíván felelni az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) és Kormányprogram (KP) megvalósítási igényének. Ezekhez illeszkedve fel kell vállalnia  az információs és tudásalapú társadalom magyarországi megteremtésének programját, és hatást kell gyakorolnia a társtárcák fejlesztési elképzeléseire is, különös tekintettel a gazdasági, közigazgatási, oktatási, kulturális és szociális területre.

A dokumentum gyengeségei

Az Inforum úgy látja, hogy az elmúlt években Magyarország ikt-potenciálja és versenyképessége, lendülete csökkent. A korábbi kormányok nem ismerték fel az informatika meghatározó voltát, az elkészült stratégiák nem teljesültek, az ikt-kiadások a költségcsökkentések idején az elsők között olvadtak el. Magyarország sodródott, és fokozatosan elvesztette regionális helyzeti előnyét. Ehhez adódik a műszaki oktatási területen és az élethosszig tartó tanulásban jelentkező lemaradásunk, amely jelentősen rontja versenyképességünket. Az új dokumentumban foglaltak bármilyen széles körűek is, mégis fel kell ismerni, hogy a lemaradásunk versenyelőnybe fordítása várhatóan egy kormányzati cikluson túlnyúló programot igényel, hiszen az elmúlt évek (évtizedek) szellemi, technológiai, társadalmi adósságait kell törlesztenünk.

A dokumentumban foglaltak költségigénye nagyon jelentős. Mindeközben látható, hogy a magyar kormánynak csökkentenie kell a költségvetési kiadásait, teljesítenie kell az adósságszolgálatot, meg kell felelni a magyar társadalom egyéb fejlődési és szociális igényeinek, működését az európai direktívák között kell végrehajtania, s jövő generációnak érdekében a fenntartható fejlődést  kell inspirálnia. Mindezek mellett a vitairat nem ad arra választ, milyen forrásból és ütemezéssel történik a feladatok végrehajtása. Ezért az javasolható, hogy a Magyar Kormánynak e stratégia végrehajtásához az Új Széchenyi Terv mellett különleges európai uniós forrásokhoz is kell jutnia (pl. egy „Digital Agenda Plusz” elindításának kezdeményezése; kohéziós alapok kibővítése, Duna-stratégia, szociális alapok).

A dokumentum nem számol a technikai haladás és a társadalmi változás időintervallumának jelentős különbségeivel, ami részben a korábbi szándékok, tervek politikai-társadalmi meghiúsulásáért is felelős. Míg a technológiák 12-6-3-1,5 éves ciklusokban cserélődnek ki, az ezeket befogadó társadalmi csoportok generációs változása 12,5-25 éves. Ezért számítani kell a társtárcák, politikusok, közigazgatási intézmények, osztályok, klasszikus társadalmi és gazdasági képviseletek nyílt vagy burkolt ellenállására. Ezért a dokumentum készítői még inkább rá vannak utalva az ikt szakmai és civil szervezetei, illetve a modernizálódásért elkötelezett mozgalmak támogatására, sőt proaktív fellépésére. Mindezek mellett az is látható, hogy a technológia-terjedési sebesség is alacsonyabb a kelet-közép-európai országokban, mint a nyugati féltekén, és ezért beszélhetünk egy „többsebességes Európa” modellről, amely a dokumentum terveinek a hátráltatójaként hathat.

A dokumentum nem veszi teljes súllyal figyelembe (csak említés szintjén) az eddig elért eredményeket. A kiépült teleház-hálózat, eMagyarország-pontok, IT-mentorok, sikeres kísérleti társadalmi projektek (Equal), jelentős nemzetközi elismerést szerzett kezdeményezések (Wifi-falu, Unoka-nagyszülő Informatikai Verseny), nemzetközi porondon bizonyított cégek (Kürt, Graphisoft, ColorFront, IND, AllRound, Morphologic, Nuance-Recognita, Nav’n’Go, stb.) mögött olyan szellemi potenciál, szürkeállomány található, amelyet a célok elérése érdekében partnerül kell nyernie a dokumentum készítőinek. Mindezek mellett az is látható, hogy ezek az eredmények részben kevésnek bizonyulnak Magyarország informatikájának hazai és külföldi sikeréhez. Az esetleges kudarcokból is tanulva érdemes megkeresni a megfelelő működési modelleket.

A dokumentum nem tesz említést olyan stratégiai kérdésekről, mint a mezőgazdaság, energetika, közlekedés, a fenntartható fejlődés informatikai támogatásainak módszerei és lehetőségei, és például hiányzik az informatika felhasználását jövőben alapvetően befolyásoló nyelv- és beszédtechnológia, a szemantikus web, az elektronikus könyv kérdése. A dokumentum fókuszából kikerültek a mezőgazdák, egyéni cégek, mikrovállalkozások. Csupán az egyébként rendkívül fontos képzés potenciális biztosítása vagy egy hitelprogram nem segít abban, hogy például egy szőlőtermelő hogyan emeljen terméshozamot és minőséget az adott területén, noha erre is van válasza az ikt-szektornak – ezeket a lehetőségeket meg kell ismertetni a célközönséggel. Ugyanígy kérdést vet fel a széndioxid-kibocsátás csökkentés informatikai támogatásának hiánya.

A dokumentum a maga széles spektrumával nem tekinthető egy négy éves tervnek, inkább egy hosszú távú fejlesztési koncepciónak. Ezért javaslatokkal élünk: részint konkrét tevékenységekre, részint stratégiai módosításokra az alábbiak szerint. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az Inforum csak olyan területhez fűzött megjegyzéseket, amelyeken az eddigi tevékenységének fényében kompetenciával bír.

