Egy ország nemzetközi versenyképességét – számos egyéb tényező mellett – jelentősen befolyásolja az, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek (beleértve a cégalapítást is) intézése mennyire gyors, egyszerű. Ahogy az élet felgyorsult, úgy gyorsult fel az utóbbi években a cégbírósági ügyek intézése is, nem kis mértékben éppen az eljárások elektronizálása miatt.

Kényelmesebben és hatékonyabban

Ma már a korábbinál jóval rövidebb idő alatt lehet új céget bejegyeztetni és az elektronikus megoldások más területeken (például a céginformációs rendszer működtetésében) is egyre nagyobb teret nyernek. A fejlődés nagynak mondható, ám nem minden tekintetben elégséges. A jelenleg használt rendszer nem mindig tudja követni a jogszabályokban leírt, a cégnyilvántartással kapcsolatos, gyakran igen rövid – egyes eljárástípusoknál órákban mérhető – törvényi határidőket, és a meglévő szolgáltatásokban is vannak még kihasználatlan lehetőségek.

E lehetőségek minél teljesebb körű kiaknázást, az elektronizáltság magasabb szintre emelését szolgálja a cégbírósági és céginformációs rendszer 990 millió forintos uniós támogatással, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program részeként (EKOP-1.1.1.) megvalósuló fejlesztése. A fő cél, hogy a jogszabályokból eredő változásokat, az igényelt többletfunkciókat az új keretek között komfortosabban, hatékonyabban lehessen működtetni, és minden esetben tarthatóvá váljanak a jogszabályokban előírt határidők.

Feladatok megosztva
A fejlesztendő rendszerek jellege miatt a munka konzorciumban valósul meg. A cégbírósági rendszert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) működteti, ezért természetes módon e szervezet a projekt gazdája, mellette pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) működik közre a megvalósításban, egymás között megosztva a feladatokat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a projekt egyes munkálatai teljesen elkülönülnek egymástól (ez már csak gyakorlati szempontból sem lehetséges): a két szervezet illetékesei folyamatosan összehangolják a feladatok lebonyolítását, mondja Hőnich Gyuláné dr. Gaál Éva, az OITH osztályvezetője.

A feladatok megosztása ellenére sok projektelem közösen valósul meg. Ilyen feladat például az informatikai szakértő kiválasztása: mivel a megbízatás a teljes projektre vonatkozik, indokolt, hogy egyetlen közbeszerzési nyertes teljes körben végezze el a feladatokat. Más elemek (például az informatikai fejlesztések) esetében a konzorciumi tagok külön közbeszerzést írnak ki és azokat külön valósítják meg.

Másodfok is elektronikusan
A projekt fontos része a jelenleg is széles körben használt Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer (OCCR) korszerűsítése. Továbbfejlesztik a már működő mérleginformációs rendszert is, hogy a vállalkozások a jelenleginél egyszerűbben nyújthassák be mérlegbeszámolóikat. A továbbfejlesztett rendszer az Ügyfélkapuhoz is csatlakozni fog, az elképzelések szerint az azonosítást is ennek segítségével oldják majd meg.

A fejlesztés során a cégbírósági rendszert bekapcsolják az egyéb bírósági rendszerekbe is, ami számos előnnyel jár. A bírósági eljárások másodfoka cégügyekben jelenleg nem elektronikus, az elsőfokú és másodfokú hatóságok – például az ítélőtáblák – között nincsen elektronikus kapcsolat, ami számos probléma forrása. A cégbíróság ugyanis papíron továbbítja az ügyeket a másodfokra, megszakítva az elektronikus folyamatot, hibalehetőséget és többletmunkát okozva az eljárások rendszerében. A teljes elektronizálás e problémát is kiküszöböli – mondja Hőnich Gyuláné dr. Gaál Éva.

Önmagában persze a rendszer mit sem ér, ha a potenciális felhasználói nem tudnak a létezéséről, illetve nem képesek kezelni. Éppen ezért a projekt fontos eleme a használattal kapcsolatos információk terjesztése és széleskörű elérhetővé tétele. A megfelelő tájékoztatás érdekében a konzorcium tagjai telefonos ügyfélszolgálatot is létrehoznak, illetve a kifejlesztett rendszerek használatával kapcsolatosan oktatást is tartanak az érintettek körében.

Szoros határidők
A projekt elfogadott ütemezése szerint 2010. március 30-án zárul majd. E határidő igen közel van, de megvalósítása ettől függetlenül nem lehetetlen, állítja az OITH osztályvezetője. Ugyanakkor felkészülnek arra is, hogy a kizárólag a rendszerfejlesztés lezárása után lebonyolítható feladatok (oktatás, tájékoztatás) megfelelő minősége érdekében szükség lehet a végdátum egy-két hónapos halasztására.

Jelenleg a közbeszerzéshez szükséges műszaki specifikáció és dokumentáció elkészítése zajlik; véglegesítésük után a lehető legrövidebb időn belül elkezdik a projektelemek végrehajtását.

