2012 a generációk közötti szolidaritás éve (is) lesz

www.intergeneracio.hu

Előszó

Az Európai Unió a 2012-es esztendőt az Aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (Inforum) ahhoz keres partnereket, hogy 2012-ben történjen érdemi előrelépés az idősebb generációk (információs) társadalmi befogadása terén. Szeretnénk, hogy változzon az idősekről alkotott, gyakran negatív kép, s az 50 feletti generációk tagjai (hazánkban 4 milliónyian) ne legyenek a társadalom számkivetettjei. Szeretnénk, ha több figyelem jutna életük, munkavállalásuk, családi kapcsolataik problémáira. Fontos lenne, hogy hozzájuthassanak azon előnyökhöz, amelyeket az infokommunikációs eszközök (okostelefonok, számítógépek, internetes szolgáltatások) nyújtanak a digitális készségekkel bíró náluk fiatalabbaknak.

Ezért az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyt életre hívó, a generációk közötti szolidaritást az informatika világában képviselő Inforum felhívással fordul a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, a civil szervezetek, a közigazgatás és az Országgyűlés képviselőihez, hogy csatlakozzanak az Y012 mozgalomhoz: saját eszközeikkel adjanak teret, segítséget az 50 feletti generációk tagjainak (és azok fiatal partnereinek), hogy szeretetteljes, aktív, hasznos, életük legyen. A 2012-es év a szolidaritásé, az összefogásé, egymás segítéséé. Az idősebbek az értékeket, a tudást, a tapasztalatot, a hagyományokat és a kedvességet kínálhatják a fiataloknak, s ők pedig a szeretetet, a mozgékonyságot, a korszak stílusát, a technikai ismereteket, eszközeinek kezelését adhatják cserébe. A családi összefogás éppen a válság sújtotta időben értékelődik fel, s így fontossá lesz a generációk közötti összefogás minősége is. Úgy véljük, nem csak a ma nyugdíjasai életéről, sorsáról kell gondolkodnunk, hanem az 50 év feletti veszélyeztetett kor- és sorstárs-csoportokéról is. Bár tudjuk, hogy nem egyformák a még aktív és inaktív 50 pluszos korcsoportok problémái, úgy véljük, felhívásunkkal az idősödés kérdéskörének széles horizontjára hívjuk fel a figyelmet.

Az összefogás eredményéről hónapról-hónapra tájékoztatást adunk, weben, médiában, személyesen. A legjobb, legszebb, legemberibb megoldásokat keressük, gyűjtjük, hirdetjük. Ha mi, némiképp fiatalabbak tehetünk azért, hogy az idősödő társadalom tagjai boldogabbak legyenek, akkor azt magunkért is tesszük: a mi időskorunk méltóságáért.

És mert szeretjük és becsüljük szüleinket, nagyszüleinket.

Felhívás

Egy társadalom fejlettségét az bizonyítja a legjobban, hogy miképpen bánik az idősebb polgáraival. E szempontból nem látunk jelentős különbséget az észak- és nyugat európai államok között, viszont ezektől merőben más az idősödők és idősek társadalmi befogadottsága (kirekesztettsége) Dél- és Közép-Európában.

Az újonnan csatlakozott államok többségében az 50 feletti munkavállalók jelentős része nem, vagy alig talál magának munkahelyet, s a nyugdíjasok (végzettségtől függetlenül) reménytelenül állnak a társadalommal szemben. Jövedelmük megcsappan, társadalmi elismertségük csökken, bármilyen hasznot hajtottak a közösségük számára; a munkahelyeik elhagyásával kapcsolati hálóik szétzilálódnak. Aktivitásuk terei, tudásuk hasznosításának pályái drámaian beszűkülnek. A médiában az életük csupán nyugdíj-, szociális és egészségügyi kérdéssé degradálódik. Látható, hogy a cégek jelentős részének nem jelentenek piacot, a reklámok e tájon nem nekik szólnak. A modern technológiák piacán érdekeltek közül sokan elkerülik ezt a társadalmi csoportot, annak ellenére, hogy ez lehetne a piacnövelésük legegyszerűbb útja, de figyelmet kellene arra fordítaniuk, hogy a gyorsan változó technológiákat a minőség-orientált, megfontoltan döntő korcsoportok számára elfogadtassák. (Korábbi számításaink szerint egymillió 50 feletti honfitársunk internet-felhasználóvá tétele 177 milliárd forintos bevételt hozna egyetlen év alatt.) Az idősödőkön így a feleslegesség, reménytelenség érzése vesz erőt, miközben napi küzdelmet folytatnak jövedelmük beosztása és optimális felhasználása végett; aktivitásuk, önbecsülésük, szellemi és testi kondícióik megőrzéséért. Az 50. év felett megnő a rokkantak, mentális problémákkal küzdők száma. Az emberi kapcsolatok elvesztése pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezet, s így megnő az orvosi beavatkozások száma, sőt költsége, hamarabb jön el a halál, pedig csak figyelemre, befogadásra, megbecsülésre, munkára, aktivitásra, családi segítségre, hasznos tevékenységre és ennek tudatára lenne szükség. Így a társadalmi figyelem hiánya életek elvesztéséhez vezet.

Sok ezer honfitársunk hal meg csak azért, mert nem szereti őket senki és már maguk sem szeretik saját magukat.

A kutatások és politikai direktívák nem adnak választ arra: mit lehetne tenni azért, hogy a versengő társadalom megértőbben forduljon idősödő polgárai felé. A válaszokat mindenkinek magának kell megtalálnia. Ezért korparancs, hogy „gondolkodj 50 pluszban is”.

A legfontosabb feladatnak azt látjuk, hogy helyreállítódjon az idősebb generációk önbecsülése, önnön hasznosságuk tudata, s egyik fontos eszköznek tekintjük, hogy ők is részesei legyenek az információs társadalomnak. Ezért kell megváltoztatni azt a szemléletet, ahogy az idős polgárainkkal bánunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hasznos, tevékeny, okos emberek kiessenek a társadalom, a gazdaság vérkeringéséből. Ezért mindenkinek – de elsősorban a fiatalabbaknak – vannak halaszthatatlan feladatai idősebb családtagjaival szemben.