Konkrét javaslatok

Formák.

a.       Lévén ez a dokumentum széles spektrumú, ezért ezt leginkább 2020-ig terjedő programnak véljük (Magyarország IKT i2020). Ezért azt javasoljuk, hogy

b.      E dokumentum fejlesztődjék fel Magyarország i2020-as információs társadalmi stratégiájává

c.       Készüljön el egy rövidebb, priorizáltabb program, amely minimumpremisszáinak a következőket javasoljuk:

i.      Alapkészség-fejlesztés. Az alapvető, biztonságos digitális írástudás készségének megteremtése mindenkinek. (Mindenki képes legyen elküldeni egy elektronikus levelet, keresni az interneten, sms-t írni, bankautomatát kezelni.)

ii.      Informatikai ipar fejlesztése. A magyar informatikai ipar európai versenyképesebbé tétele (utánpótlás, képzés, export, fejlesztési lehetőségek, nemzetközi marketing támogatás, hazai piac bővítése)

iii.      Szélessáv. 4 Mbit/sec szélessávú elérés mindenhol, maximum bruttó 5000 forintért havonta (bármilyen technológiával), de 2 Mbit/sec ne kerüljön többe sehol, mint bruttó 3000 forint.

iv.      Jogalkotás. Európai jogi normák, direktívák átültetése, felhasználó-védelem, önszabályozás,

v.      Gazdaságtámogatás. A gazdaság támogatásának informatikai megalapozása.

vi.      Társadalmi modernizáció. A társadalom ikt-tudatának változtatása: motiváció, motiváció, motiváció.

vii.      e-Közigazgatás. e-közigazgatási megújulás.

d.      Az Új Széchenyi Terv megjelenésével készüljön el annak informatikai kommentára, tehát egy olyan útmutató, hogy az ÚSZT-ben foglaltakhoz az ikt-ipar milyen konkrét megoldásokkal tud máris hozzájárulni. (Informatikai megoldástár.)

e.      A következő négy évre készülő cselekvési terv minden évre jelöljön ki prioritásokat. Lévén a gazdaságfejlesztés most prioritásokat élvez, ezért véleményünk szerint ezzel kellene indulnia a végrehajtásnak. A tárca és az érintett társadalmi, gazdasági csoportok így fel tudnának készülni a „beavatkozás évében” szükséges programokra, teendőkre. A nyilvánvalóan többéves programok az éves prioritásoktól függetlenül futtatandók.

i.      2011 fókuszban az EU-elnökség, távközlés-szabályozás, KKV- és ikt-iparfejlesztés, információ- és hálózatbiztonság – a versenyképesség növelése

ii.      2012 fókuszban a közösségi terek, idősödés (idősek EU éve), a hátrányos helyzetben élők, szélessáv, felhasználó-védelem – a hozzáférés növelése

iii.      2013 fókuszban az e-kormányzat, kultúra és közösségek az interneten – a szolgáltatások bővítése

iv.      2014 fókuszban a társadalmi életminőség (választások éve) – társadalmi modernizáció

Digitális esélyegyenlőség

f.        Az Inforum véleménye szerint minden hátrányos helyzetű csoportnak más és más módszerrel, más és más eszközökkel kell biztosítani a felzárkózás lehetőségeit. A dokumentum 14. oldalán felsorolt csoportok mindegyikéhez szükséges megadni az ikt-eszközök kezelésének alapismereteit. Hiányoljuk itt az első pontot: digitális alapkészségek (internet, pc, telefon) elsajátítása. Ez olyan társadalmi minimum, amire épülhet az e-közigazgatástól a távmunkáig minden egyéb fejlesztési program, hogy a jövőben megjelenő új szolgáltatásoknak mind szélesebb körű felhasználói bázisa lehessen.

g.       Az Inforum kész aktívan támogatni e fejlesztési elképzeléseket. Úgy véljük, hogy e társadalmi problémák egy része megoldható lenne a családi összefogás erősítésével, intergenerációs programokkal, a fiatalok bevonásával az idősebbek, hátrányos helyzetűek segítésébe. (Kifejezetten kérjük, hogy a dokumentum 24. oldalán leírtakhoz vegyék igénybe az Inforum tapasztalatait.) Azt is hangsúlyozzuk, hogy mindinkább összetett hátránnyal küzd valaki, annál hosszabb ideig tart a társadalmi minimum szintre való felzárkóztatása. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az egész kormányzati cikluson átívelő program kialakítását vegyék figyelembe a döntéshozók, ellenkező esetben egy rövid marketingprogram feltételezhetően nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

h.      Bár az Inforum elképzeléseit is örömmel fedeztük fel a dokumentumban, az Inforum úgy véli, hogy érdemes lenne, a kitűzött 1 millió új internet-felhasználói számot felemelni 2 milliósra (különösen, ha a program időbeni hatálya kiszélesedik).

i.         Az Inforum úgy véli, hogy az internet terjedésének gátja, amit keresleti oldali hiányosságként tárt fel a dokumentum leginkább

i.      a kulturális, civilizációs hiányokban

ii.      szocio-demográfiai, generációs és regionális különbségekben és a

iii.      nem felhasználóbarát szolgáltatásokban keresendő.

Úgy véljük továbbá, hogy az Európai Unió digitális menetrend című dokumentuma nem vette figyelembe a főként kelet- és dél-európai társadalmi-gazdasági sajátosságokat, s nem vette figyelembe a gazdasági válság elhúzódó hatásait sem. Ezen (földrajzi) feszültség okainak feltárását az Inforum egyik feladatának tekinti.

j.        A dokumentumban szereplő állítással ellentétben (23. oldal) úgy véljük, hogy igenis lehetséges a PC-vel rendelkező háztartások növelése a jövőben. Ezen bizakodásunkat az utóbbi két év penetrációs trendjeire alapozzuk, amelyekből jól látszik a növekedés a 45 év feletti internet-használók között. Ez a trend különösen azért fontos, mert az e-egészségügyi fejlesztéseknek ők a potenciális igénybe vevői. Ezért fontos, hogy a 45-50 éven felüliek rendelkezzenek minimális digitális készségekkel is. Úgy véljük, hogy a magyar gazdaságirányítás és vállalkozások méltatlanul becsülik le az idős fogyasztókat, akik kevesebb forrásukat jobban átgondolva fordítják fogyasztásra. A hazai bankokban elhelyezett  több mint 7000 milliárd forintos lakossági megtakarítás mintegy harmada az 50 évnél idősebbeké, így ez a kör is méltán tekinthető az ikt-ipar célcsoportjának. Az Európai Unió „Idősödés jólétben” c. dokumentuma is felhívta e szektor figyelmét arra, hogy hiba úgy tekinteni az idősebb generációra, mintha azok nem érdeklődnének az életüket segítő, modern technológiák iránt.