Az OITH szakértője megemlítette, hogy a közreműködő szervezet, a VÁTI Nonprofit Kft. november elején ellenőrizte a projekt lebonyolítását, és azt összességében rendben lévőnek találta.

Vagyis több szempontból is indokolt az a kiemelt projekt, amelyet a terület egyik szakmai felügyelőjeként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) hajt végre: a “Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja” című, EKOP-1.1.5. jelű projektre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 990 millió forint támogatást nyújt.

Mindkét terület fejlesztésére nagy szükség van. Jelenleg a civil szervezetek működésével kapcsolatos elektronikus szolgáltatások száma és színvonala ugyanis messze elmarad a hasonló lakossági és céges e-szolgáltatásokétól. A civil szféra örvendetes fejlődése az ügymennyiség dinamikus növekedésével jár együtt: a bejegyzési folyamat informatikai támogatása létfontosságú.

A fejlesztés révén egyúttal a csőd- és felszámolási eljárások is egyszerűsödnek. Mind az érintettek, mind a nyilvánosság számára hozzáférhetővé válnak a fontos információk: az ügyfelek pontos tájékoztatást kapnak az eljárással kapcsolatos tennivalókról, elérhetőségekről, és letölthetik az elektronikus formanyomtatványokat is.

Alapítványok előnyben
Dr. Réczey Katalin, a projektgazda osztályvezetője szerint a mostani munka szorosan összefügg az OITH másik projektjével, a cégbírósági rendszer fejlesztésével is. Bár látszólag három külön területről van szó (civil szervezetek bejegyzése, csődeljárás és a cégbírósági eljárások), ám mindegyiknek közös eleme a bírósági eljárások elektronizálásának elmélyítése. Az elektronikus kapcsolat azonban nem csak a külső partnerekkel (civil szervezetekkel, cégekkel) kapcsolatban valósul majd meg, hanem egyidejűleg a belső bírósági folyamatok elektronizálása is lezajlik (például az ügyek másodfokra való felterjesztésénél).

A civil szervezetek esetében a törvényi feltételek alapján jelenleg az alapítványok bejegyzésének elektronizálása zajlik. A fejlesztések eredményeképpen lehetővé válik a teljes körű elektronikus ügyintézés (miközben megmaradnak a papír alapú eljárások is), vagyis a civil szervezetek elektronikus úton is benyújthatják bejegyzési kérelmüket, bejelenthetik az adataikban beálló változásokat, illetve eleget tehetnek további adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

Az így létrejövő és bővülő adatbázis egyes adatai elérhetővé válnak olyan intézmények számára (APEH, Magyar Államkincstár), amelyek hatósági feladatokat látnak el e szervezetek működésével kapcsolatban, ezzel is javítva e szegmens átláthatóságát. A fejlesztés során olyan tartalmú és szerkezetű adatbázist kell kialakítani, amely képes kapcsolódni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett “civil információs portál” felületéhez és szolgáltatásaihoz is. Bár a fejlesztés most csak az alapítványi bejegyzésre irányul, a rendszer megteremti a jövőben bővítés lehetőséget is.

Alig egy év
A munka szervezeti oldalról viszonylag egyszerű, mivel egyedül az OITH a végrehajtó, természetesen alvállalkozók, szolgáltatók bevonásával. Már elkészítették a közbeszerzési ütemezést is: a beruházás főbb elemei a szoftver- és hardverbeszerzés, a portál elkészítése, az informatikai biztonság kialakítása és a környezeti fenntarthatóság témaköre lesznek. Az első beszerzési szakasz már megtörtént, a projekt tervezési, minőségbiztosítási és projektmenedzsmenti feladatait a Stratis Kft. fogja elvégezni.
Az OITH szakértője szerint a projektet sikeresen le tudják zárni a támogatási szerződésben is szereplő határidőre (2010. augusztus 31.), így jövőre már közvetlenül érezhetőek lesznek az elektronikus eljárások előnyei a mindennapi gyakorlatban.

Állami érdek a jó információ

Örök igazság azonban, hogy kész és hibátlan informatikai rendszer nincs, és ez igaz az APEH rendszerére is. Az adóhatóság jelenleg ugyanis úgynevezett bizonylati szemléletű rendszerezéssel tárolja az adatokat, mert ez szolgálja legjobban az APEH belső működési folyamatait.

Ugyanakkor ez a fajta adattárolás gátja lehet a hatékony elemzésnek és döntéstámogatásnak, és az adózók sem feltétlenül könnyen értelmezik az ilyen jellegű, alapvetően nem az ő igényeik szerint rendezett információkat.

Márpedig az államnak is érdeke, hogy az adózók tisztában legyenek az adózási szabályokkal, továbbá hogy könnyen értelmezhető információkhoz jussanak saját adóügyeikkel kapcsolatban. Ha az adózó jobban tájékozott, akkor könnyebb az önkéntes jogkövetés, és végső soron növekedhetnek az adózásból származó állami bevételek.