1. Mindannyiunknak újra fel kell fedeznünk, hogy nem csak a nyers erő és a harcos lendület érték. A tapasztalat, a tapintat, a kulturáltság, a bölcsesség, a módszerek ismerete, a minőséghez, tartóssághoz való ragaszkodás, a tradíciók ápolása is fontos a magyar és az európai kultúra számára. Fel kell mutatni az idősek értékeit, s szerepüket a (családi) hagyományok – s nem csak a folklór! – ápolásában, és továbbadásában, a munkahelyeken, a közösségekben, a médiában, az interneten és a családokban is.
2. Meg kell szerettetni újra az időseket saját magukkal. Nem tudásbeli, hanem lelki probléma, ahogy az 50 év feletti generációk az újabb technológiákhoz, készségekhez viszonyulnak: gyakran csak későn kezdik megismerni az új eszközöket, megoldásokat, készségeket. Ennek oka a kishitűség: ők nem jók semmire, „erre a kis időre már minek”, „képtelen vagyok megtanulni”. Meg kell erősíteni az idősek önbecsülését, önérzetét, leküzdeni a negatív életszemléletüket, és meg kell nyugtatni őket, hogy szükség van rájuk.
3. Utat és támogatást kell adni e generációk önszerveződéseinek mind a szabadidőben, mind a tanulásban, mind a munkavállalásban. Szükség lenne olyan nonprofit vállalkozások körére, amelyekben munkához juthatnak; kellenek az olyan helyek, ahol az idősebbek tanulhatnak kortársaiktól; és olyan terek, ahol akár az iskolás, középiskolás legkisebbektől tanulhat a nagyszülők generációja.
4. Segíteni kell azt, hogy közelebb kerüljenek az idősebbek a fiatalokhoz. A válság józanítólag hat a társadalomra: össze kell fogni a családoknak, össze kell kapaszkodni a generációknak a talpon maradás érdekében. Most érkezett el igazán az intergenerációs problémamegoldások és a generációk közötti szolidaritás kora, amikor a fiatalabbak nyújthatnak abban segítséget, hogy az előttük járó korosztályok is eligazodjanak a technológiai váltások, az új média, az újabb gazdasági megoldások terén.
5. A korszak alapkészségeit mindenkinek meg kell szereznie. A ma emberének sokkal több információra van szüksége ahhoz, hogy életét megfelelően irányítsa. Ezért a lassabban tanuló korcsoportoknak is birtokolnia kell digitális készségeket, hogy az információkat elérjék. Szükség lenne arra is, hogy ők is képesek legyenek információikat megosztani, akár műsorokat készíteni. Nekik is meg kell érteniük a pénzkezelés modern formáit (online és offline, a mobil payment, e-banking, a befektetések, tőzsde, hagyatékok, a vagyonkezelés fontosságát). A középkorúakat fel kell készíteni az időskorra, annak összes hátrányára és előnyére is. Segítséget kell kapniuk abban, hogy megismerhessék az önművelés és formális képzés lehetőségeit (autóvezetés, nyelvtanulás, vállalkozási és pénzügyi ismeretek, kapcsolatépítés, hasznos szabadidő, állampolgári ismeretek).
6. Mindezek miatt elsődleges, hogy az 50 felettiek is rendelkezzenek információs társadalmi alapkészségekkel, hogy használni tudják az Európában elterjedőben lévő e-egészségügyi szolgáltatásokat; s információhoz jussanak; képesek legyenek hálózatokhoz, társaságokhoz csatlakozni és e-szolgáltatásokat igénybe venni. A szeniorok digitális esélyegyenlőségének területén – európai mértékkel mérve is ‑ Magyarország korábban előnyre tett szert, amellyel élni kellene. Magyar modell a „Kattints rá, Nagyi” képzés (2001-től), szellemi hungaricum az Európai Unió Bizottságától aranyérmét elnyert Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny (2003-tól), magyar kezdeményezés a „Versenyben az idővel” című digitális visszaemlékezés verseny is. Magyar módszer az intergenerációs idősoktatás, amelyben a tanfolyamot nem egyedül szorongja végig a túlkoros tanuló, hanem egy fiatal segítőjével (unokájával) együttes élményt kap, ahol a fiatalabb segít neki a gyakorlati felhasználásban. E módszer alapján készült 2009-ben egy 30 részes filmsorozat (Gyerekjáték a számítógép), amely 6-8 perces epizódokban mutatja be azt, ahogy a gyerekek a saját nagyszüleiket oktatják az számítógép és az internet használatára.

A fentiek fontossága végett kezdeményezzük

• Intézmények, szervezetek, közösségek, egyének összefogását a 2012. év méltó kitöltésére és az idősek (információs) társadalmi befogadásának erősítésére;
• Minden szervezet készítse el idősbarát tevékenységi terveit és azokat hozza nyilvánosságra az e célból indított oldalunkon;
• Helyi programok, projektek, akciók indulását, amelyekbe a fiatalok bevonhatják az idősebbeket;
• Olyan társadalmi kampányok indítását, amelyek segítik az idős csoportok társadalmi befogadását.
• A már létező helyi, közösségi szenior aktivitás támogatását, az emberi erőforrások és az intézményi lehetőségek összekapcsolását (például iskolákban, könyvtárakban, közösségi tereken);
• A média fokozottabb részvételét az idősebb generációk mindennapjainak, értékeinek bemutatásában az érintettek aktív közreműködésével;
• A szolgáltatók alkalmazkodjanak jobban az idősebbek igényeihez és időbeosztásához is;
• Vállalkozások, civilek, önkormányzatok, iskolák, könyvtárak, közösségi helyek, munkahelyek, szolgáltatók keressék meg annak módját, hogy milyen módon tehetnék jobbá, könnyebbé, szebbé azok életét, akiktől saját életüket kapták.

2011. november 24.

Dombi Gábor                                                                   Lerch Attila

főtitkár                                                                               elnök

Inforum                                                                             Inforum

Az informatikai kutatásokban folyamatosan növekszik az internet részaránya. A jelenlegi európai kutatási keretprogram (ami 2013-ban ér véget) 9,1 milliárd eurót biztosít az infokommunikációs kutatásokra. Ezen belül a Jövő Internet kutatásra ezen összeg közel egyharmada jut. Európában a kutatásokra fordított összeg érezhetően hasznosul, hiszen míg 2009-ben az internet technológiai és szolgáltatási szektor európai bevétele 122 milliárdra rúgott (ez az EU IKT piacának 23%-a), várhatóan 2014-ben ez az arány eléri a 31 százalékot is.

Magyarországon több olyan kutatási program is fut, amely nemzetközi, európai keretrendszerbe csatornázza be a hazai fejlesztési eredményeket. Az európai uniós programok jellemzően a tudományos intézmények, állami szervezetek és magánvállalkozások kooperációjára épülnek, így biztosítva a kutatási eredmények mielőbbi felhasználását. Jelenleg a hazai szakemberek a Jövő Internet-kutatásokban a következő területeken értek el kimagasló eredményeket: nagy hálózatok modellezése, kutató hálózatok új generációjának kidolgozása, teszt rendszerek kiépítése és alkalmazása, informatikai biztonság, kritikus infrastruktúrák védelme, a jövő vezeték nélküli hálózatának kutatása, energiatakarékos hálózatok kutatása.

Magyarországon a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform megalakulásában is részt vállalt az összes nagy hazai egyetem és kutatóintézet. Mellettük az SAP, az IBM, a Magyar Telekom, a Hewlett-Packard, a Cisco, illetve olyan civil és érdekképviseleti szervezetek, mint az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum is. Az eddigi csatlakozók száma immár elérte az 50-et.

A Platformnak fél év áll a rendelkezésére, hogy a Future Internet Week tanulságai alapján elvégezze az európai és a hazai helyzet elemzését, s kidolgozza a magyar Jövő Internet Programot, amely illeszkedve az EU irányvonalához 2015-ig fogalmazza meg az itthon elérendő célokat.

További információ:

Bakonyi Péter, ügyvezető elnök, HUNGARNET egyesület
pbakonyi@sztaki.hu

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által közzétett felhíváshoz (TÁRS-program 2011) szeretnénk kiegészítéssel élni.

Véleményünk szerint hasznos, ha a felnőttkorra készülő fiatalok szembesülnek a magyar társadalom szociális feszültségeivel, s nevelő hatású lehet, ha egyénileg is felelősséget vállalnak a saját szintjükön és erejükhöz képest a társadalmi hátrányok elhárításában.

Az Inforum 1999 óta küzd azért, hogy az idősebb honfitársaink is teljes értékűnek tekintsék magukat a digitális korban, tehát ők is használhassák az internet és a digitális technológiák előnyeit életminőségük javításában. Ezért adtunk ki könyveket, szervezzük 2003 óta az Európai Bizottság által aranyéremmel kitüntetett Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyeket, ezért készítettük el a Gyerekjáték az internet című, 30 részes filmsorozatot, amelyben az unokák tanítják nagyszüleiket a számítógép és az internet használatára.

Mi hiszünk abban, hogy a családi összefogás, a generációk  (intergenerációs) egymásra találása segít a lelki, testi, mindennapi gondok megoldásában az atomizálódó társadalomban is.

Ezért arra kérjük a Társadalmi Szolidaritás programban részt vevő középiskolákat, hogy használják ki azt a lehetőséget, hogy iskoláik (többé-kevésbé) ellátottak számítógéppel, és tegyék lehetővé, illetve pályázatukban ezt mutassák be, hogy a középiskolai diákok képesek tanítani az internet fortélyaira saját nagyszüleiket, nagyszüleik ismerőseit, s azon idős honfitársainkat, akiknek még nem adatott meg az internet világának megismerése.