k.       Az Inforum úgy véli, szükséges lenne olyan program, amely azt célozza, hogy a hátrányos helyzetű lakosok képzést és lehetőség szerint olcsóbb eszközöket is kapjanak saját online internetes jelenlétükhöz. A közösségi helyek képzési, támogatási célú felhasználását támogatjuk, viszont javasoljuk egy „hátránnyal előre” típusú program elindítását.

l.         Az Inforum úgy látja, hogy időről-időre újratermelődik a digitális szakadék egyre magasabb szinteken, ugyanis újabb technológiák jelennek meg, és a ma gurui holnap már nem tudják (akarják) követni a fejlődést. Ezért szükséges egy társadalmi minimum kijelölése, illetve annak biztosítása, hogy legalább a gyerekek az iskolában találkozhassanak a legújabb technológiákkal, illetve olyan médiakészségeket szerezhessenek, amellyel egy-egy konkrét probléma vagy feladat elvégezhető.

Gazdaságfejlesztés

m.    A magyar gazdaság informatikai transzformációjához az informatikai szakmának be kellene mutatnia azt a KKV-k, mikrovállalkozások számára, hogy azok tevékenysége miképpen támogatható innovatív informatikai megoldásokkal. Nem csak számítógépre és alapszoftverekre van és lehet szükség, de konkrét szakmai feladatok informatikai támogatására a logisztikától a tetőfedésig. Szükséges lenne olyan szoftvermegoldások tárának felállítása, amely minden szakmához elkészíti az azt támogató szoftver- és alkalmazás-arzenál adatbázisát. Ez az adatbázis tartalmazza a szoftveralkalmazás tulajdonságait, elérhetőségét, hazai forgalmazóját, árát, felhasználóinak véleményét, és esetleges iparági minősítését, melyet például az Informatikai Vállalkozók Szövetsége gondozhat.

n.      A hazai gazdaság transzformációjához szükségesnek látjuk, hogy minden vállalkozás legyen jelen az interneten.

o.      Magyarországnak be kell mutatnia azokat problémás fejlődési különbségeket, amelyek az EU fejlett és fejletlen területeket elválasztják. Ezekre a fejlődési feszültségekre konkrét régiós-eu megoldások keresése lenne kívánatos, akár célzott fejlesztési forrásokkal.

p.      A távmunka elterjedésénél a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a távmunkások létbizonytalansága nagyobb; magukat izoláltnak és a közösségből kirekesztettnek érzik. Ezért fontos lenne a távmunka humán oldalának feltárása és szabályozása is, valamint annak bemutatása, hogy milyen típusú feladatok, funkciók láthatók el optimálisan távmunka formájában.

q.      Az informatikai utánpótlás és képzés fontossága végett pozitív diszkrimináció lenne szükséges azon kimagasló teljesítményű diákok számára, akik az ikt-szakmák területén akarnak diplomát szerezni. Ez jelentékeny ösztöndíjak, és egyéb speciális támogatás bevezetését jelentené.

Az Inforum konkrét javaslatai (közreműködésének formái)

(Javaslatainkat a Vitairat szerkezetének megfelelő pontjaihoz sorakoztattuk)

4.1 AZ ÁLLAMPOLGÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK, ÉLETMINŐSÉGÉNEK, JÓLÉTÉNEK NÖVELÉSE

r.        Készüljön el a digitális írástudatlanság reprezentatív feltérképezése Magyarországon.

i.      Fontos az induló helyzet pontos ismerete annak érdekében, hogy a Digitális Magyarország program hatásait érdemben elemezhessük, sikerességét megítélhessük.

ii.      Az Inforum előkészítette e felmérés koncepcióját

iii.      Fontos lenne a magyar vidék információs társadalmi monitoringja, és az ikt új eredményeinek folyamatos terjesztése azok között is, akik életét a hagyományos technikák töltik ki (mezőgazdaság, kézműipar). Az Inforum szívesen vállalna ebben aktív részt.

4.1.1 MOTIVÁCIÓS PROGRAM INDÍTÁSA

s.       A digitális esélyegyenlőség továbbfejlesztésében az Inforum az intergenerációs (generációk közötti szolidaritási) modelleket javasolja, illetve egy olyan motivációs program indítását, amely a családi összefogásra épít. (Példa: unoka-nagyszülő informatikai versenyek, Gyerekjáték a számítógép Inforum filmsorozat.) Úgy véljük, hogy szükséges több nagy, országos, és sok kisebb, lokális motivációs program elindítása a cél érdekében.

i.      2012 az Európai Unióban az idősödés nemzetközi éve. Az EU javaslata szerint az erre való felkészülést és programokat el kell indítani 2011-ben.

ii.      Javaslatunk: olyan társadalmi program indítása az Inforum szakmai részvételével és a NEfM bevonásával, amely a generációs összefogást segíti mind az idősoktatás, mind az élethosszig tartó tanulás, mind az idősek értékeinek digitális publikálása céljából.

1.       Ilyenek lehet az Inforumban kidolgozott közös tanulás, közös alkotás programjai

2.       intergenerációs kampányok

3.       unoka-nagyszülő versenyek

t.        Fontosnak érezzük, hogy a hazai politikai, tudományos- és kulturális elit megmutassa az ikt-hoz fűződő pozitív viszonyát: szülessenek ikt-példaképek.

i.      Az Inforum legutóbbi közgyűlésén határozta el egy olyan Védnöki Kuratórium felállítását dr. Tárkány Szücs Attila vezetésével, amely azt szolgálja, hogy megkeressük azokat, akik a társadalom számára pozitív példával szolgálhatnak, s akik az információs társadalom területén (de nem az informatikában). Ők biztosítanák az „arcot” az információs társadalom elterjesztéséhez, ők azok, akik meg tudnak szólalni a negatív jelenségek eliminálása érdekében.

