Ha már eldöntöttük, hogy szeretnénk továbbtanulni, továbbképezni magunkat vagy esetleg egy teljesen új szakmát elsajátítani, néhány szempontot mindenképpen érdemes figyelembe venni. A képzés kiválasztásánál mérlegelni kell, hogy van-e érzékünk, érdeklődésünk az adott szakma iránt, ezt követően pedig azt kell végig gondolni, hogy a munkaerőpiacon mennyire keresett az általunk kiszemelt szakma.

Ma Magyarországon vannak sikerágazatok, melyek nagy létszámban szippantják fel a munkaerőpiac szabad kapacitásait. Ilyen a telekommunikáció, bank és biztosítás, pénzügy, gyártás, ipar, FMCG, humánerőforrás terület. Ezekre a területekre általában magasan kvalifikált, nyelveket beszélő szakembereket keresnek. A legnagyobb lehetőség mégis az informatikai szakemberek előtt áll, ugyanis öt éven belül az európai országok súlyos informatikai tudáshiány elé nézhetnek, ha az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az információtechnológia (IT) fejlődési üteméhez. Az informatikát tanuló fiatalok száma évről évre folyamatosan csökken – holott ebben az iparágban 40-50%-al alacsonyabb a munkanélküliségi ráta – ezáltal a munkaerőpiacra is egyre kevesebb képzett szakember kerül. A digitális ipar (e-kormányzat, az e-oktatás és az e-kereskedelem) azonban a következő öt évben közel 400 ezer új munkahelyet teremthet Európában, vagyis a nyelveket beszélő programozókra, szoftverfejlesztőkre és IT tanácsadókra biztosan szükség lesz.

A másik a pénzügyi terület ahol a munkavállalók előtt szintén nagy kihívások és lehetőségek állnak. Kiss János Tamás, a gazdasági, pénzügyi képzések területén piacvezető Perfekt Zrt. vezérigazgatója elmondta: “A pénzügy, számvitel területén fontos megjegyezni, hogy egy jól képzett pénzügyi szakember minden cégnél kincset ér, emellett a karrierépítési és fejlődési lehetőség is rendkívül jónak mondható, hiszen a pénzügyi, számviteli szakmának számos szintje van, gondoljunk csak a pénzügyi, számviteli ügyintézőtől kezdve a mérlegképes könyvelőn keresztül az okleveles adószakértőig.” Szintén jó választás lehet a HR és a minőségbiztosítás. Utóbbi egy viszonylag új szakma és a jól képzett minőségbiztosítási szakemberek könnyen megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.

Európában és Magyarországon is tapasztalható a tartós szakmunkáshiány, náluk ez elsősorban az építőipart és a gépipart érinti. Aki ezekről a területekről választ képzést szinte biztosra veheti, hogy el tud helyezkedni.

Forrás: Tőzsdefórum

Nyitrai Zsolt közleményében – amelyet azzal összefüggésben adott ki, hogy szerdán megjelent a témában egy kiemelt projekt 17,819 milliárd forintos keretösszeggel – hangsúlyozta, a Fidesz elkötelezett a magyarországi digitális írástudatlanság felszámolásában, és egyetért azzal, hogy ehhez nagyon fontos stratégiai lépés a szélessávú internetelérés lehetőségének megteremtése mindenki számára, amelyhez meg kell találni “a megfelelő formát és eszközt”.

A párt informatikai munkacsoportja viszont úgy látja: a kormány által elfogadott Nemzeti Digitális Közmű koncepcióját több szempont alapján is idejétmúlt.

“A nemzeti ügyek kormánya lépéseket tesz majd egy olyan hálózat kialakítására, mely az infrastruktúrán túl a tartalomfejlesztést, az oktatást és a tájékoztatást is prioritásként kezeli, ezért felül fogja vizsgálni az NDK koncepcióját” – zárja közleményét Nyitrai Zsolt.

Forrás: Fidesz Hírlevél

A Fidesz operatív igazgatója úgy vélte, hogy az elmúlt négy év az informatika és a telekommunikáció szempontjából is “elvesztegetett időszak” volt.

“Egyfajta kettős beszéd” jellemezte a kormányzatot, hiszen csak a szavak szintjén csökkentette a digitális szakadékot – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kabinet néhány előterjesztése – például az internetadóra vonatkozó – ezzel a célkitűzéssel “homlokegyenest ellentétes” volt.