Hogy erre a programra van mód, azt jelzi, hogy a pályázat mellett megjelent Gyakran Ismételt Kérdések között megtalálható az Inforum által is jó társadalmi gyakorlatnak tekintett példa:

“Ha például egy diák egy idős embert számítógépes ismeretekre oktat az nem igényli más diák közreműködését, csak a 30 óra tanári ellenőrzését, ha egy osztály 30 nagyszülő képzését végzi az tanári felügyeletet igénylő feladat. Mindkét esetben a projektvezető pedagógus készíti fel a diákokat az önkéntes tevékenységre, illetve irányítja koordinálja a munkát.”  (Forrás: http://www.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=1748, Gyakran ismételt kérdések, 11. kérdés)

Eszerint megnyílik arra a lehetőség, hogy ilyen oktatási pályázatokat is támogasson a Wekerle Sándor Alapkezelő.

Kérésünk egyéb oka az, hogy Magyarország 50 éven feletti lakosságának, 4 millió főnek csupán 20 százaléka találkozott már az internettel, s a kimaradók bekapcsolása nem csupán az életminőségüket növeli, a kommunikációs, társadalmi mozgásukat bővíti, hanem jelentős gazdasági haszonnal is jár Magyarország számára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által közzétett Digitális Megújulás Cselekvési Terv egymillió honfitársunk számára szeretné kinyitni a világháló lehetőségtárát. Ehhez minden összefogásra szükség van.

Az Inforum ingyen, minden pályázaton induló iskola rendelkezésére bocsátja DVD-re letölthető formában azt a filmsorozatot, amelyben unokák segítik nagyszüleiket. A sorozat az interneten itt tekinthető meg:

http://www.inforum.org.hu/filmek/gyerekjatek-a-szamitogep-filmsorozat/

http://www.inforum.org.hu/filmek/gyerekjatek-az-internet-filmsorozat/

http://www.inforum.org.hu/filmek/gyerekjatek-az-online-szolgaltatas-filmsorozat/

(Az letöltés helyéért és együttműködés kiépítéséért kérjük, hogy vegyék fel velünk a kapcsolatot: dombi.inforum@gmail.com címen.)

Mindenkinek vannak nagyszülei. Amíg lehet, addig szeressük őket.

Dombi Gábor

Főtitkár

Inforum – Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum

A pályázat lebonyolító szervezet a Wekerle Sándor Alapkezelő. A teljes pályázati dokumentáció elérhető itt.

http://atv.hu/videotar/20101230_eselyegyenloseg_es_internet

http://atv.hu/videotar/20101230_eselyegyenloseg_es_internet_2_resz

Tartalom:

A dokumentum erősségei

A dokumentum gyengeségei

Konkrét javaslatok

1. Formák.
2. Digitális esélyegyenlőség
3. Gazdaságfejlesztés
4. Az Inforum konkrét javaslatai (közreműködésének formái)

Az Inforum üdvözli a Digitális Magyarország vitairat elkészültét. A dokumentum átfogó helyzetképet ad a hazai informatikai és elektronikai helyzetéről. Összefoglalja azokat a prioritásokat, amelyek Magyarország modernizációjához vezethetnek. Ezt a modernizációt támogatja, sürgeti az Inforum is, 13 esztendeje.

A dokumentum erősségei

A Vitairat által kínált átfogó elemzés, a célok kitűzése komoly, elmélyült munkát tükröz.

A dokumentum legszilárdabb eleme a kormányzati informatikai rendszer működési alapelveinek lefektetése, a kialakítandó környezet definiálása.  Néhány fontos kérdést azonban megválaszolatlanul hagy: pontosan milyen projektek formálódnak majd a kitűzött szolgáltatások megvalósítására, és miképpen kapcsolódhat a hazai informatikai ipar és a magántulajdonú  szolgáltatók köre ezekhez a fejlesztésekhez; illetve az elektronikus közigazgatás kiszélesedése miképpen hat a vállalkozásokra és magánszemélyekre?

A dokumentum másik erőssége a széles horizont, amely felvillantja az ikt  mozgásterét. A dokumentumnak véleményünk szerint még jobban ki kell emelnie azt  a tényt, hogy egy évtized múltán az ikt áthatja az egész társadalmat és gazdaságot, és az ikt kormányzati és politikai pozícióinak meg kell erősödnie, s a fejlesztések elképzelhetetlenek nélküle. A fejlődés iránya alapján elmondható, hogy az ikt konvergál minden társadalmi és gazdasági területtel és kulcselemévé válik a folyamatok optimalizálásának és hatékonyság-központú átalakításának.

A dokumentum – illetve az alkotási folyamat – harmadik erőssége a széles körű társadalmi egyeztetés. Ebben az egyeztetésben beérkezhetnek azok az ötletek, amelyek a dokumentum végrehajtási tervének további elemeit képezhetik. A különböző, nem szorosan ikt-szakmák, társadalmi csoportok, az informatikai iparág sajátos szempontrendszerein kívüli – néha meglepő, de érdekes – gondolatai emberarcúvá tehetik a technikai dominanciájú vitairatot.

A dokumentum negyedik erőssége, hogy partnerként tekint a különböző szervezetekre, vállalkozásokra. A jövőben igen fontos ‑ különösen tekintettel a forráshiányos időszakra ‑, hogy a meglévő szakemberek, szakmai érdemmel bíró szervezetek érdemben hozzájárulhassanak az ikt és az információs társadalom fejlődéséhez.

A vitairat követi a Digital Agenda logikáját, és meg kíván felelni az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) és Kormányprogram (KP) megvalósítási igényének. Ezekhez illeszkedve fel kell vállalnia  az információs és tudásalapú társadalom magyarországi megteremtésének programját, és hatást kell gyakorolnia a társtárcák fejlesztési elképzeléseire is, különös tekintettel a gazdasági, közigazgatási, oktatási, kulturális és szociális területre.

A dokumentum gyengeségei

Az Inforum úgy látja, hogy az elmúlt években Magyarország ikt-potenciálja és versenyképessége, lendülete csökkent. A korábbi kormányok nem ismerték fel az informatika meghatározó voltát, az elkészült stratégiák nem teljesültek, az ikt-kiadások a költségcsökkentések idején az elsők között olvadtak el. Magyarország sodródott, és fokozatosan elvesztette regionális helyzeti előnyét. Ehhez adódik a műszaki oktatási területen és az élethosszig tartó tanulásban jelentkező lemaradásunk, amely jelentősen rontja versenyképességünket. Az új dokumentumban foglaltak bármilyen széles körűek is, mégis fel kell ismerni, hogy a lemaradásunk versenyelőnybe fordítása várhatóan egy kormányzati cikluson túlnyúló programot igényel, hiszen az elmúlt évek (évtizedek) szellemi, technológiai, társadalmi adósságait kell törlesztenünk.

A dokumentumban foglaltak költségigénye nagyon jelentős. Mindeközben látható, hogy a magyar kormánynak csökkentenie kell a költségvetési kiadásait, teljesítenie kell az adósságszolgálatot, meg kell felelni a magyar társadalom egyéb fejlődési és szociális igényeinek, működését az európai direktívák között kell végrehajtania, s jövő generációnak érdekében a fenntartható fejlődést  kell inspirálnia. Mindezek mellett a vitairat nem ad arra választ, milyen forrásból és ütemezéssel történik a feladatok végrehajtása. Ezért az javasolható, hogy a Magyar Kormánynak e stratégia végrehajtásához az Új Széchenyi Terv mellett különleges európai uniós forrásokhoz is kell jutnia (pl. egy „Digital Agenda Plusz” elindításának kezdeményezése; kohéziós alapok kibővítése, Duna-stratégia, szociális alapok).