4.1.3 eMagyar pontok a magyar nemzet egységes fejlődése érdekében

u.      Terjesszük ki megfelelő ikt programjainkat a határokon túl élő magyar közösségeinkre.

i.      A dokumentumban említett közösségi elérési pontok biztosítása mellett rendezzünk olyan eseményeket, mint például az Inforum által gondozott Unoka-nagyszülő Verseny, amely közösség-, család- és kultúra-építő, s erősíti a magyarság összetartozás-érzetét is.

ii.      Az Inforum felajánlja, hogy elkészítene egy olyan felmérést, amely a határokon túli magyarlakta területek információs társadalmi állapotát térképezi fel, és készít el fejlesztési javaslatokat.

iii.      Az Inforum felajánlja, hogy támogatja a határokon túli politikai elit munkáját információs társadalmi tanácsadással, programalkotással

4.1.4 Az IKT szervesen beépül a közoktatásba, egyben a távoktatás, mint eszköz elterjesztése

v.       Szükségesnek látjuk a digitális oktatási és irodalmi adatbázisok jelentős bővítését: a tankönyvek, jegyzetek, szakirodalmak e-formátumokban is váljanak hozzáférhetővé.

i.      Javaslatunk: a tankönyvvé nyilvánítás egyik feltétele legyen a mű digitális és/vagy multimédia formátumban való online publikálása is.

ii.      Javaslatunk: a Digitális Irodalmi Akadémia művei HTML formátumon kívül készüljenek el e-könyv olvasókra optimalizált verziói (.prc, ePub, pdf). Az Inforum felajánlja e konverzió elkészítését egy év alatt.

w.     Minden, az érettségiig kötelező vagy ajánlott iskolai tudás kerüljön fel rendezett, ingyenes formában az internetre is, hogy a határokon túl élők birtokába kerüljenek annak a tudásnak, amellyel egy hazai diák is rendelkezik, s akár később, egy új ikt-fejlesztés eredményeként online leérettségizhessenek magyar nyelven.

4.2 A VÁLLALKOZÁSOK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉNEK, VERSENYKÉPESSÉGÉNEK EMELÉSE

x.       Szükségesnek látjuk egy olyan informatikai alkalmazás-adatbázis összeállítását, amely minden szakma képviselői megtalálják a munkájukhoz szükséges informatikai alkalmazások listáját, azok hazai képviselőinek elérhetőségét. (4.2.5)

i.      Az Inforum szívesen felvázolja ezen adatbázis kereteit, és részt venne ezen adatbázis széles körű társadalmi megismertetésében, de javasoljuk ennek szakmai szervezet által történő üzemeltetését (IVSZ)

y.       Szükségesnek látjuk, hogy minden hazai település kerüljön fel az internetre, négy dimenziós tartalomszolgáltatással, és több nyelvű információkkal. (Ennek elméleti és pilot formáját az Inforum szívesen kidolgozná.(4.2.7)

z.       Szükségesnek látjuk, hogy minden hazai vállalkozás és szolgáltató kerüljön fel az internetre, akár kötelezés formájában is. (4.2.9)

aa.   Kapjanak nagyobb figyelmet a mezőgazdaság által használható informatikai megoldások, főleg a szektor foglalkoztatási kapacitásának kibontakoztatása végett. Szerepeljenek a dokumentumban a nagyon jól kidolgozott e-egészségügyhöz hasonló részletezettségű megoldások. (4.2.5.)

i.      Az Inforum a Teleházakkal közösen vállalja azon egyszerű és olcsó nemzetközi megoldások összegyűjtését, amelyek segíthetik a hazai termelők terméseredményeinek és termésminőségének növelését.

bb.  Jelenjen meg hangsúlyosan a zöld informatikai gondolkodás a dokumentumban. Ez terjedjen ki azokra a más iparági területekre, ahol az ikt alkalmazásának hatására jelentős energia-megtakarítást, szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményez a mérés-kontroll-automatizálás révén. Meg kell kezdeni a környezetbarát technológiák hazai elterjesztésének előkészítését: a szükséges tudások összegyűjtését. (4.2.6)

i.      Az Inforum egyik tagszervezete indította el a zold.it oldalt. Ennek Inforum általi továbbfejlesztésének célja, hogy a nemzetközi trendek, megoldások magyar nyelvű átfogó ismertetését adja. A folyamatos fordítás és PR tevékenység szükséges.

4.2.4 HATÉKONY ÉS FENNTARTHATÓ VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

cc.    Fontosnak érezzük a polgárok és az online tér gazdasági szereplői kiszolgáltatottságának és ismerethiányának csökkentését. Az Inforum 2004-ben ezért hívta életre az Infomediátor irodát, amely megteremtette a informatikai mediáció kereteit, létrehozta a Fair Business minősítési rendszert.

i.      Szükséges a felhasználó-védelem, a szakmai önszabályozás erősítése, amelynek első számú alapja az Infomediátor iroda tevékenysége, és az Inforum által kínált keret lehet.

ii.      Szükséges a felhasználó biztonságának olyan növelése is, hogy tudja, hogy kihez kell fordulnia, ha az interneten méltánytalanság éri. (Infomediátor)

4.2.7 A tartalomipar támogatása és digitális kulturális örökség megőrzése

dd.  Fontosnak érezzük, hogy segítséget kapjanak a digitális kultúra letéteményesei. Fontos lenne az e-könyvkiadás támogatása, s itt csökkenjen az áfa a hagyományos könyv szintjére, 5 százalékra. Magyarország vállaljon aktív szerepet az európai Single Digital Market kialakításában, hogy  a digitális tartalmak határok nélküli terjedése megvalósulhasson.

i.      Az Inforum elkészítette és hivatalos csatornákon is eljuttatta ide vágó elképzelését a NFM-hoz.

ee.  Kezdődjön meg a hazai levéltárak és múzeumok digitalizálási eredményének széles körű publikálása. Jöjjön létre a valódi digitális Magyarország a virtuális térben (értékeink digitális térképe). Kapjanak nagyobb támogatást a digitalizálási munkák, amelyeket hátrányos helyzetűek, idősebbek végezhessenek el.