Több projekthez nem biztosították az átláthatóságot, sokszor a közbeszerzés megkerülésével írtak ki pályázatokat – jegyezte meg.

Szót ejtett arról is, hogy számos olyan informatikai program volt, amelyet a kormányzat megszüntetett, vagy amely anyagi támogatás hiányában a vegetálás állapotba került. A politikus ez utóbbiak közé sorolta a Netrekész, a Teleház és az e-Magyarország pont programokat.

Az IT-szektor a magyar gazdaság motorja lehet, ha jó az együttműködés a magyar állam, a kormányzat és a piaci szereplők között – állapította meg Nyitrai Zsolt.

Nyitrai – kérdésre válaszolva – kifejtette, nem az a fő kérdés, hogy miniszter, államtitkár, vagy kormánybiztos vezeti-e majd a területet, hanem az, hogy meglegyen a határozott politikai szándék az informatika menedzselésére. “Ez megtörtént” – szögezte le.

Keresztesi János arról beszélt, hogy minden párthoz eljuttatták azt a javaslatukat, miszerint részt vennének programalkotásukban. Egyedül a Fidesz-KDNP-vel tudunk együtt működni, csupán ők fogadták el a felajánlkozást – mondta.

Gabor Dombi, Inforum, Hungary

The recently accessed EU countries expected a sudden improvement in their welfare, the continued democratisation of politics, and their integration into the Western culture. This did not happen, because the local powers were unable to attain the new civilisation level due to their cultural traditions. Therefore the EU institutions should establish partnerships not only with governments, but also with those non-governmental organisations, opinion forming entities that are committed towards European values, Union efforts, and local progress.

In South and East Europe still the most important task would be the realisation of a comprehensive information society and economy. The objectives of the 2006 Ministerial Conference of Riga have not been achieved either, the digital divide was not reduced by 50 per cent. The many and articulated “ageing well” calls also remained without any echo in this region. Wideband regional access, awareness raising campaigns, education and content service are all missing especially for the elderly (50+), the poor, and the rural inhabitants. In the lack of money the national e-Inclusion programs have not been completed, while the more developed Europe is already ready to take the next step. In Hungary, Inforum (Forum of the Hungarian IT Organizations for Information Society) a non governmental umbrella organisation, initiated that the Hungarian Parliament should issue a Parliamentary Decree, and uniquely in Europe it should establish a Parliamentary Committee for solving the problems of e-Inclusion. Soon the Parliamentary Committee faced that only civil organisations committed towards modernisation do hear its call, the state institutions do not. According to the opinion of Inforum significant resources and European support for the local civil forces would be required for modernisation, in order to achieve that the majority of all the classes of the society should become users of the digital world. Fewer declaration and more direct contacts between the competent DGs and the organisations would be needed, and an increasing number of Union tenders could contribute to the success of the local initiatives.

Inforum since 1997 considers it to be its task to achieve that IT be widely used by the society. Inforum in the interest of spreading digital literacy throughout the society through the publication of books, a series of intergeneration events (Grandchild-Grandparent IT Competitions: 2003 – …), by setting up a user protection office (Inforum-Infomediátor, 2004), a user supporting portal (50plusz.NET, 2008) and the establishment of a knowledge base (eInclusion.hu, 2007) assists the spreading of the information society and equal opportunities. In year 2007 Inforum initiated in Hungary the e-Inclusion Movement, and in year 2008 it launched the Digital Hungary Spring event series. Inforum actively participated in the establishment of the Office of the IT Commissioner (2000), the IT and Telecommunication Committee of the Hungarian Parliament (2000), the Ministry of IT and Telecommunication (2002), and the Special Parliamentary Committee for e-Inclusion (2008). In year 2009 Inforum prepared its first education film series, which introduces through 30 steps the use of computers, the internet and online services. Inforum recently published its new study: „Open points of view to new Strategy of Information Society: Standard of Living and Profit”. The European Community acknowledged the work of Inforum by awarding it an eInclusion Gold Medal in 2008.