A dokumentum nem számol a technikai haladás és a társadalmi változás időintervallumának jelentős különbségeivel, ami részben a korábbi szándékok, tervek politikai-társadalmi meghiúsulásáért is felelős. Míg a technológiák 12-6-3-1,5 éves ciklusokban cserélődnek ki, az ezeket befogadó társadalmi csoportok generációs változása 12,5-25 éves. Ezért számítani kell a társtárcák, politikusok, közigazgatási intézmények, osztályok, klasszikus társadalmi és gazdasági képviseletek nyílt vagy burkolt ellenállására. Ezért a dokumentum készítői még inkább rá vannak utalva az ikt szakmai és civil szervezetei, illetve a modernizálódásért elkötelezett mozgalmak támogatására, sőt proaktív fellépésére. Mindezek mellett az is látható, hogy a technológia-terjedési sebesség is alacsonyabb a kelet-közép-európai országokban, mint a nyugati féltekén, és ezért beszélhetünk egy „többsebességes Európa” modellről, amely a dokumentum terveinek a hátráltatójaként hathat.

A dokumentum nem veszi teljes súllyal figyelembe (csak említés szintjén) az eddig elért eredményeket. A kiépült teleház-hálózat, eMagyarország-pontok, IT-mentorok, sikeres kísérleti társadalmi projektek (Equal), jelentős nemzetközi elismerést szerzett kezdeményezések (Wifi-falu, Unoka-nagyszülő Informatikai Verseny), nemzetközi porondon bizonyított cégek (Kürt, Graphisoft, ColorFront, IND, AllRound, Morphologic, Nuance-Recognita, Nav’n’Go, stb.) mögött olyan szellemi potenciál, szürkeállomány található, amelyet a célok elérése érdekében partnerül kell nyernie a dokumentum készítőinek. Mindezek mellett az is látható, hogy ezek az eredmények részben kevésnek bizonyulnak Magyarország informatikájának hazai és külföldi sikeréhez. Az esetleges kudarcokból is tanulva érdemes megkeresni a megfelelő működési modelleket.

A dokumentum nem tesz említést olyan stratégiai kérdésekről, mint a mezőgazdaság, energetika, közlekedés, a fenntartható fejlődés informatikai támogatásainak módszerei és lehetőségei, és például hiányzik az informatika felhasználását jövőben alapvetően befolyásoló nyelv- és beszédtechnológia, a szemantikus web, az elektronikus könyv kérdése. A dokumentum fókuszából kikerültek a mezőgazdák, egyéni cégek, mikrovállalkozások. Csupán az egyébként rendkívül fontos képzés potenciális biztosítása vagy egy hitelprogram nem segít abban, hogy például egy szőlőtermelő hogyan emeljen terméshozamot és minőséget az adott területén, noha erre is van válasza az ikt-szektornak – ezeket a lehetőségeket meg kell ismertetni a célközönséggel. Ugyanígy kérdést vet fel a széndioxid-kibocsátás csökkentés informatikai támogatásának hiánya.

A dokumentum a maga széles spektrumával nem tekinthető egy négy éves tervnek, inkább egy hosszú távú fejlesztési koncepciónak. Ezért javaslatokkal élünk: részint konkrét tevékenységekre, részint stratégiai módosításokra az alábbiak szerint. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az Inforum csak olyan területhez fűzött megjegyzéseket, amelyeken az eddigi tevékenységének fényében kompetenciával bír.

Konkrét javaslatok

Formák.

a.       Lévén ez a dokumentum széles spektrumú, ezért ezt leginkább 2020-ig terjedő programnak véljük (Magyarország IKT i2020). Ezért azt javasoljuk, hogy

b.      E dokumentum fejlesztődjék fel Magyarország i2020-as információs társadalmi stratégiájává

c.       Készüljön el egy rövidebb, priorizáltabb program, amely minimumpremisszáinak a következőket javasoljuk:

i.      Alapkészség-fejlesztés. Az alapvető, biztonságos digitális írástudás készségének megteremtése mindenkinek. (Mindenki képes legyen elküldeni egy elektronikus levelet, keresni az interneten, sms-t írni, bankautomatát kezelni.)

ii.      Informatikai ipar fejlesztése. A magyar informatikai ipar európai versenyképesebbé tétele (utánpótlás, képzés, export, fejlesztési lehetőségek, nemzetközi marketing támogatás, hazai piac bővítése)

iii.      Szélessáv. 4 Mbit/sec szélessávú elérés mindenhol, maximum bruttó 5000 forintért havonta (bármilyen technológiával), de 2 Mbit/sec ne kerüljön többe sehol, mint bruttó 3000 forint.

iv.      Jogalkotás. Európai jogi normák, direktívák átültetése, felhasználó-védelem, önszabályozás,

v.      Gazdaságtámogatás. A gazdaság támogatásának informatikai megalapozása.

vi.      Társadalmi modernizáció. A társadalom ikt-tudatának változtatása: motiváció, motiváció, motiváció.

vii.      e-Közigazgatás. e-közigazgatási megújulás.

d.      Az Új Széchenyi Terv megjelenésével készüljön el annak informatikai kommentára, tehát egy olyan útmutató, hogy az ÚSZT-ben foglaltakhoz az ikt-ipar milyen konkrét megoldásokkal tud máris hozzájárulni. (Informatikai megoldástár.)

e.      A következő négy évre készülő cselekvési terv minden évre jelöljön ki prioritásokat. Lévén a gazdaságfejlesztés most prioritásokat élvez, ezért véleményünk szerint ezzel kellene indulnia a végrehajtásnak. A tárca és az érintett társadalmi, gazdasági csoportok így fel tudnának készülni a „beavatkozás évében” szükséges programokra, teendőkre. A nyilvánvalóan többéves programok az éves prioritásoktól függetlenül futtatandók.

i.      2011 fókuszban az EU-elnökség, távközlés-szabályozás, KKV- és ikt-iparfejlesztés, információ- és hálózatbiztonság – a versenyképesség növelése

ii.      2012 fókuszban a közösségi terek, idősödés (idősek EU éve), a hátrányos helyzetben élők, szélessáv, felhasználó-védelem – a hozzáférés növelése

iii.      2013 fókuszban az e-kormányzat, kultúra és közösségek az interneten – a szolgáltatások bővítése

iv.      2014 fókuszban a társadalmi életminőség (választások éve) – társadalmi modernizáció

Digitális esélyegyenlőség

f.        Az Inforum véleménye szerint minden hátrányos helyzetű csoportnak más és más módszerrel, más és más eszközökkel kell biztosítani a felzárkózás lehetőségeit. A dokumentum 14. oldalán felsorolt csoportok mindegyikéhez szükséges megadni az ikt-eszközök kezelésének alapismereteit. Hiányoljuk itt az első pontot: digitális alapkészségek (internet, pc, telefon) elsajátítása. Ez olyan társadalmi minimum, amire épülhet az e-közigazgatástól a távmunkáig minden egyéb fejlesztési program, hogy a jövőben megjelenő új szolgáltatásoknak mind szélesebb körű felhasználói bázisa lehessen.

g.       Az Inforum kész aktívan támogatni e fejlesztési elképzeléseket. Úgy véljük, hogy e társadalmi problémák egy része megoldható lenne a családi összefogás erősítésével, intergenerációs programokkal, a fiatalok bevonásával az idősebbek, hátrányos helyzetűek segítésébe. (Kifejezetten kérjük, hogy a dokumentum 24. oldalán leírtakhoz vegyék igénybe az Inforum tapasztalatait.) Azt is hangsúlyozzuk, hogy mindinkább összetett hátránnyal küzd valaki, annál hosszabb ideig tart a társadalmi minimum szintre való felzárkóztatása. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az egész kormányzati cikluson átívelő program kialakítását vegyék figyelembe a döntéshozók, ellenkező esetben egy rövid marketingprogram feltételezhetően nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

h.      Bár az Inforum elképzeléseit is örömmel fedeztük fel a dokumentumban, az Inforum úgy véli, hogy érdemes lenne, a kitűzött 1 millió új internet-felhasználói számot felemelni 2 milliósra (különösen, ha a program időbeni hatálya kiszélesedik).

i.         Az Inforum úgy véli, hogy az internet terjedésének gátja, amit keresleti oldali hiányosságként tárt fel a dokumentum leginkább

i.      a kulturális, civilizációs hiányokban

ii.      szocio-demográfiai, generációs és regionális különbségekben és a

iii.      nem felhasználóbarát szolgáltatásokban keresendő.