Adatok, másképp

Pontosan ezt a célt szolgálja az Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt, amely az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében (EKOP-1.2.7.), 100 százalékos uniós finanszírozásból, 1,257 milliárd forint felhasználásával valósul meg.

A projekt alapvető célja a jelenlegi adatfeldolgozási és -megjelenítési korlátok megszüntetése. Ennek érdekében az APEH meglévő informatikai rendszerét kiegészítik egy adattárház technológiára épülő információs rendszerrel, ami a bizonylati szemléletű rendszerezés helyett már az adóalanyokat helyezi a középpontba (innen származik a projekt elnevezése is.)

Az új, egységes fogalmi modellen alapuló adattárház képes lesz tárolni a történeti adatokat is a korábbi bevallásokról, ellenőrzésekről és egyéb adóügyi tevékenységekről. A kialakítandó rendszer több mint 30 információforrás adatait fogadja és dolgozza fel. Az APEH illetékesei ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rendszerbe nem kerülnek új adatok, csupán a meglévők lesznek elérhetők másfajta nézetekből is.

Jó a hatóságnak, jó az adózónak

A rendszer és az alkalmazott technológia radikális minőségi ugrás a korábbiakhoz képest, a jelenleg elérhető elektronikus szolgáltatási kört számos hasznos funkcióval bővíti ki, egyszerűen elérhetővé téve számos, rendelkezésre álló, de az adatbázisokból eddig csak nehezen kinyerhető információt.

Az új rendszer előnyeit elsősorban az adózók élvezhetik majd, mondta Szikora János, az APEH elnöke a projektindító rendezvényen. Az ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások között lesz a tervek szerint a törzsnyilvántartási adatok lekérdezése, a bevallásokkal kapcsolatos információk elérése, az adózó által indított ügyek állapotának ellenőrzése vagy a munkavállaló bejelentettségének lekérdezése.

Az adóhatóság részéről jelentkező előny lehet a döntések hatékonyabb előkészítése, a gyorsabb ügyintézés, az adókikerülő technikák felismerésének támogatása és sokat remélnek az adóalanyok új szempontok szerinti szegmentációjának lehetőségétől is.

Mindezzel az új rendszer az adózók kiszolgálásán kívül jelentős feldolgozási erőforrást is megtakarít az APEH részére, valamint hatékonyabbá teszi a hatóság és társintézményei közti kommunikációt. A projekt illeszkedik az APEH stratégiai programjához is: ez egyrészt javítani kívánja az adózók önkéntes jogkövetését és az adótudatosságot (amihez az adókötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatásokat használná fel), másrészt minden feltételt meg akar adni az ügyfélkapun keresztül végzett elektronikus ügyintézéshez.

Egy évük van

Az ACM-projekt előkészítése október végén kezdődött; a tervezéssel jövő év közepére végeznek, és az ütemterv szerint alig egy év múlva, 2010. november 5-én át is adják a működő rendszert. A munka a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) égisze alatt folyik; a fővállalkozó az Albacomp IR Kft., amely a DSS Consulting és az Iqsys bevonásával végzi a fejlesztést. Ebben felhasználják az Oracle, a Sun, az IBM és a Microsoft technológiáit is.

Jelenleg a forrásrendszerek adatbázisainak felmérése történik az Albacomp mérnökeinek segítségével, ami a teljes tervezési fázis első lépése, ez alapozza meg a későbbi tervezési és fejlesztési feladatokat.

Fábos Zsolt

Ha minden jól halad, néhány héten belül egy teljesen megújult Ügyfélkapuval találja szembe magát, aki ügyének elektronikus intézése céljából felkeresi a kormányzati portált. A felület alatt azonban további változások is lesznek.

A hazai elektronikus közigazgatás jelene és jövője szempontjából kiemelt jelentőségű a Központi Rendszer és annak felhasználói felülete, az Ügyfélkapu. Ez utóbbinak egymással némiképp ellentmondó feltételeknek kell megfelelnie: üzembiztosan, meglepetésektől mentesen ki kell szolgálni az ügyeit intézni kívánó lakosságot, ugyanakkor követni kell a technológia fejlődését és az elektronikus közigazgatás változó igényeit.

Már 2006-ban felvetődött, hogy szükség lenne a központi rendszer és a kapcsolódó szolgáltatások kompromisszumok nélküli, komplett fejlesztésére, azonban a források hiánya miatt ez sokáig nem volt lehetséges – mondja Fábos Zsolt, a Kopint-Datorg zRt. üzletág-igazgatója. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) viszont lehetőséget adott arra, hogy végre egy teljes, átfogó beruházást hajtsanak végre, amelynek keretében a tervezéstől kezdve teljes körben megvalósíthatják a szükséges fejlesztést.

Új szintre emelve

A hosszabb távú stratégiai cél olyan központi elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó rendszer létrehozása, amely egyaránt képes az ügyletek szereplőinek hitelesítésére, a rendszerben kezelt és tárolt dokumentumok bizalmasságának garantálására és a műveletek letagadhatatlan elvégzésére.