What could be the real message of the e-skills week in the year of societal solidarity? e-skills is a part of the European e-Inclusion policy. For this reason it would be a mistake if the e-skills week would only address the enterprises. The ultimate target is to win the consumers. The consumers may be served at an increasingly higher civilisation level, and this can be achieved with training the service providers and the consumers. It would be important that service providers should not only care about the rich clients, but they should see the market opportunity in people living with disadvantages, in the elderly and in people living in rural regions. The enterprises have to participate in exploring the market and training the consumers. NGOs represent an example with their responsible behaviour and actions as regards changing the attitude of the companies, achieving a more global governmental approach, and the training of the consumers. Therefore NGOs are the key to the success of the European programs and the e-skills week.

Gabor Dombi
Inforum, Hungary

A civilek szerdán juttatták el közleményüket az MTI-hez, amelyben azt írják: a hazai szabványháború lezárását jelentheti a NYISSZ által javasolt törvénymódosítás, melyet a parlament december 14-én elfogadott.

A szövetség szerint a jelenlegi nem szabványos alapon működő, “szigetszerű” informatikai rendszerek több szempontból akadályozzák az egyszerű, átlátható és olcsó ügyintézést, szolgáltatásokat. A szabványos működés eredményeképpen a felhasználók – tehát az állampolgárok, vállalatok és intézmények – magasabb szintű szolgáltatásokhoz jutnak: csökken a hozzáférés és a szolgáltatás biztosításának a költsége és egyszerűsíthető az ügyintézés, az állampolgárok ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg. Ráadásul a nyílt szabványok működése esetében a szabványok használatáért senki sem követelhet jogdíjat.

A közlemény emlékeztet: a közhivatalok a nyugat európai országok többségében már nyílt szabványokat alkalmaznak. Hollandia, Franciaország, Lengyelország és Horvátország az utóbbi években törvényi úton tette kötelezővé azok kötelező használatát. Magyarországon több alkalommal megütköztek egymással a zárt és nyílt szabványú termékek képviselői: 2008-ban egy 25 milliárdos “Microsoft vagy azzal egyenértékű” szoftver közbeszerzési kiírás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a bírósághoz, a hazai nyílt szoftveres cégek pedig az Európai Unióhoz fordultak.

Idén tavasszal Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megnyitják a közbeszerzési piacot a nyílt szabványú szoftverek előtt, azaz megkezdődhet a nyílt technológiákra történő átállás. A gazdasági válság kibontakozása még időszerűbbé tette az informatikai költségek leszorítását és ezzel együtt az informatikai monopóliumok felszámolását. A most elfogadott törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelmű helyzetet teremt: a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak a most elfogadott törvény értelmében definíció szerint nyílt szabványosnak, a törvény szóhasználatában “közhasznúnak” kell lennie.

Sok hazai hivatal és hatóság már eleve nyílt szabványokat alkalmaz, számukra ez a törvénymódosítás nem jelent változást. Ugyanakkor végre törvényi garancia biztosítja, hogy minden állampolgár nyílt szabványokon keresztül, nyílt vagy zárt szoftverekkel is hozzájuthasson az állami szolgáltatásokhoz.

Forrás: SG.HU

További információ:

10 pont a kötelező nyílt szabványokról, avagy mitől nőhettek volna a számláid havi 1000 forinttal?

A törvénymódosítás kulisszatitkai

Győztünk!!!:) A parlament elfogadta a nyílt szabványos törvénymódosítást

Úgy tűnik, a bizalom az Egyesült Királyságban és Írországban a legnagyobb, ahol az összes válaszadó 63 százaléka számít a beruházások növekedésére, és az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Olaszországban is majdnem ekkora a lendület. A felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban végezték.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a technológiai beruházások szükségességének dacára a vállalatok szem előtt tartják, milyen megtérülést biztosít az informatika. Eszerint a világszerte megkérdezett vezetők túlnyomó többsége (81 százalék) azt nyilatkozta: növekvő nyomás nehezedik rájuk, hogy olyan projekteket valósítsanak meg, amelyek a korábban szükségesnél nagyobb flexibilitást eredményeznek. Az Egyesült Államokban a válaszadók 87 százaléka ért egyet ezzel a kijelentéssel, míg Európán belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban érződik legerősebben ez a nyomás.