Úgy véljük továbbá, hogy az Európai Unió digitális menetrend című dokumentuma nem vette figyelembe a főként kelet- és dél-európai társadalmi-gazdasági sajátosságokat, s nem vette figyelembe a gazdasági válság elhúzódó hatásait sem. Ezen (földrajzi) feszültség okainak feltárását az Inforum egyik feladatának tekinti.

j.        A dokumentumban szereplő állítással ellentétben (23. oldal) úgy véljük, hogy igenis lehetséges a PC-vel rendelkező háztartások növelése a jövőben. Ezen bizakodásunkat az utóbbi két év penetrációs trendjeire alapozzuk, amelyekből jól látszik a növekedés a 45 év feletti internet-használók között. Ez a trend különösen azért fontos, mert az e-egészségügyi fejlesztéseknek ők a potenciális igénybe vevői. Ezért fontos, hogy a 45-50 éven felüliek rendelkezzenek minimális digitális készségekkel is. Úgy véljük, hogy a magyar gazdaságirányítás és vállalkozások méltatlanul becsülik le az idős fogyasztókat, akik kevesebb forrásukat jobban átgondolva fordítják fogyasztásra. A hazai bankokban elhelyezett  több mint 7000 milliárd forintos lakossági megtakarítás mintegy harmada az 50 évnél idősebbeké, így ez a kör is méltán tekinthető az ikt-ipar célcsoportjának. Az Európai Unió „Idősödés jólétben” c. dokumentuma is felhívta e szektor figyelmét arra, hogy hiba úgy tekinteni az idősebb generációra, mintha azok nem érdeklődnének az életüket segítő, modern technológiák iránt.

k.       Az Inforum úgy véli, szükséges lenne olyan program, amely azt célozza, hogy a hátrányos helyzetű lakosok képzést és lehetőség szerint olcsóbb eszközöket is kapjanak saját online internetes jelenlétükhöz. A közösségi helyek képzési, támogatási célú felhasználását támogatjuk, viszont javasoljuk egy „hátránnyal előre” típusú program elindítását.

l.         Az Inforum úgy látja, hogy időről-időre újratermelődik a digitális szakadék egyre magasabb szinteken, ugyanis újabb technológiák jelennek meg, és a ma gurui holnap már nem tudják (akarják) követni a fejlődést. Ezért szükséges egy társadalmi minimum kijelölése, illetve annak biztosítása, hogy legalább a gyerekek az iskolában találkozhassanak a legújabb technológiákkal, illetve olyan médiakészségeket szerezhessenek, amellyel egy-egy konkrét probléma vagy feladat elvégezhető.

Gazdaságfejlesztés

m.    A magyar gazdaság informatikai transzformációjához az informatikai szakmának be kellene mutatnia azt a KKV-k, mikrovállalkozások számára, hogy azok tevékenysége miképpen támogatható innovatív informatikai megoldásokkal. Nem csak számítógépre és alapszoftverekre van és lehet szükség, de konkrét szakmai feladatok informatikai támogatására a logisztikától a tetőfedésig. Szükséges lenne olyan szoftvermegoldások tárának felállítása, amely minden szakmához elkészíti az azt támogató szoftver- és alkalmazás-arzenál adatbázisát. Ez az adatbázis tartalmazza a szoftveralkalmazás tulajdonságait, elérhetőségét, hazai forgalmazóját, árát, felhasználóinak véleményét, és esetleges iparági minősítését, melyet például az Informatikai Vállalkozók Szövetsége gondozhat.

n.      A hazai gazdaság transzformációjához szükségesnek látjuk, hogy minden vállalkozás legyen jelen az interneten.

o.      Magyarországnak be kell mutatnia azokat problémás fejlődési különbségeket, amelyek az EU fejlett és fejletlen területeket elválasztják. Ezekre a fejlődési feszültségekre konkrét régiós-eu megoldások keresése lenne kívánatos, akár célzott fejlesztési forrásokkal.

p.      A távmunka elterjedésénél a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a távmunkások létbizonytalansága nagyobb; magukat izoláltnak és a közösségből kirekesztettnek érzik. Ezért fontos lenne a távmunka humán oldalának feltárása és szabályozása is, valamint annak bemutatása, hogy milyen típusú feladatok, funkciók láthatók el optimálisan távmunka formájában.

q.      Az informatikai utánpótlás és képzés fontossága végett pozitív diszkrimináció lenne szükséges azon kimagasló teljesítményű diákok számára, akik az ikt-szakmák területén akarnak diplomát szerezni. Ez jelentékeny ösztöndíjak, és egyéb speciális támogatás bevezetését jelentené.

Az Inforum konkrét javaslatai (közreműködésének formái)

(Javaslatainkat a Vitairat szerkezetének megfelelő pontjaihoz sorakoztattuk)

4.1 AZ ÁLLAMPOLGÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK, ÉLETMINŐSÉGÉNEK, JÓLÉTÉNEK NÖVELÉSE

r.        Készüljön el a digitális írástudatlanság reprezentatív feltérképezése Magyarországon.

i.      Fontos az induló helyzet pontos ismerete annak érdekében, hogy a Digitális Magyarország program hatásait érdemben elemezhessük, sikerességét megítélhessük.

ii.      Az Inforum előkészítette e felmérés koncepcióját

iii.      Fontos lenne a magyar vidék információs társadalmi monitoringja, és az ikt új eredményeinek folyamatos terjesztése azok között is, akik életét a hagyományos technikák töltik ki (mezőgazdaság, kézműipar). Az Inforum szívesen vállalna ebben aktív részt.

4.1.1 MOTIVÁCIÓS PROGRAM INDÍTÁSA

s.       A digitális esélyegyenlőség továbbfejlesztésében az Inforum az intergenerációs (generációk közötti szolidaritási) modelleket javasolja, illetve egy olyan motivációs program indítását, amely a családi összefogásra épít. (Példa: unoka-nagyszülő informatikai versenyek, Gyerekjáték a számítógép Inforum filmsorozat.) Úgy véljük, hogy szükséges több nagy, országos, és sok kisebb, lokális motivációs program elindítása a cél érdekében.

i.      2012 az Európai Unióban az idősödés nemzetközi éve. Az EU javaslata szerint az erre való felkészülést és programokat el kell indítani 2011-ben.

ii.      Javaslatunk: olyan társadalmi program indítása az Inforum szakmai részvételével és a NEfM bevonásával, amely a generációs összefogást segíti mind az idősoktatás, mind az élethosszig tartó tanulás, mind az idősek értékeinek digitális publikálása céljából.

1.       Ilyenek lehet az Inforumban kidolgozott közös tanulás, közös alkotás programjai

2.       intergenerációs kampányok

3.       unoka-nagyszülő versenyek

t.        Fontosnak érezzük, hogy a hazai politikai, tudományos- és kulturális elit megmutassa az ikt-hoz fűződő pozitív viszonyát: szülessenek ikt-példaképek.

i.      Az Inforum legutóbbi közgyűlésén határozta el egy olyan Védnöki Kuratórium felállítását dr. Tárkány Szücs Attila vezetésével, amely azt szolgálja, hogy megkeressük azokat, akik a társadalom számára pozitív példával szolgálhatnak, s akik az információs társadalom területén (de nem az informatikában). Ők biztosítanák az „arcot” az információs társadalom elterjesztéséhez, ők azok, akik meg tudnak szólalni a negatív jelenségek eliminálása érdekében.