“A most kialakítandó rendszer a hosszú távú cél elérésének egyik lépése, amely új szintre emeli az elektronikus ügyintézést. Képes lesz a legmagasabb szintű ügyintézési eljárások ügyfélbarát lebonyolítására – beleértve az elektronikus fizetést is –, miközben garantálja a lehető legmagasabb szintű biztonságot, automatizáltságot és rendelkezésre állást” – sorolja a jellemzőket Fábos Zsolt.

A projekttel megvalósítható lesz az elektronikus közigazgatás fő célja: az ügyfelek, az állampolgárok ügyfélbarát, könnyen átlátható és személyre szabott felületen kényelmesen kezelhetik mindazon adatokat, amelyek felett rendelkezésük van; hozzájuthatnak a számukra szükséges és aktuális információkhoz, szolgáltatásokhoz; és egységes, biztonságos felületről, teljesen elektronikus módon intézhetik a lehető legtöbb közigazgatási ügyletet.

Két területen

Az EKOP keretében, uniós támogatással megvalósuló, összesen 4,8 milliárd forintos projektet az a Kopint-Datorg Zrt. hajtja végre, amely egyébként a rendszer működtetéséért és fejlesztéséért is felelős. A konkrét továbbfejlesztés két legfontosabb szakmai célja a Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése, valamint a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, és azok ügyfélbarát jellegének erősítése.

A projektnek két fő fejlesztési területe van: egyrészt megújul a felhasználók által ismert felület, a kormányzati portál, másrészt kétközpontos működésre állítják át a rendszert. „A jelenleg használt portált sokan és sok szempontból vizsgálták, és minden elemzés szerint elavult, túlzsúfolt” – ismeri el Fábos Zsolt. A portál éppen ezért markánsan meg fog változni: új színkódok, menük jelennek meg, és alkalmazni fogják a közösségi portálokon használt jó megoldásokat is. Az új felület használatának megkönnyítésére elektronikus tananyagot készít és tesz közzé a Kopint-Datorg, de tájékoztató kampányt is terveznek a változások megismertetésére.

Ami a technikai fejlesztéseket illeti: kiépítenek egy új központot, illetve ahol szükséges, a jelenleg használt szoftverek verzióváltása vagy fejlesztése is lezajlik.

Együttműködésben, időre

A projekt végrehajtása nagyon jó ütemben halad (l. keretes írásunkat), de nem csak szakmai, hanem a szabályosság szempontjából is; ez pedig nagyon fontos az eredményes lezárás érdekében, hangsúlyozza Fábos Zsolt. Nemrégen ért véget a közreműködő szervezet, a VÁTI kéthetes ellenőrzése, amelynek során minden kapcsolódó anyagot (beszerzéseket, szerződéseket, igazolásokat, engedélyeket) megvizsgáltak: összességében több folyóméternyi iratot néztek át, ellenőriztek.

“Fontos tapasztalat számunkra és valószínűleg a többi projektgazdának is, hogy a közbeszerzések előkészítésével kapcsolatos gyakorlatunkat visszaigazolta az ellenőrzés eredménye, mert végül is mindent rendben találtak” – folytatja a Kopint-Datorg üzletág-igazgatója. A cég azt a gyakorlatot követte, hogy a dokumentációk előkészítésébe mindig bevonták a közreműködő szervezetet és az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységet, az EKKE-t, nem csak kikérve véleményüket, hanem alkalmazva is észrevételeiket. A közreműködő szervezettel a több éves közös munka eredményeként valódi partnerség és jó viszony alakult ki: ennek is eredménye, hogy a projektet minden bizonnyal sikeresen, a vállalt feladatok és célok teljesítésével egy hónapon belül le tudják zárni.

Menetrend szerint

2007. elején pályázott az EKOP forrásaira a Kopint-Datorg. A támogatási szerződést 2008. június 16-án kötötték meg, de a kivitelezés előkészítését, a megvalósítást már ezelőtt, saját felelősségre megkezdte a vállalat. Az első kivitelezői szerződéseket – a szükséges közbeszerzések után – végül 2008. december 30-án írták alá. A teljes támogatási összeg közel 80 százalékát már ténylegesen ki is fizették a szállítóknak, alvállalkozóknak.

A projekt a jelenlegi állapot szerint 2009. december 1-jén lezárul.

Tízmillió forinttól

Az előbbi megfontolások alapján hirdetett meg egyfordulós pályázatot az EKOP keretéből a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága. Az EKOP-1.A.1. számú pályázatot abból a célból írták ki, hogy tovább bővülhessen az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kínálata, és a lehető legtöbb helyen alkalmazzák a modern informatikai megoldásokat az állampolgárok kiszolgálásában, mondja Ferencz Dóra, az Irányító Hatóság munkatársa. Korántsem utolsósorban a fejlesztések révén hatékonyabbá válik a közigazgatási munka is.