A több mint 550 vezető véleményét tartalmazó felmérés kiemeli, hogy a költségcsökkentés és az irányítás továbbra is kulcsfontosságú szempontok maradnak, ha informatikai beruházással kapcsolatos döntésről van szó. Az informatikai projektek megvalósítási költségének csökkentése érdekében a válaszadók három intézkedést ítéltek a leghatékonyabbnak: a projektkövetelmények stabilitásának és üzletileg releváns voltának biztosítása, a meglévő rendszerek cseréje vagy racionalizálása, és a nyílt platformok felé történő elmozdulás.

“A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok felismerik a technológiába történő beruházás szükségességét annak érdekében, hogy megvédjék és erősítsék versenyhelyzetüket, még a nehéz időkben is. A múltban ez nem volt mindig így.” – nyilatkozta Keith Haviland, az Accenture rendszerintegrációs tanácsadás üzletágának igazgatója. “Az utóbbi 18 hónap zűrzavara megerősítette a további flexibilitás és skálázhatóság szükségességét annak érdekében, hogy élen maradjanak az üzleti életben és agilis üzleti változásokat kezdeményezzenek.”

Az adott beruházási területeket tekintve az informatikai vezetőknek sokkal világosabb elképzeléseik vannak, mint üzleti pozícióban lévő társaiknak a következő évi új projektek prioritásairól. Az IT-főnökök messze legsürgetőbb prioritása a szervervirtualizáció és -konszolidáció (44 százalék), míg az üzleti menedzserek általában ugyanolyan fontosságúnak minősítik a virtualizációt, mint az ügyfélkapcsolatokat és a szolgáltatást. Bár elismerik az ügyfélkapcsolatok és a szolgáltatás fontosságát, az IT-főnökök jelentős finanszírozást várnak el az e-business (32 százalék) és a szolgáltatás-orientált architektúra (SOA) projektekre (31 százalék) is.

A technológiai teljesítménymutatók használatának és a kockázatok világosabb meghatározásának ugyancsak nő a jelentősége. A globális vállalatok vezetőinek több mint háromnegyede használ pénzügyi, termelékenységi vagy haladási mérőszámokat annak érdekében, hogy felmérje technológiai beruházásainak teljesítményét és hasznát. Ezenfelül az informatikai döntéshozók 27 százaléka egy meghatározott módszertant vagy irányítási keretrendszert használ az informatikai beruházások üzleti kihatásainak megállapítására. Ugyanakkor a felmérésben szereplő esetek körülbelül felében a mutatók még mindig csak részben kerültek bevezetésre. A felmért vállalatok körülbelül egyharmadánál a mutatókat egyáltalán nem használják.

“Hogy mennyire nélkülözhetetlenné vált az informatika az üzlet túléléséhez és vezető szerepéhez, azt az bizonyítja, hogy a következő év során a beruházások növekedésére számítanak a nehéz gazdasági körülmények ellenére.” – mondta Haviland. “Míg más működési költségeket levágnak, az IT-re úgy tekintenek a globális cégek, mint az erejük helyreállításának egyik eszközére. Sokkal nagyobb hatékonyságot és költségcsökkentést lehet elérni a következőkkel: technológiákon átívelő automatizálás, a feltörekvő technológiák (mint például SaaS és Open Source) előnyeihez történő gyorsabb hozzáférés, mindez integrált eszközökből és mérőszámokból álló flexibilis keretrendszerekkel ötvözve a beruházás megtérülésének követése céljából.”

A felmérésről

Annak érdekében, hogy felmérje, a globális pénzügyi és gazdasági válság kihatásaként hogyan változott a vállalatok hozzáállása a különböző üzleti terüleken történő technológiai beruházásokhoz, és hogy felderítse, hogyan alakulhatnak a beruházások a következő 12 hónap folyamán, az Economist Intelligence Unit az iparágak széles skáláját képviselő 557 felsővezetőt interjúvolt meg 2009 augusztusában és szeptemberében. A felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban végezték. A vizsgált minta tagjai felsővezetők, a válaszadók 55%-a központi felsővezető (CIO, CFO és CEO). A válaszadók kétharmada egy informatikai területhez tartozik, a többieknek más funkcionális szerepköre van. Mindannyian ismerik a szervezet őket érintő részében vagy az üzlet egészében végrehajtott technológiai beruházásokat. A felmérésben szereplő vállalatok az ipar széles keresztmetszetét képviselik, 62%-uk éves globális bevétele meghaladja az 500 millió dollárt.