4.1.3 eMagyar pontok a magyar nemzet egységes fejlődése érdekében

u.      Terjesszük ki megfelelő ikt programjainkat a határokon túl élő magyar közösségeinkre.

i.      A dokumentumban említett közösségi elérési pontok biztosítása mellett rendezzünk olyan eseményeket, mint például az Inforum által gondozott Unoka-nagyszülő Verseny, amely közösség-, család- és kultúra-építő, s erősíti a magyarság összetartozás-érzetét is.

ii.      Az Inforum felajánlja, hogy elkészítene egy olyan felmérést, amely a határokon túli magyarlakta területek információs társadalmi állapotát térképezi fel, és készít el fejlesztési javaslatokat.

iii.      Az Inforum felajánlja, hogy támogatja a határokon túli politikai elit munkáját információs társadalmi tanácsadással, programalkotással

4.1.4 Az IKT szervesen beépül a közoktatásba, egyben a távoktatás, mint eszköz elterjesztése

v.       Szükségesnek látjuk a digitális oktatási és irodalmi adatbázisok jelentős bővítését: a tankönyvek, jegyzetek, szakirodalmak e-formátumokban is váljanak hozzáférhetővé.

i.      Javaslatunk: a tankönyvvé nyilvánítás egyik feltétele legyen a mű digitális és/vagy multimédia formátumban való online publikálása is.

ii.      Javaslatunk: a Digitális Irodalmi Akadémia művei HTML formátumon kívül készüljenek el e-könyv olvasókra optimalizált verziói (.prc, ePub, pdf). Az Inforum felajánlja e konverzió elkészítését egy év alatt.

w.     Minden, az érettségiig kötelező vagy ajánlott iskolai tudás kerüljön fel rendezett, ingyenes formában az internetre is, hogy a határokon túl élők birtokába kerüljenek annak a tudásnak, amellyel egy hazai diák is rendelkezik, s akár később, egy új ikt-fejlesztés eredményeként online leérettségizhessenek magyar nyelven.

4.2 A VÁLLALKOZÁSOK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉNEK, VERSENYKÉPESSÉGÉNEK EMELÉSE

x.       Szükségesnek látjuk egy olyan informatikai alkalmazás-adatbázis összeállítását, amely minden szakma képviselői megtalálják a munkájukhoz szükséges informatikai alkalmazások listáját, azok hazai képviselőinek elérhetőségét. (4.2.5)

i.      Az Inforum szívesen felvázolja ezen adatbázis kereteit, és részt venne ezen adatbázis széles körű társadalmi megismertetésében, de javasoljuk ennek szakmai szervezet által történő üzemeltetését (IVSZ)

y.       Szükségesnek látjuk, hogy minden hazai település kerüljön fel az internetre, négy dimenziós tartalomszolgáltatással, és több nyelvű információkkal. (Ennek elméleti és pilot formáját az Inforum szívesen kidolgozná.(4.2.7)

z.       Szükségesnek látjuk, hogy minden hazai vállalkozás és szolgáltató kerüljön fel az internetre, akár kötelezés formájában is. (4.2.9)

aa.   Kapjanak nagyobb figyelmet a mezőgazdaság által használható informatikai megoldások, főleg a szektor foglalkoztatási kapacitásának kibontakoztatása végett. Szerepeljenek a dokumentumban a nagyon jól kidolgozott e-egészségügyhöz hasonló részletezettségű megoldások. (4.2.5.)

i.      Az Inforum a Teleházakkal közösen vállalja azon egyszerű és olcsó nemzetközi megoldások összegyűjtését, amelyek segíthetik a hazai termelők terméseredményeinek és termésminőségének növelését.

bb.  Jelenjen meg hangsúlyosan a zöld informatikai gondolkodás a dokumentumban. Ez terjedjen ki azokra a más iparági területekre, ahol az ikt alkalmazásának hatására jelentős energia-megtakarítást, szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményez a mérés-kontroll-automatizálás révén. Meg kell kezdeni a környezetbarát technológiák hazai elterjesztésének előkészítését: a szükséges tudások összegyűjtését. (4.2.6)

i.      Az Inforum egyik tagszervezete indította el a zold.it oldalt. Ennek Inforum általi továbbfejlesztésének célja, hogy a nemzetközi trendek, megoldások magyar nyelvű átfogó ismertetését adja. A folyamatos fordítás és PR tevékenység szükséges.

4.2.4 HATÉKONY ÉS FENNTARTHATÓ VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

cc.    Fontosnak érezzük a polgárok és az online tér gazdasági szereplői kiszolgáltatottságának és ismerethiányának csökkentését. Az Inforum 2004-ben ezért hívta életre az Infomediátor irodát, amely megteremtette a informatikai mediáció kereteit, létrehozta a Fair Business minősítési rendszert.

i.      Szükséges a felhasználó-védelem, a szakmai önszabályozás erősítése, amelynek első számú alapja az Infomediátor iroda tevékenysége, és az Inforum által kínált keret lehet.

ii.      Szükséges a felhasználó biztonságának olyan növelése is, hogy tudja, hogy kihez kell fordulnia, ha az interneten méltánytalanság éri. (Infomediátor)

4.2.7 A tartalomipar támogatása és digitális kulturális örökség megőrzése

dd.  Fontosnak érezzük, hogy segítséget kapjanak a digitális kultúra letéteményesei. Fontos lenne az e-könyvkiadás támogatása, s itt csökkenjen az áfa a hagyományos könyv szintjére, 5 százalékra. Magyarország vállaljon aktív szerepet az európai Single Digital Market kialakításában, hogy  a digitális tartalmak határok nélküli terjedése megvalósulhasson.

i.      Az Inforum elkészítette és hivatalos csatornákon is eljuttatta ide vágó elképzelését a NFM-hoz.

ee.  Kezdődjön meg a hazai levéltárak és múzeumok digitalizálási eredményének széles körű publikálása. Jöjjön létre a valódi digitális Magyarország a virtuális térben (értékeink digitális térképe). Kapjanak nagyobb támogatást a digitalizálási munkák, amelyeket hátrányos helyzetűek, idősebbek végezhessenek el.

4.2.10 SZOFTVERGYÁRTÁS ÉS EXPORT TÁMOGATÁSA

ff.     Hasznosnak látnánk, ha több inspirációt, motivációt kapna a hazai szoftverfejlesztés és szoftverexport, olyan új területeken is, mint az okostelefonok piaca.

i.      Az Inforum úgy véli, hogy érdemes lenne prioritást adni olyan szoftverfejlesztéseknek, amelyek az okostelefonok szoftverarzenálját bővítik (iPhone, Android, Windows, Symbian)

ii.      Érdemesnek tartjuk megfontolni, hogy támogatást kapjanak azon marketing-rendezvények és akciók, amelyek a szoftverfejlesztési hajlandóságot növelik a középiskolások, fiatal felnőttek körében.

gg.   Készüljön el a legjobb hazai ikt- és társadalmi gyakorlatok tára (folyamatos frissítéssel), s ennek kezdődjék meg nemzetközi promóciója, a hazai „best practice”-ok európai bemutatása.

i.      Ennek hatásaként országimázs- és konkrét exportpiac-építést várunk.

ii.      Ennek adatgyűjtését (társadalmi vonatkozásokban) az Inforum megkezdte és folytatni kívánja

4.3 AZ ÁLLAM EGYSZERŰBB, ÁTLÁTHATÓBB, OLCSÓBB, HATÉKONYABB MŰKÖDÉSE

hh.  Minden törvény beterjesztése előtt készüljön el annak hatásvizsgálata, mennyiben felel meg a modern információs társadalom elvárásainak, illetve miképpen lehet ikt-eszközökkel segíteni a megvalósulását. A „minőségi jogalkotás” követelményeinek való megfelelést (konzisztencia, dependenciák) informatikai megoldásokkal segítve kell biztosítani.