4.2.10 SZOFTVERGYÁRTÁS ÉS EXPORT TÁMOGATÁSA

ff.     Hasznosnak látnánk, ha több inspirációt, motivációt kapna a hazai szoftverfejlesztés és szoftverexport, olyan új területeken is, mint az okostelefonok piaca.

i.      Az Inforum úgy véli, hogy érdemes lenne prioritást adni olyan szoftverfejlesztéseknek, amelyek az okostelefonok szoftverarzenálját bővítik (iPhone, Android, Windows, Symbian)

ii.      Érdemesnek tartjuk megfontolni, hogy támogatást kapjanak azon marketing-rendezvények és akciók, amelyek a szoftverfejlesztési hajlandóságot növelik a középiskolások, fiatal felnőttek körében.

gg.   Készüljön el a legjobb hazai ikt- és társadalmi gyakorlatok tára (folyamatos frissítéssel), s ennek kezdődjék meg nemzetközi promóciója, a hazai „best practice”-ok európai bemutatása.

i.      Ennek hatásaként országimázs- és konkrét exportpiac-építést várunk.

ii.      Ennek adatgyűjtését (társadalmi vonatkozásokban) az Inforum megkezdte és folytatni kívánja

4.3 AZ ÁLLAM EGYSZERŰBB, ÁTLÁTHATÓBB, OLCSÓBB, HATÉKONYABB MŰKÖDÉSE

hh.  Minden törvény beterjesztése előtt készüljön el annak hatásvizsgálata, mennyiben felel meg a modern információs társadalom elvárásainak, illetve miképpen lehet ikt-eszközökkel segíteni a megvalósulását. A „minőségi jogalkotás” követelményeinek való megfelelést (konzisztencia, dependenciák) informatikai megoldásokkal segítve kell biztosítani.

2010. szeptember 22.

Az interjú szövege itt érhető el:

http://www.inforum.org.hu/ftp/a_het_arca.pdf

Kérdés, hogy Magyarország miképp tud lavírozni a válságtól kavargó vizeken. Az informatika világában már a zord idők végét ünneplik, s megjelentek az új, ígéretes termékek az okostelefontól a tábla PC-n át a cloud computing-ig, nőnek a részegységek és a számítógépek eladásai a világon. De még nem nálunk. Magyarországon az informatikát sokáig az úri huncutság szintjén kezelték. A politikai elit képtelen volt átlátni a teljes és átfogó informatizálás fontosságát (az IHM léte ellenére sem), s elszigetelt játéktere maradt egy-egy IKT-elkötelezett politikusnak. Informatikai stratégiák minden kormányzat alatt születtek, s civil szervezetek is kibocsátották a maguk Magyar Informatikai Chartáját, de ezek programszerű végrehajtása elmaradt.

A politikai erők az informatikát strukturálisan kezelték (hálózatépítés, szélessáv, PC-beruházás), de nem született meg a válasz: mi az ebből származó (emberi, társadalmi, gazdasági) haszon? Ma már látható, hogy aki nem ért a számítógép kezeléséhez, az egyszerűen nem kap munkát. A közigazgatásunk még nem elektronizált oly módon, hogy tényleg felgyorsuljanak, átláthatóvá, egyszerűbbé és olcsóbbá váljanak a folyamatok, annak ellenére, hogy erről az Országgyűlés törvényt is alkotott (KET). A vállalkozások ugyan mind nagyobb számban költöznek az internetre, de nincs információjuk, milyen rendszerekkel, szolgáltatásokkal lenne tevékenységük még termelékenyebb. Akik leginkább rászorulnak az internet, az informatika életminőség-javító erejére (az 50 éven felüliek, a hátrányos helyzetűek, a nyugdíjasok milliói), azok pedig nem kapnak elérhető áron ismereteket, hozzáférést, szolgáltatásokat.

A teljes mértékben online elérhető 25 közszolgáltatás aránya az EU27 tagállamaiban, 2009

Forrás: CapGemini , 8th Benchmark Measurement, 2009

A kilencvenes évek elején a magyar informatikusok arról álmodtak, hogy hazánk lehet Kelet-Európa Írországa (2000-ben az ír export 60 százaléka volt informatikai termék), és akkor ez a cél nem is tűnt elérhetetlennek, ha e terület megkapja a kormányzati figyelmet. Napjainkra már megsokasodtak azok a szempontok, amelyek mentén a haladás útja kiköveztetett. Az informatikára immár nem lehet csak strukturális beruházásként tekinteni, szerepet kell kapnia a társadalmi-gazdasági modernizáció minden területén. A 90-es évek végén még arról szólt az európai uniós álom, hogy a vén kontinens a modern technológiák terén vezető szerepre tesz szert. Eközben Kínában egy évben több mérnököt és köztük informatikust képeznek, mint a teljes Unióban, és a mennyiség kezd minőséggé válni. Az EU az álmoktól fokozatosan, lépésenként jut el a valóságig, s a politikai és tudományos csoportok lobbiját átformálja a realitás: versenyben lemaradt gazdaságok, elöregedés, fenntarthatóság, szegénység azok, amelyek a technikai és tudományos fejlesztések irányát átszabják. Noha az EU rutinosan fogja perbe a nemzetközi informatikai cégeket európai tevékenységükért, ez kispályás megoldás: a nyúl szeretne vadász lenni. Olyan európai fejlesztés, mint pl. a SuSe Linux került amerikai tulajdonba, s nincs értelme a büszkélkedni, míg az Europeana digitális könyvtár egy év alatt tud olyan gyarapodást felmutatni, mint a Google Books havonta. A valóban európai sikertörténet, a GSM rendszer továbbfejlesztésében is egyre inkább Kína jeleskedik.