A szakmai célok elérése érdekében a pályázat keretében informatikai fejlesztést (eszközbeszerzés, szoftverfejlesztés és szoftverbeszerzés), szakértői tanácsadás igénybevételét, valamint a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó további tevékenységeket (előkészítés, projektmenedzsment) támogattak. A pályázat három komponensből épült föl, amelyeket az elnyerhető támogatás és a lehetséges projektgazdák köre alapján határoztak meg (az A komponensnél 10 és 100 millió, a B komponensnél 100 és 500 millió, a C komponensnél pedig 500 millió és 1,2 milliárd forint között volt a projektekre igényelhető támogatás).

A szerencsés tizenhármas

A pályázatokat 2009. március 6-ig volt lehetőség benyújtani, időközben döntés született arról, hogy melyek érdemesek a támogatásra. Egyértelműen kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy az érintett intézmények köre viszonylag szűk, kimondottan nagy volt az érdeklődés a pályázat iránt: összesen 28 projektjavaslat érkezett be. A nagy érdeklődés miatt az eredetileg meghirdetett keretösszeget is megemelték.

A 28 benyújtott pályázatból végül 13 esetében döntött a támogatás mellett az Irányító Hatóság, összesen 5,45 milliárd forint értékben. A támogatás elnyerését követően most a támogatási szerződések előkészítése, megkötése és aláírása folyik. A benyújtott pályázatokban szereplő ütemtervek alapján a projekteket várhatóan 2010 második felében, illetve 2011 első félévében fejezik be.

Közvetett és közvetlen előnyök

A pályázaton nyertes projektek számos különféle célt valósítanak meg. Egy részük a hivatalok belső munkáját teszi hatékonyabbá, például a belső ügyvitel, az iratkezelés vagy a back-office folyamatok elektronikus alapokra helyezésével. Más fejlesztések eredményeit az ügyfelek közvetlenül is érzékelhetik: ilyen az erkölcsi bizonyítvány kérelmezésének elektronizálása, a Civil Információs Portál fejlesztése vagy elektronikus tájékoztatási szolgáltatások bevezetése.

Az e-szolgáltatásokat tudatosan, hatékonyan használó állam kiépítése szempontjából óriási jelentősége van a mostanihoz hasonló, kisebb projekteket támogató nyílt pályázatoknak. A pályázók ugyanis kisebb szervezetek is lehetnek, és az általuk igényelt kisebb méretű fejlesztésekhez is elérhetővé válnak a támogatási források.

A magyar közigazgatás előtt még hosszú az út, amelyet végig kell járnia a teljesen papírmentes ügyintézésig, ám egyre több dokumentum immáron csak elektronikus formában létezik. Merőben új helyzet elé állította e tény az e dokumentumokat tároló, archiváló szervezeteket és intézményeket. Olyan új módszereket, eljárásokat kell bevezetniük, amelyek egyrészt a papíralapú dokumentumokéhoz hasonlóan hosszú távon – több évtizedes vagy évszázados távlatban – is képesek megoldani a biztonságos, hozzáférhető tárolást, másrészt kihasználják az informatika olyan előnyeit, mint a kereshetőség vagy a távoli hozzáférés.

Elektronikusan is megőrizni

A keletkező dokumentumok megfelelő tárolása azért is kiemelten fontos, mert ezek az iratok meghatározó részei a nemzeti adatvagyonnak és alapját képezik a közigazgatási ügyek lefolytatásának, az e-közigazgatás működésének.
A technológiai fejlődésnek, az infokommunikációs eszközök széleskörű alkalmazásának és nem utolsósorban a kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően az elektronikus iratok mennyisége exponenciálisan nő. Számos előnye mellett ez azonban egy új veszéllyel is fenyeget: amíg a hosszú távú tárolásukat meg nem oldják, nagy a kockázata annak, hogy néhány év alatt hozzáférhetetlenné, olvashatatlanná válnak.

A keletkező iratok nagy része ráadásul nem csak a jövő történészei számára érdekesek: a jelenben és a közeljövőben is alkalmasak joghatás kiváltására (vagyis jogi következményeik lehetnek). Más részüknek az információs értéke jelentős, így nyilvánvalóan nem engedhető meg, hogy megsemmisüljenek. Mindemellett a civil társadalom fejlődésével az e dokumentumokban tárolt információk megőrzésével és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos társadalmi igény is erősödik.

A cél fontosságát az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Irányító Hatósága is felismerte, és útjára indította a szükséges projektet. A mai igényekhez alkalmazkodó levéltári háttér és a kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztéséhez az “Elektronikus Levéltár” című kiemelt projekt kínál 2,9 milliárd forint összegű támogatást.