Az interjú szövege itt érhető el:

http://www.inforum.org.hu/ftp/a_het_arca.pdf

Az EU-ban jelentős a népesség elöregedése. 2012-től az európai munkaképes korú népesség aránya zsugorodni kezd, míg a 60 éven felüliek száma továbbra is növekedni fog a mintegy két millió fővel évente. A legerősebb nyomás várhatóan 2015-35 jelentkezik, amikor az úgynevezett baby-boom generáció vonul nyugdíjba. Ez a  jelenség kihívást jelent a fenntartható államháztartás, de különösen a finanszírozás az egészségügyi ellátás és a nyugdíjak szempontjából, és ez meggyengíthet a generációk közötti szolidaritást. De látható, hogy kihasználatlan az a társadalmi kapacitás, amivel az idősebbek rendelkeznek.

A javasolt aktív öregedés európai évének célja, hogy felkeltse a figyelmet, népszerűsítsék a jó gyakorlatokat, és ami a legfontosabb, ösztönözze politikai döntéshozókat és az érdekelteket minden szinten. A cél az, hogy felhívja a felelősök figyelmét, hogy kötelezzék el magukat a konkrét intézkedések mellett, már 2011-re is, hogy kézzelfogható eredményeket lehessen felmutatni az európai év során is 2012-ben. Aktív öregedés esélyteremtés: a cél, hogy az idősek továbbra is dolgozhassanak, egészségesek maradjanak és hosszabb járuljanak hozzá a társadalom életéhez, például önkéntes tevékenységgel, amelyet a kormányzatnak minden szinten támogatnia érdemes.

Az EU-nak szerepet kell játszania olyan területeken, mint a foglalkoztatás, a szociális védelem és társadalmi befogadás, a közegészségügy, az információs társadalom, de e kérdésben elsődleges szerepe van a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatoknak, valamint a civil társadalomnak és a szociális partnereknek.

Forrás: Europa.eu

Az informatika elengedhetetlen a gazdaság talpra állításához, de hatással van a társadalom erkölcsi rendszerének fejlődésére, a családok és idős emberek biztonságára, a képzés színvonalára, foglalkoztatottság növekedésére, bürokrácia csökkentésére. Az IVSZ ezeken a területeken is segítséget nyújt a civil társadalom részéről, annak egy meghatározó szegmensét képviselve.

A konvergencia szerepét a FIDESZ hangsúlyozottan felismerte és ezért még a választások előtt a FIDESZ és az IVSZ közös nyilatkozatot adott ki. E nyilatkozat első része egy visszatekintés volt, mely megállapította, hogy a kormány az elmúlt időszakban kevésbé ösztönözte az infokommunkációs iparág fejlődését, kis mértékben és alapvetően sikertelenül támogatta a KKV-k fejlődését.

Az infokommunkációs iparág mérlege 2010-ben:

* Nincs annyi mérnökünk, mint amennyire szükség lenne!
* A K+F a fél százalékot nem éri el a nemzeti össztermék viszonylatában!
* A stratégiai források nem a hazai ipar, az innováció irányába mentek!
* Az informatikai jellegű kiadások az infrastruktúráról szólnak és nem a tartalomról.
* Digitálisan kettészakadtunk.
* A sikertelen programok között az infokommunikáció is komoly szerepet kapott. (Csak egy példa: a közháló program és az EKG néven ismert kormányzati gerinchálózatra annyi pénz költöttek, hogy ebből a közbeszéd tárgyává lett NDK-t már 4 éve megépíthették volna. Vagy ahelyett, hogy 8 éve használnánk az elektronikus közbeszerzési rendszert, a 143-as típusú beszerzések országa lettünk.)

A FIDESZ-IVSZ Nyilatkozat második része megerősítette, hogy az új kormány mindezt megváltoztatja, így létrejöhet egy igazi együtt gondolkodás és együtt cselekvés a kormány és a civil szféra között.

Sikeres programokra és sikeres hazai vállalkozásokra van szükségünk. Fontosak a példák és példaképek. Az iparágnak szüksége van a kormánya támogatására, az eredményes kormányzásnak pedig építenie kell iparágunk lehetőségeire.

Az iparág fejlesztésének kezdőlépéseit Laufer Tamás az alábbiakban foglalta össze:

1. Az iparági kockázati tőke elbírálásánál illetve az iparágat érintő támogatások kihelyezésénél az IVSZ legyen a szakmai partner: a szakma által hitesített testület döntsön a szakmát érintő kérdésekben, szakmai alapon.
2. Ne legyen egy 5 millió forint alatti pályázat 30-40 oldalas, ne kelljen hozzá külön pályázat író; fontosabb a személyes prezentáció a döntés előtt.
3. Legyen külön K+F+I program a kezdőknek, középhaladóknak és a haladóknak: inkubációs modell felállítását javaslom, de a támogatás ne a házépítés, inkább a szolgáltatás biztosítása legyen (mint ügyvitel, marketing, stratégia, jogi tanácsadás).
4. Hozzunk létre 50%-os támogatási intenzitással KKV informatikai hitel programot, ahol legalább 5000 cégnek 5 millió forint körüli informatikai csomag beszerzését tesszük lehetővé. Itt is az IVSZ lehet a szakmai partner.
5. Csak a készségek fejlesztésén keresztül növelhetjük hosszú távon a foglalkoztatottságot. A nemzeti e-oktatási és nevelési program beindítása ehhez alapvető fontosságú.
6. Olyan iparágak felfuttatásával kell versenyeznünk a globális piacon, amelyek speciálisan képzett munkaerőt és nem mindenhol egyforma mennyiségben és minőségben megtalálható speciális kompetenciát igényelnek. Ha ez sikerül, akkor nem kell félnünk az üzembezárásokkal illetve áthelyezésekkel kapcsolatos rossz hírektől.

Ezen programok helyett kaphatnak az iparág stratégiájában, ami szerves része a konszolidált infokommunikációs társadalmi stratégiának. Ennek előkészítésében, kidolgozásában és végrehajtásában az IVSZ civil oldalról a jövőben is részt vesz.

AZ IVSZ a jövőben a minőség és megbízhatóság garanciájaként bevezeti Védjegyét, ezáltal kíván iparági minősítést adni, mely támpontként segítséget nyújt a fenti programok megvalósításához, de egyben további lehetőséget is kínál a vállalkozói és a fogyasztói szegmens számára.

Laufer Tamás beszédében hangsúlyozta az Európai Bizottság néhány hete bemutatott Európai Digitális Menetrendjének fontosságát. A program az EU gazdaságának fellendülését hivatott előmozdítani és a digitális korszak vívmányait terjesztené el a társadalom minden szintjén. Az európai termelékenység növekedésének fele az elmúlt 15 évben az információs és kommunikációs technológiáknak volt köszönhető és ez a trend valószínűleg erősödni fog.

A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: egységes digitális piac létrehozása, rendszerek szabványosítása, az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása, sokkal gyorsabb internet-hozzáférés, a kutatási és fejlesztési beruházások növelése, a digitális ismeretek elterjesztése, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy az idős emberek életminősége, az egészség megőrzése, a hivatali rendszerek hatékony kezelése.

Beszédének zárásaként hangsúlyozta, hogy rendkívül pozitív üzenet értékű az a tény, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri és államtitkári szinten képviseltette magát a konferencián és az iparág felsővezetői fórumán a közel 260 résztvevővel aktív párbeszédet folytatva ismertették terveiket. A legfontosabb területek – mint maga az infokommunkációs államtitkárság, a közösségi források, a központi beszerzés- vezetői előadásukban ismertették gondolataikat a gazdaság és az iparág fejlesztésről.