Számítógéptudományi szakokon végzett diplomások száma az EU27 tagállamaiban 1998-2007 között Forrás: Empirica, IDC: Monitoring e-Skills Demand and Supply in Europe, 2009

Az elmúlt évtizedben az Európai Unióban indult jelentős programokból Kelet-Európa alig profitált. 2006-ban kezdődött az ígéretes eInclusion (e-Befogadás) program, amelyhez elmulasztottak komoly politikai és pénzügyi tőkét tenni, így csak egy K+F pályázatra és kiállításra futotta belőle, társadalmi változások beindítására nem. A tervet leginkább az az Egyesült Királyság kormánya és az európai (köztük magyar) civil szervezetek vették komolyan. E program a fejlesztési területeket hat rendszerbe foglalta a befogadó információs társadalom eszméje mentén (e-kormányzat, jólétben való idősödés – ez sajnos csupán e-egészségügyi programmá szelídült ‑, e-képességek, e-akadálymentesség, szocio-kulturális befogadás, földrajzi befogadás). E logika alkalmas volt a társadalmi leszakadás pontos érzékeltetésére (például: távoli településeken élő, szerény képességekkel bíró idősek számára kormányzati szolgáltatások elindítása), de horizontális mivolta szemben állt a kormányzatok vertikális építkezésével, s megkövetelte volna a kormányzati aktorok, cégek, civilek harmonikus együttműködését. Magyarország volt az egyetlen ország, ahol akadt néhány politikus, aki ráérzett e logikában rejlő lehetőségekre, és létrehozta Európa egyetlen olyan parlamenti bizottságát, amely az e-befogadást állította tevékenységének központjába. A hátrányos helyzetűek informatikai felzárkóztatásának fontosságát (azt nemzeti ügynek deklarálva) egyetlen hivatalos dokumentum, a 2008 októberében elfogadott Országgyűlési Határozat mondta ki, amely életre hívta az e-Befogadásügyi Eseti Bizottságot. Napjainkig ez a legjelentősebb, egyedülálló, magyar infopolitikai „best practice”, amely az európai közösség számára például szolgálhatott volna, ám a civil kezdeményezésre létrejött bizottság azóta megszűnt.

Az idősek információs társadalma Magyarországon, 2009

Forrás: ITTK Alapítvány, 2009

2009 végén a svédországi Visby-ben megtartott uniós miniszteri konferencia már a jövő informatikájára figyelt. A tanácskozás a tudás-gazdaságot és az e-befogadást állította központba, de felhívta a figyelmet a zöld informatika, az új generációs hálózatok (NGN), az új közszolgáltatások fontosságára is. Visby hozadéka, hogy technológia helyett az igények és az emberi szellem fejlesztésére koncentrált. A Visby-program sarkát taposta az Unió i2020-as politikai terve, amelynek egyik eleme a Digital Agenda-nak nevezett feladatlista. Az európai digitális menetrend kiemelt kezdeményezései című dokumentum beismeri, hogy Európa lakosságának 30 százaléka azt sem tudja, mi az internet, de aki internetezik, annak csupán 1 százaléka jut hozzá valóban nagysebességű hálózathoz. A Digital Agenda visszafordult a technológia-központúság felé (így kövesse valaki konzekvensen az EU-politikákat) és ott folytatja, ahol a Visby dokumentum véget ér: az egységes digitális piac létrehozásával, az informatikai és kommunikációs technológiai termékek, szolgáltatások közötti interoperabilitás feltételeinek javításával, az internet iránti bizalom és a biztonság, a személyes adatok jobb védelmének erősítésével. Bár az unió lakosságának keleti fele csak hírből ismeri az internetet, az uniós hivatalnokok a jelentősen gyorsabb internet-hozzáférés biztosítására törnek: 30 megabit, 100 megabit, üvegszálas hálózatok ‑ édesek az álmok. Az i2020 a fejlett országok legmagasabb igényeit vetíti ki az unió egészére, ennek eredménye várhatóan továbbnöveli Európa két felének távolságát. (Egy példa: Románia lakosságának 74 százaléka elméletben elérhetne szélessávú internetet, de csupán e háromnegyed 13 százaléka fér hozzá kulturális, másrészt anyagi okokból.) Bár a kiemelt feladatok listájában is helyet kap a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális befogadás javítása, félő, hogy a komoly forrásokat és pályázatokat a kutatás-fejlesztésre, az éghajlatváltozás, az egészségügy és az idősödő népesség IT-támogatásának megaprojektjeire fordítják.

100 lakosra jutó fix szélessávú vonalak száma az EU27 tagállamokban 2010 januárban

Forrás: Eurostat, 2010

Magyarországon komoly kormányzati, társadalmi-informatikai program kevés indult: Sulinet, kormányportál, e-Magyarország pontok hálózata. Európában ezek közül csupán az eMagyarország pontokat és a teleházakat jegyzik, e mellett olyan civil kezdeményezéseket, amelyeknek állami támogatása nincs, vagy elégtelen (Kattints rá, nagyi!, Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny, WiFi falu). Ezek mellett nagyon komoly eredményt ért el a hazai ECDL-mozgalom is (több mint 300 ezer végzett hallgató). Az európai színtéren Magyarország csupán e projekteket tudja felmutatni, illetve ‑ hasonlóan más keleti országokhoz ‑ az idősek, szegények, munkanélküliek digitális írástudatlanságát, és a számukra megfizethetetlen internet-árakat.

2010 elején az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) publikálta azt a szempontrendszert, amelyet a következő évek fejlesztés-politikájához figyelembe venni ajánl. Eszerint Magyarország ma nem invesztálhat közvetlen anyagi hasznot nem termelő immobiliába. Csak emberbe, exportképes termelésbe, külföldi fogyasztót csábító hazai szolgáltatásba, amelynek magas szintű, nemzetközi média-megjelenése is lehetséges. Az életminőséget javító, vizeivel mindenkit gyógyító Magyarország turistát vonz, magasabb szolgáltatási színvonalra késztet, tisztább környezetet diktál, fejlesztőleg hat a kreativitásra, az innovációra, a felső- és felnőttoktatásra, az informatikára, az orvosképzésre, gyógyszeriparra, turizmusra és civilizációs normáinkra. Az Inforum szerint Magyarország lehetne Európa gyógyparadicsoma, wellness-központja, az idősödéssel, az életminőség emelésével foglalkozó tudományok, fejlesztések központi fejlesztő és kutatóhelye. Az Inforum véleménye szerint az információs társadalom fejlesztésének kulcskérdése az életminőség javítása, míg az információs gazdaság fejlesztéséé a piac- és (nemzetközi) profitnövelés.