Forrás: Computerworld

Az előszó Alexander Kalache professzor, a WHO egykori főigazgatójának munkája. Az Útmutató három szerző műve: Alan Hatton-Yeo (UK), Iris Marreel (Németország), Teresa Almeida Pinto (Portugália). Ebben az alkotók 37 projekt példáján, ajánlásokkal mutatják be, hogy miképpen valósítható meg az élet minden területén a generációk közötti szolidaritás.

Az útmutató magyarul itt érhető el (PDF)

További információ:
VIDA – Intergenerational Valorisation and Active Development Association
MATES website: www.matesproject.eu
email: vida@viver.org
Phone: +351 93413 1140

Összességében “inkább sikeres” volt az utóbbi évtized infrastruktúrafejlesztése, de az internet elterjedtsége még mindig nem eléggé “robusztus” – mondta az államtitkár, a következő időszak feladatát úgy határozva meg, hogy “internetet mindenkinek, mindenütt”.

A térséggel összehasonlítva a magyarok se felkészültebbek, se felkészületlenebbek nem volt az információs társadalom kihívásaira, ugyanakkor “csak kapargattuk, nem láttuk teljes mélységében” a váltás következményeit. Fontos, de csak az első lépés volt, hogy technikai oldalról közelítettük meg ezeket a folyamatokat, ezután “új szempontokat kell előtérbe állítani” – mondta Baja Ferenc, a tudományos kutatás fontosságára hívva fel a figyelmet. Ha nem sikerül társadalmi támogatást szerezni ehhez a fejlődéshez, nem tudunk “lépést váltani a felzárkózásban” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az olvasási és internethasználati adatok alapján Magyarország “szinte négy részre szakadt”.

Hangsúlyozta: az e-közigazgatást e-közszolgáltatássá kell fejleszteni, hogy az emberek minden hivatalos ügyüket egyetlen helyen tudják elintézni. A kormány civil szervezeteket kér fel arra, hogy a választások idejére alakítsanak ki olyan szakmai-közpolitikai-társadalmi konszenzust, amelyet “a következő kormány haszonnal a magáévá tehet”, és erre alapozhatja a következő tíz év fejlesztéseit ezen a területen – mondta Baja Ferenc.

Forrás: MTI & Prim.hu

Az infokommunikációs szektor lehet a válság utáni felívelés egyik nyertese – hangoztatta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden Tihanyban, az Internet Hungary konferencián.

Ehhez nem csupán infrastrukturális beruházásokra van szükség, de azt is ki kell találni, “hogyan tudunk ennek a hihetetlen lehetőségnek okos felhasználói lenni”, ez pedig az oktatásra, de akár a szabályozókra is feladatokat ró – mondta. Példaként említette, hogy meg kell tanulniuk az embereknek, hogyan bánjanak hatalmas, látszattudást kínáló ismerethalmazokkal. Véleménye szerint óvatosnak kell lenni a rendelkezésre álló információkkal.

“A válság lényegében az alkalmazkodási képességek próbája” – mondta, hozzátéve, ez a szempont sokkal lényegesebb az aktuális piaci részesedésnél, amely “szét tud porlani egyik pillanatról a másikra”. Kulcskérdésnek azt nevezte a pénzügyminiszter, melyik az az üzleti modell, vállalati gondolkodás, amelyik egy válság sikeres túlélésére számíthat.

Forrás: MTI

A bejelentéssel összecsengett Dr. Baja Ferenc (MSZP), Dr. Nyitrai Zsolt (FIDESZ) és Pettkó András szakpolitikusok véleménye is, akik egy kerekasztal-beszélgetésen az IKT szektor stratégiai szerepét hangsúlyozták. Mindhárman amellett tették le voksukat, hogy az ország infokommunikációs stratégiáját az informatikai cégek aktív bevonásával kell kialakítani. A beszélgetésen szó esett arról is, hogy az elmúlt évben meghirdetett, az IKT-képzettség növelését célzó TITAN keretprogram véghezvitele elengedhetetlen ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások az új technológiák adta lehetőségeket képesek legyen adoptálni és a fejlődésük szolgálatába állítani.