Testre szabott feladatok

A projekt fő célja az úgynevezett közfeladatot ellátó állami és önkormányzati szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon hosszú távú megőrzésének, kezelésének és hozzáférhetővé tételének megoldása. Természetesen nem lehet cél minden egyes irat megőrzése, ezért a jogszabályokkal összhangban a projekt csak az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint maradandó értékűnek minősülő, azaz selejtezés után is megőrzendő hányadának archiválására vonatkozik.
A projektet megvalósító konzorcium három tagja a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Kopint-Datorg Zrt. A tagok közötti feladatmegosztásnak megfelelően a Kopint-Datorg egyrészt a projektkoordinációért felelős, másrészt kialakítja és bevezeti a központi archívum szolgáltatásait, amelyek katasztrófatűrő módon lesznek képesek ellátni a szükséges archiválási feladatokat.

A Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára a szabályozási és szakmai irányítási feladatok mellett a saját levéltári feldolgozást biztosító alkalmazói rendszerek kialakítását végzi el: új levéltári technológiai központokat és archiváló laboratóriumokat állítanak fel.

Mindenkinek hoz valamit

Vékony Miklós, a Kopint-Datorg projekttel foglalkozó szakértője elmondta, hogy a fejlesztés révén az érdeklődő külső szervezetek és személyek számára elektronikus úton is elérhetővé válnak az érintett levéltári anyagok. A konkrét szakmai célok mellett e projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a tudásalapú társadalom kiépítéséhez, eredményeinek terjesztéséhez. A fejlesztés továbbá kötelező állami feladatok elvégzését is lehetővé teszi.

A projekt megvalósítása több részfeladatból áll: megteremtik az elektronikus levéltár szervezeti struktúráját és működési feltételeit; kialakítják az iratkezelési és informatikai szabványosítás kormányzati folyamatait; és megfogalmazzák a közfeladatot ellátó iratképző szerveknél keletkezett maradandó értékű elektronikus iratok átvételi, feldolgozási, hozzáférhetőségi és használati feltételeit.
A szakértő kiemelte, hogy az elektronikus levéltár a lakosság számára is elérhetővé teszi a nyilvános iratokat, valamint a kutatás lehetőségét nyújtja az ezzel foglalkozó szakembereknek. Fontos jellemzője a projektnek, hogy a levéltári szolgáltatások igénybevételét nonprofit módon tervezik, vagyis nem kell majd értük pénzt fizetni.

Ütemterve szerint

Az Elektronikus Levéltár létrehozására szolgáló projektet 2009. február 1-jén kezdték meg, a befejezés határideje 2011. szeptember 30.

A beszállítókat, alvállalkozókat nyílt közbeszerzésekkel választják vagy választották ki. A tervezési feladatok elvégzése a vége felé közeledik: e projektrészt a ProofIT nevű cég hajtja végre. Lezárult a minőségbiztosítási nyílt közbeszerzés; az eljárásban a Kürt Zrt.-t választották ki megvalósítónak.

Folyamatban van (és várhatóan november végén zárul) a szabályozási nyílt közbeszerzés, amelynek célja, hogy kiválasszák a projekt szabályozási környezetének kialakítására, az ehhez kapcsolódó javaslatok megtételére alkalmas szakértőt. A szabályozási tevékenység azért fontos, mert a jogszabályi környezet csak részben van meg, és ennek kiegészítéséhez további javaslatokra van szükség. A szabályozási munka egy munkacsoport keretében zajlik, ez teszi meg a javaslatokat az illetékesek felé. Elkészült a megvalósítandó hardver- és szoftverrendszer közbeszerzésének dokumentációja is.

Az eddigi lebonyolítást és a közbeszerzéseket egyébként már ellenőrizték az illetékes szervezetek, amelyek minden rendben találtak.

Már javában zajlik az elektronikus közigazgatási tudásportál kialakítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Államreform Operatív Programja (ÁROP) keretében az EU Európai Szociális Alapja és a magyar kormány 145,8 millió forintos finanszírozásával. A kiemelt projekt, amelynek végrehajtása a tervek szerint 2010. márciusában fejeződik be, gyakorlatilag mindenki hasznára lehet, hiszen a hagyományos honlap funkciók mellett további interaktív és web 2.0 szolgáltatásokat nyújt majd felhasználói számára. Ezek körébe tartoznak többek között az e-learning, e-tanácsadás az intézmények e-közigazgatási és e-közszolgáltatási fejlesztéseihez, valamint számos navigációs és felhasználóbarát keresési lehetőség a többdimenziós szakértői tudástérképen.

A közigazgatás továbbfejlesztésének egyik fontos területe az elektronikus alkalmazások céltudatos és eredmény-orientált elterjesztése a közigazgatásban. A támogatás célja, hogy járuljon hozzá az infrastruktúra fejlesztéssel is járó elektronikus közigazgatási projektek minél hatékonyabb tervezéséhez, előkészítéséhez és lebonyolításához; az elektronikus működéséhez és az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához szükséges képességek és szaktudás biztosítása által.