Az Inforum tervezete nagyon sok hasonlóságot mutat az Új Széchenyi Tervvel. Az informatikának minden, a tervben publikált fő gondolatkörhöz van komoly hozzátennivalója. Az egészségipari fejlesztés ma már elképzelhetetlen digitális kártyák, egészségügyi adatbázisok, online vagy mobil monitoring, távegészségügyi felügyelet, online felvilágosítás, nemzetközi webmarketing nélkül. Az üzleti környezet fejlesztése kötelezően hozza magával a vállalkozások informatikai tudatosságának fejlesztését, az informatikai (szakmai) képzés színvonalának emelését (vö. Titán-program). Ugyanez összekapcsolódik a foglalkoztatás növelésével: elengedhetetlen, hogy a 21. századi Magyarországon ne legyenek egy alkalmazottnak vagy akár önfoglalkoztatónak informatikai, s talán idegen nyelvi készségei, pénzügyi, gazdálkodási ismeretei. A közlekedés-fejlesztés területén hazai informatikai cégek már bizonyítottak. A tudomány és innováció terén, a tudásgazdaságban említi meg a terv az informatikát, de fontos lenne, ha a terv végleges verziója részletesen említené az informatika és a (mobil)kommunikáció hozzáadott szerepét a kreatív iparágakon túl is minden területen.

Az európai gondolkodásban a társadalom informatizálásának gondolatát hamar felváltotta az informatika társadalmasítása. Ma már nem csak az IKT eszközök elterjedésének, használatának nyers statisztikai mutatói alapján ítéljük meg az információs társadalom fejlettségének szintjét, hanem olyan mutatók mentén, amelyek a fizikai eszközök, modern infrastruktúrák hatása az életminőségre, esélyegyenlőségre, versenyképességre, termelékenységre. A képlet egyszerű: a digitális világban való boldogulásoz szükséges tudást mindenkinek (még a fiataloknak is!) folyamatosan meg kell újítania, mert a technológia cseréje nagyon gyors. A hazai munkanélküliség súlyos problémája is nézhető úgy, hogy nincs elég munkahely, de abból a szempontból is, hogy a közel 100 ezer betöltetlen állásra azért nem találni például 50 év felettieket (akik sokszorosan hátrányos helyzetűek az információs társadalomban), mert egyszerűen nem rendelkeznek olyan tudással, nyitottsággal, amelyeket elvárnak a mai munkaadók. A mai európai gazdaságokban csupán 10 százaléknyi olyan munkavállalóra van igény, akik nem bírnak IKT tudással. Óriási gond, hogy miképp birkózzon meg e kihívással egy társadalom, ahol a munkaképes korú népesség alig fele rendelkezik számítógépes ismeretekkel, és amelyben a közép- és kisvállalkozásoknak csak elenyésző hányada gondolja azt, hogy a képzettebb munkaerő növelheti a versenyképességét.

Számítógépet a munkájukhoz (legalább hetente egyszer) használó foglalkoztatottak aránya (kékkel jelölve az interneteléréssel is rendelkező számítógépek arányát)

Forrás: Eurostat, 2009

Az új kormány fiatal infokommunikációs államtitkára és munkatársai előtt összetett helyzet áll. A másfél évtized elmulasztott lehetőségeit négy év alatt bepótolni nem lehet, de gyorsítani a felzárkózás ütemét Európa fejlettebb régióihoz igen. Nem csupán pénzügyileg szűkebb mozgástér áll rendelkezésre, hanem nagyobb elvárás is. Az új csapatnak egyszerre kell profittermelő, piacbővítő akciókat indítani az informatikában, csökkentenie a digitális írástudatlanok számát, növelnie a társadalom életminőségét online eszközökkel. Mindeközben szem előtt kell tartania, hogy ezen ágazatnak is hozzá kell járulnia szellemi termékei, szolgáltatásai exportjával az ország államadósságának csökkentéséhez, s nem növelhető az import aránya, de a megvalósuló programok társadalmi támogatása (marketingje) sem nélkülözhető. Uniós tagállam lévén, a magyar stratégiának meg kell felelnie az eInclusion, a Visby, a Digital Agenda programok által támasztott követelményeknek úgy, hogy a hazai eredmények sikerrel legyenek kommunikálhatók az Európai Bizottság és Parlament felé is. Tehát profit, életminőség, marketing, társadalmi támogatás és európai siker – ezek az alapkritériumok. A világ folyamataira immár hatást gyakorol a fenntarthatóság eszméje, ami nem csupán ökotudatosságot jelent, hanem mindenkinek jutó magasabb életminőséget, s ahol nem a növekedés százalékosan elért eredménye, hanem az emberek közérzete számít. Az informatika új felelőseinek meg kell találniuk a hangot az összes tárcával, hogy érvényre tudják juttatni azt a komplexitást, amit napjainkban az informatikai feladatok jelentenek. Ez ugyanis az egészségügytől az oktatáson és szociális szektoron át a vállalkozásfejlesztésig és a külügyig húzódik.

A hazai információs társadalom fejlődése kétségtelen, de érezhetően rossz ütemű, rossz ritmusú. A gondok egy része abban áll, hogy az információs társadalom fejlődésének bizonyos szakaszaiban vannak kötelezően elvégzendő strukturális feladatok (hálózatot kell fejleszteni, árakat csökkenteni), máskor a humánfejlesztés a fontos (oktatás, motiváció). Ha ezeket a feladatokat nem a kihívásokra adott válaszul végzik el, akkor a meg nem oldott problémák feltorlódnak, mint ahogy napjainkban: egyszerre kell kezelni a digitális írástudás fejlesztését, társadalmi csoportok IKT hozzáférésének javítását, infrastruktúra modernizációját, stb. Az újabb technológiák megjelenése – mint például napjainkban az új generációs szélessávú hálózatok, a vezeték nélküli technológiák – természetesen hozzáférési, a hardver-jellegű beruházásokat igényelnek. De látható, hogy e fejlesztések pillanatok alatt integrációs, társadalmi különbségeket generáló problémává válnak. Azaz a nagy összegű fizikai fejlesztésekkel párhuzamosan el kell indulniuk a közepes motivációs és a kisebb, lokális, oktatási programoknak is. A pályázatok nyelvén kifejezve a nagy nemzeti informatikai programok mellett sok közepes és kicsi (KKV és civil program) is indítandó.