További információ:
Puri Judit
marketing- és kommunikációs menedzser
judit.puri@ivsz.hu
www.ivsz.hu

Nagy volt az érdeklődés az e-Karaván marosvásárhelyi állomásán

Marosvásárhely volt csütörtökön az Erdélyi e-Karaván harmadik állomásának színhelye. A karavánt a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériuma a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel partnerségben szervezi.

Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora megnyitó beszédében megemlítette, hogy a felsőoktatási intézmény az akkreditáció előtt van, őszre várhatóan az akkreditálás megtörténik. Mint elmondta, a Sapientia marosvásárhelyi karán informatikusokat is képeznek, ezért korábban felkérték a távközlési minisztérium államtitkárát, Moldován Józsefet, hogy látogasson el az egyetemre. Ez a látogatás az Erdélyi e-Karaván konferenciasorozat keretében történt meg.

Moldován József a jelenlévőknek elmondta: amikor a minisztériumban eldöntötték, hogy megszervezik a karavánt, fő célnak azt tűzték ki, hogy információt vigyenek a karaván rendezvényein résztvevőknek. Végül ennél töbget sikerült elérni, mert a résztvevők nem csak meghallgatták az információkat, de jelezték a szükségeiket és elvárásaikat is. „Digitalizálni akarjuk az oktatás, egészségügy és kormányzás területeit, ez hosszú folyamat és kemény munka szükséges az célok eléréséhez” – tette hozzá az államtitkár.

Somodi Zoltán, az egészségügyi minisztérium tanácsadója, volt távközlési államtitkárt az elektronikus kommunikációs technológiák közül a mobilkommunikáció biztosította lehetőségekre tért ki, amely az állam és a személyek közti kapcsolattartás egyik megoldása, az e-Kormányzás és az e-Gazdaság programok fontos részeként. „Ma már Nagyváradon és Temesváron bárki fizethet SMS-ben a parkolásért, ez a közszolgálat egy új szolgáltatása, ami egyszerűbbé teszi a legelterjedtebb elektronikus rendszerek segítségével a szolgáltatásokat. A mobil rendszereken alapuló közszolgáltatások, nagy előnye, hogy nagy az elterjedtségük és jó a lefedettségük” – részletezte Somodi.

Dombi Gábor, a magyarországi e-programok szakértője előadásában felhívta a figyelmet, hogy az információs társadalmakban nagy szakadék van a szegény elmaradt települések és a városi környezetben élők közt. Megoldásként a Magyarországon elindított a Wifi-falu programot jelölte meg. A program a szegény rétegeknek biztosít számítógépeket és internet hozzáférést, ezzel biztosítva a hátrányos helyzetűek felzárkózását és számítógépes oktatását.

A konferencia hátralévő részében a Sapientia munkatársai mutatták be az egyetem marosvásárhelyi kutatásainak, fejlesztéseinek eredményét, Antal Margit a web alapú tudásfelmérő rendszert mutatta be, amely olyan elektronikus felületet biztosít a diákoknak, ahol felmérhetik a tudásukat és saját magukat képezhetik az informatikai programozás területén.

Ezt követően Kovács Lehel bemutatta azt, az egyetem részvételével fejlesztett oktatási eszközt, amely Genfben aranyérmet nyert. A Studsys nevű szerkezet lényege, hogy a hallgató egy rádiófrekvenciás távirányító segítségével azonnal tudja jelezni, ha nem érthető a tanár előadása, vagy ha túl gyorsnak tartja a tanár ritmusát, unja az előadást, illetve kérdése van. A szerkezet lehetővé teszi, hogy nagy létszámú előadásokon is visszajelezzenek a diákok az előadás módjára vonatkozóan, ugyanakkor névtelenséget is biztosít a visszajelzőnek – ismertette Kovács.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, majd a Moldován József államtitkár Dávid László rektorral közösen válaszolt a sajtó képviselőinek kérdésére.
Az Erdély e-Karaván Marosvásárhely után május 21-én Csíkszeredába látogat. A karavánzáró konferencia Hargita Megye Tanácsának amfiteátrum termében kezdődik, reggel 10 óra 30 perctől.

Mediatica.ro
2010. május 21., péntek , 11:11:54

Az infokommunikációs piac legjelentősebb érdekképviseleti szervezetének elnöki tisztségéért a tagvállalatok ajánlásával hárman szálltak versenybe. A közgyűlés Laufer Tamást választotta meg az IVSZ elnökének a következő három évre.

Az IVSZ közgyűlésen résztvevő tagvállalatok megszavazták azt a szervezeti módosítást is, amely alapján a vállalatméret szerinti tagozatok – mikro-, kis- és nagyvállalatok illetve multinacionális vállalkozások – mellett szakmai – informatikai, telekommunikációs és elektronikai – tagozatok is működnek a továbbiakban IVSZ-ben.

Az elnöki tisztet 2008. óta betöltő Keresztesi János nem indult újra az elnökválasztáson, de megpályázta az újonnan létrejött informatikai tagozat alelnöki posztját, melyre a közgyűlés meg is választotta.

A közgyűlés döntése alapján az Etikai és Fegyelmi Bizottság új tagjai Dr. Vinnai János és Dr. Kürti Sándor lettek.

A jövőre fennállásának 20 éves évfordulóját ünneplő IVSZ számos kezdeményezéssel és programmal állt ki amellett, hogy az infokommunikációs iparág az őt megillető helyre kerüljön a gazdaságban. Mind a leköszönő, mind az új elnök egyetértett abban, hogy a következetesség és a folytonosság hozhat sikereket az IKT szektor számára. Ezt szem előtt tartva tovább kell vinni az elmúlt évek jelentős, az egész iparág számára meghatározó kezdeményezéseit, mint például az IKT szektor iparpolitikai akciótervének véghezvitelét vagy a TITAN program elindítását.

A közgyűlés meghívott előadója, Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a FIDESZ informatikai munkacsoportjának vezetője mindezek megvalósításához partnerséget ajánlott fel a kormányzat részéről.

Laufer Tamás, az IVSZ új elnöke programbeszédében elmondta, minden eddiginél nagyobb nyitottság mutatkozik az informatikai megoldások befogadására és alkalmazására a társadalom, a gazdaság és a kormányzat részéről is. A lehetőségek mellett azonban változásokra is szükség van, és ezek megvalósításához az új kormánynak megvan a felhatalmazása. Az IKT szektor szereplőinek fontos szerepük van ebben a folyamatban, hiszen a társadalom és a gazdaság sikeres fejlesztéshez csak az informatikai készségek elsajátításán keresztül vezet az út.

Az új elnök kiemelt feladatként fogalmazta meg az iparági lobbi erősítését a kutatás-fejlesztés, a kockázati tőke bevonás és informatikai képzések területén.

Laufer Tamás (44) villamosmérnöki és MBA végzettséggel rendelkezik. Pályáját a Videoton Fejlesztési Intézetnél kezdte szoftverfejlesztőként, majd Párizsban a Bull vállalatnál dolgozott. 1995-től az Andersen Consulting tanácsadó cég igazgatója, majd 1996-tól az Oracle Magyarország konzultációs üzletágának igazgatója, később ügyvezető igazgatója. 2002-től fél évig a Magyar Posta igazgatója, a vezérigazgató főtanácsadója. Ezt követően a SZÜV, majd az Albacomp vezérigazgatója. Laufer Tamás 2006-tól elnöke és társtulajdonosa a RacioNet Informatikai Zrt-nek. A cég az elmúlt években a magyar informatikai piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. 5 éve tölti be az IVSZ nagyvállalati alelnöki pozícióját, aktív részt vállalt a szövetség munkájában.

Forrás: IVSZ