Az e-közigazgatási tudásportál projekt egyik eredménye egy olyan interaktív tudásbázis lesz, amely a strukturáltan gyűjtött, rendszerezett és a portálon megjelenített információk, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatok, trendek, stratégiák folyamatos nyomon követése által megszerzett tudás felhasználásával támogatja, hogy a hazai közigazgatásban átgondolt, országosan és nemzetközileg is összehangolt, interoperábilis fejlesztések jöjjenek létre.

A projekt célja, hogy feltárja és elérhetővé tegye a központi és a helyi közigazgatás intézményeiben már meglévő e-közszolgáltatásokkal összefüggő szakmai információkat és tudásbázisokat. Ennek megfelelően nyomon követi és közzéteszi az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és az ÁROP projektjei során létrejövő új ismereteket és megoldásokat, bemutatja a hazai és külföldi úgynevezett „legjobb gyakorlatokat” is.

A tudásportál egyrészt az egyes közigazgatási intézmények között (G2G: government-to-government) nyújt információs szolgáltatást, másrészt nyitott lesz a nagyközönség számára is: a köztisztviselővé válást életpályának tekintő fiatalok és olyan szakemberek (például projektmenedzserek, gazdasági és IKT szakemberek) találhatnak rajta széles körű információt, akik a versenyszférában szerzett tudásukat a jövőben a közigazgatásban kívánják hasznosítani. Ugyancsak információval szolgál majd azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamilyen terméknek vagy szolgáltatásnak a központi, illetve a helyi közigazgatási intézmények számára történő értékesítésében vesznek részt.

Az új portál szolgáltatásai
- e-learning, e-tanácsadás az intézmények e-közigazgatási és e-közszolgáltatási fejlesztéseihez
- navigációs és felhasználóbarát keresési lehetőségek a többdimenziós szakértői tudástérképen
- információ-szolgáltatás intézmények között, a közigazgatásban dolgozók és a vállalkozások számára
- hazai és külföldi legjobb gyakorlatok bemutatása

„Az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára ügyeik intézésénél fontos a hatósági eljárások egyszerűsítése, felgyorsítása, valamint a hatályos joganyag koherenciájának és átláthatóságának növelése” – mondta Haba József, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) főtanácsadója, a projekt vezetője. S ugyanígy fontos az is, hogy kevesebb legyen a műszaki szabályozással kapcsolatos állami feladat és adminisztráció, csökkenjenek az ezzel járó költségek, teljesebbé váljon a gazdasági szereplők önszabályozó szerepe és javuljon a jogkövető magatartás. A főtanácsadó szerint a projekt üzlet- és ügyfélbarát jellege várhatóan kedvezően befolyásolja a vállalkozások és a magánszemélyek közérzetét, ezáltal a közigazgatási szervek társadalmi megítélését is. A projekt további konkrét hasznaként említette, hogy egyszerűsödnek a műszaki tartalmú jogszabályok, a korábbinál rugalmasabb lesz – az Európai Unió műszaki szabályozási mechanizmusával összhangban – a műszaki szabályozás, s közérthetővé, áttekinthetővé és belső ellentmondásoktól, átfedésektől mentessé válnak a műszaki előírások.

A projekt végrehajtása során első lépésben azonosították a műszaki tartalmú jogszabályokat, összesen 219-et. Ezek közül kiválasztották azokat, amelyeket a projekt keretében elemeztek, mivel a keret nagysága nem tette lehetővé valamennyi átvizsgálását. A kiválasztott 39 elemzésénél az összefonódások, hivatkozások miatt a munkába be kellett vonni 89 kapcsolódó jogszabályt is. Így végül 128 jogszabály, mintegy ötezer oldalnyi joganyag átvizsgálását végezték el.

Megnézték, hogy az európai uniós műszaki jogszabályokat a hazai jogalkotók hibátlanul vették-e át, és hogy a vizsgált hazai jogszabályok összhangban vannak-e az uniós előírásokkal. Azt is megvizsgálták, hogy egymással nincsenek-e ellentmondásban, illetve előfordulnak-e bennük átfedések. Majd elvégezték a szabványokkal való összehasonlításokat is: ekkor azt is vizsgálták, hogy tartalmaznak-e szabványokra való hivatkozást, átvett szabvány szövegrészeket, kötelezővé tesznek-e szabványokat, akár konkrét hivatkozással, akár pedig úgy, hogy beemelnek szabványszövegeket.

„Az európai szabványokat mindegyik EU- és EFTA-tagállam köteles nemzeti szabványként bevezetni, és köteles visszavonni az ezekkel ellentétes szabványait, ha vannak ilyenek, ellenkező esetben, és ha jogszabállyal kötelezővé tesznek szabványokat, az adott tagállam akadályozza a szolgáltatások és áruk szabad áramlását, műszaki akadályokat gördít a kereskedelem útjába, gátolja a műszaki fejlődést, aminek komoly következményei lehetnek” – hangsúlyozta Haba József. „Egyidejűleg az úgynevezett új megközelítés elvét igyekszünk alkalmazni a tiszta magyar műszaki jogszabályoknál” – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy csak a lényeges, alapvető követelményeket tartalmazza a jogszabály, például: egy forgó gépet olyan védelemmel kell ellátni, hogy az ne okozzon egészségkárosodást, illetve ne legyen életveszélyes. A többi, egy-egy konkrét berendezésre vonatkozó részletes előírás már a szabványokban jelenik meg. Ennek megfelelően indítványozták kivenni az egyes jogszabályokból azokat a részeket, amelyeknek szabványokban a helye.