Napjainkra nagy társadalmi távolságokat mutató, többszörösen töredezett információs társadalom-kép rajzolódik ki előttünk Magyarországon. A célunk csak az lehet, hogy ezt a töredezettséget – a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök társadalmi hatásainak igazságosabbá tételével – tompítsuk. Ennek egyetlen útját ismerjük: növelni kell az információs társadalom integrációs erejét, ami nem informatikai probléma, hanem társadalompolitikai. A korábbi évek kormányzati lassúsága miatt megélénkült az alulról építkező, kezdeményező, civil információs társadalom. Az informatikai kormányzati irányításnak lehetősége van arra, hogy új lapot nyisson és kiépítse a legszélesebb körű partnerséget, ami csak elképzelhető, hogy a lemaradást csökkentse és a társadalmi feszültségeket kezelje. Már nem csak arról van szó, hogy melyik cég kapjon megbízást, és alvállalkozóival oldjon meg egy vagy két problémát, hanem arról, hogy a magyar informatika egészének, minden tudományos műhely, szakmai és civil szervezet összefogása, a  feladatok megoldásában való részvétele szükséges ahhoz, hogy az Új Széchenyi Terv (és a magyar IKT-világ) céljai, vagy inkább a magyar társadalom vágya az élhetőbb Magyarország iránt teljesülhessen. Nem a spanyolviasz újrafelfedezésére van szükség, nem új alapú stratégiára, hanem a hazai igények, szükségletek, az uniós elvárások és az Európában (és itthon) eddig bevált ötletek, kezdeményezések közös útjának, vagy inkább ösvényének meglelésére a fenntarthatóság ege alatt.

Dombi Gábor és Molnár Szilárd

In: Computerworld, 2010. 09. 07

2010. 06. 16.

Nagy volt az érdeklődés az e-Karaván marosvásárhelyi állomásán

Marosvásárhely volt csütörtökön az Erdélyi e-Karaván harmadik állomásának színhelye. A karavánt a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériuma a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel partnerségben szervezi.

Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora megnyitó beszédében megemlítette, hogy a felsőoktatási intézmény az akkreditáció előtt van, őszre várhatóan az akkreditálás megtörténik. Mint elmondta, a Sapientia marosvásárhelyi karán informatikusokat is képeznek, ezért korábban felkérték a távközlési minisztérium államtitkárát, Moldován Józsefet, hogy látogasson el az egyetemre. Ez a látogatás az Erdélyi e-Karaván konferenciasorozat keretében történt meg.

Moldován József a jelenlévőknek elmondta: amikor a minisztériumban eldöntötték, hogy megszervezik a karavánt, fő célnak azt tűzték ki, hogy információt vigyenek a karaván rendezvényein résztvevőknek. Végül ennél töbget sikerült elérni, mert a résztvevők nem csak meghallgatták az információkat, de jelezték a szükségeiket és elvárásaikat is. „Digitalizálni akarjuk az oktatás, egészségügy és kormányzás területeit, ez hosszú folyamat és kemény munka szükséges az célok eléréséhez” – tette hozzá az államtitkár.

Somodi Zoltán, az egészségügyi minisztérium tanácsadója, volt távközlési államtitkárt az elektronikus kommunikációs technológiák közül a mobilkommunikáció biztosította lehetőségekre tért ki, amely az állam és a személyek közti kapcsolattartás egyik megoldása, az e-Kormányzás és az e-Gazdaság programok fontos részeként. „Ma már Nagyváradon és Temesváron bárki fizethet SMS-ben a parkolásért, ez a közszolgálat egy új szolgáltatása, ami egyszerűbbé teszi a legelterjedtebb elektronikus rendszerek segítségével a szolgáltatásokat. A mobil rendszereken alapuló közszolgáltatások, nagy előnye, hogy nagy az elterjedtségük és jó a lefedettségük” – részletezte Somodi.

Dombi Gábor, a magyarországi e-programok szakértője előadásában felhívta a figyelmet, hogy az információs társadalmakban nagy szakadék van a szegény elmaradt települések és a városi környezetben élők közt. Megoldásként a Magyarországon elindított a Wifi-falu programot jelölte meg. A program a szegény rétegeknek biztosít számítógépeket és internet hozzáférést, ezzel biztosítva a hátrányos helyzetűek felzárkózását és számítógépes oktatását.

A konferencia hátralévő részében a Sapientia munkatársai mutatták be az egyetem marosvásárhelyi kutatásainak, fejlesztéseinek eredményét, Antal Margit a web alapú tudásfelmérő rendszert mutatta be, amely olyan elektronikus felületet biztosít a diákoknak, ahol felmérhetik a tudásukat és saját magukat képezhetik az informatikai programozás területén.

Ezt követően Kovács Lehel bemutatta azt, az egyetem részvételével fejlesztett oktatási eszközt, amely Genfben aranyérmet nyert. A Studsys nevű szerkezet lényege, hogy a hallgató egy rádiófrekvenciás távirányító segítségével azonnal tudja jelezni, ha nem érthető a tanár előadása, vagy ha túl gyorsnak tartja a tanár ritmusát, unja az előadást, illetve kérdése van. A szerkezet lehetővé teszi, hogy nagy létszámú előadásokon is visszajelezzenek a diákok az előadás módjára vonatkozóan, ugyanakkor névtelenséget is biztosít a visszajelzőnek – ismertette Kovács.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, majd a Moldován József államtitkár Dávid László rektorral közösen válaszolt a sajtó képviselőinek kérdésére.
Az Erdély e-Karaván Marosvásárhely után május 21-én Csíkszeredába látogat. A karavánzáró konferencia Hargita Megye Tanácsának amfiteátrum termében kezdődik, reggel 10 óra 30 perctől.

Mediatica.ro
2010. május 21., péntek , 11:11:54