Az idei MENTA fókuszában az innováció és kreativitás állt. A társadalmi innováció és megújulás fontosságáról beszélt Dr. Hankiss Elemér professzor nyitóelőadásában. Mint az egyik leginnovatívabb iparágnak, az IKT szektornak különös figyelmet kell fordítani a kreativitásra és innovációra. Ez jelentheti a válságból való kilábalás és a továbbfejlődés útját. A résztvevők a két nap során a vállalkozások számára rendelkezésre álló forráslehetőségekkel, vállalkozásfejlesztéshez hasznos információkkal és az innováció révén sikeressé vált cégek esettanulmányaival ismerkedhettek meg.

A MENTA zárásaként Dr. Kupa Mihály felvezető előadását követően, a Pénzügyminisztérium és az APEH szakértőinek részvételével makrogazdasági és adózási kérdéseket tárgyaló kerekasztal-beszélgetésre került sor.
hirdetés

Az IKT szektornak az EU gazdaságában betöltött stratégiai szerepét emelte ki Bridget Cosgrave, az EU tagállamok IKT szakmai szövetségeinek összefogó szervezete, a DIGITALEUROPE vezetője. Egy közelmúltban megjelent OECD kutatás eredményét idézte, amely szerint a fogyasztás és a beruházások visszaesése ellenére középtávon már pozitív jelek látszanak, és számos tényező hat abban az irányba, hogy az IKT szektor a gazdaságban és a társadalomban meghatározó és egyre erősödő szerepet töltsön be.

A MENTA első napján írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben az IVSZ, a Budapesti Műszaki Főiskola és az amerikai szoftvergyártó Cadence egy kompetenciaközpont létrehozásának tervét vázolta fel. Az IVSZ tavasszal megalakult elektronikai tagozatának első jelentős eredménye ez a megállapodás, amely az egyetemről kikerülő kezdő mérnökök gyakorlati tudása és a munkaadók elvárásai közötti űr betöltését segítheti elő. Az integrált áramkör-tervezésre specializálódó, közös oktatási és kutatási laboratóriumnak a Talentis Innovációs Központ adna otthont.

Forrás: Menedzsment Fórum

A Windows 7 „egy olyan, a felhasználók által várt frissítés, amely a PC-k története során először megszünteti az operációsrendszer-frissítési és a hardverfrissítési ciklus függőségi viszonyát” – idézi a PC World Martin Gillilandot, az elemzőcég ázsiai részlegének IT-iparral foglalkozó alelnökét. „A hagyománnyal való ilyen szakítás miatt a PC- és alkatrészgyártóknak, például az Intelnek, új eszközöket kell bevetnie ahhoz, hogy a vásárlókat motiválni tudják a hardver frissítésére” – írja.

A szakértő szerint – aki minderről az Asia Pacific Market Insights regionális piaci elemzés friss kiadásában számol be – a Windows 7 az első olyan Windows, mely nem igényel erősebb hardvert, mint a közvetlen elődje, a Vista. „Sőt, a Windows 7 publikált rendszerkövetelményei valamivel szerényebbek is a Vistáénál. Noha a CPU- és memóriaminimum azonos, a merevlemezigény a Windows 7 esetében kisebb” – írja. (Tegyük hozzá: tévesen. Míg a Vista futtatásához legalább 15 GB szabad területre van szükség, addig a Windows 7 32 bites változata legalább 16, 64 bites kiadása pedig minimum 20 GB tárhelyet igényel.)

„A Windows 7 a rendszerfrissítések révén jelentős árbevételt hoz majd a Microsoftnak, miközben váltás nem jár majd együtt hardverfrissítéssel, ezért a következő PC-frissítési ciklusban elválnak a Microsoft és a PC-gyártók útjai” – magyarázza Gilliland. Aki szerint ha ebből gyakorlat lesz – és a mostani eset nem csupán egyszeri, a Vista kedvezőtlen fogadtatása által kikényszerített kivétel –, akkor az Intel és a redmondi szoftvercég évtizedek óta működő, egymást kölcsönösen segítő szimbiózisa borul majd fel, ami az egész PC-iparra és természetesen a vásárlókra is kihatással lehet.

Az elemző szerint a felhasználóknak nemhogy nem kell majd erősebb hardvert vásárolnia az operációsrendszer-váltáshoz, hanem „Vista Ready” konfigurációjukon a Windows 7 valószínűleg jobban is fut majd, mint ma a Vista. „Ez a paradigmaváltás lesz a Windows 7 megjelenésének egyik legfontosabb járulékos következménye” – állítja.

Forrás: ITCafé