Az ÁROP projektje keretében így 136 magyar nyelvű szabvány kiadására tettek javaslatot, amelyek közül 91 európai és/vagy nemzetközi szabványt bevezető szabvány és 45 tiszta magyar szabvány. Egyidejűleg több szabvány visszavonását, illetve módosítását is kezdeményezték.

„A tapasztalatainkból az a következtetés vonható le, hogy a projekt kezdeményezése indokolt és hasznos volt, ezért azt további jogszabályokra kiterjesztve a jövőben is érdemes folytatni” – javasolta végül az MSZT főtanácsadója. VG

Projektparaméterek

(ÁROP-1.1.3-2008-0002)

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A projekt címe: Műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése, szabványok megismertetése

Teljes projektérték (millió Ft) 200

Elnyert EU és hazai támogatás (millió Ft) 200

A projekt keretében elemzett műszaki tartalmú jogszabály (darab) 39

A projekt keretében vizsgált kapcsolódó jogszabály (darab) 89

A projektvégrehajtás időtartama 2008. január 2-2009. december 1.

Érintett szakterületek

(a felülvizsgált 39 jogszabály révén)

Forrás: Magyar Szabványügyi Testület

1. Munkabiztonság, biztonságtechnika

1.1. Gépek és villamos berendezések biztonsága

1.2. Személyek biztonsága

2. Környezetvédelem

3. Egészségvédelem

4. Építés

4.1. Építőipar, építőanyag-ipar

4.2. Építmények

4.3. Épületgépészet

5. Élelmiszerbiztonság

6. Fogyasztóvédelem

7. Infokommunikáció

8. Közszolgáltatás, közbiztonság

9. Közlekedés, szállítás

Az ÁROP-projekt keretében elemzett 39 műszaki tartalmú jogszabály

A jogszabály száma Címe Oldalterjedelme

Forrás: Magyar Szabványügyi Testület

3/1998.(I.12.) IKIM rendelet egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról 4

3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 20

24/2008. (XI.18.) NFGM rendelet a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről 5

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 30

6/1996. (II. 21.) IKM rendelet a hegesztők minősítéséről 3

6/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási kombinált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 7

6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről (a továbbiakban: rendelet) 19

7/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási mosogatógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 7

7/2007. (I.22.) GKM rendelet a mutatványos berendezések biztonságosságáról 5

8/1981. (XII. 27.) IpM számú rendelete a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról 13

8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről 22

9/2008. II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 596

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól 14

11/2003. (IX.12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról 12

12/1999. (XII.25.) KÖM rendelet egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról 9

12/2005. (X. 27.) IHM rendelet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól 5

24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet Vízügyi Biztonsági Szabályzat 43

25/2006. (II.3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról 12

28/2007. (III.7) GKM rendelet az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről 3

31/2001. (XII. 19.) BM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes szabályairól 8

35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet Színházművészeti Biztonsági Szabályzat 16

37/1996. (x. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről (a továbbiakban: rendelet) 16

41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól 17

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 31

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 12

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata 14

77/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási mosógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 10

78/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 9

78/2003. (XI.27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 4

79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 49

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 19

80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 25

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól 3

93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 6

132/2000. (VII.14.) Korm. rendelete a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 2

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 62

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 37

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 150

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 48

– Volt már hasonló átvilágítás korábban is az önkormányzatnál?

– A rendszerváltás óta többször is végeztettünk átvilágítást a hivatalban, természetesen akkor saját költségen. Ezen kívül a hivatal ISO minősített, vagyis évente jönnek auditálni bennünket. Bevezettük a CAF-t is (Common Assessment Framework – Közös Értékelési Keretrendszer), vagyis rendszeresen ellenőrzik a munkánkat. Nagyon fontosak e vizsgálatok, hiszen mindig vannak jó ötletek, mindig van mit javítani a rendszeren. Természetesen a folytonos kontrollnak köszönhetően ezek kisebb korrekciókat jelentenek.

– Ha ennyire hozzá vannak szokva, akkor biztos nem idegenkednek az önkormányzat dolgozói az ellenőrzéstől…

– Egyáltalán nem. Korábban sem az ellenőrzés zavarta őket, inkább az, hogy nem tudták folyamatosan végezni a munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a városi önkormányzatok dolgozói munkaidőben a „fronton” vannak. 1990-ben még csak 30 ezer ügyiratot iktattunk egy év alatt, tavaly már 430 ezret, és idén csak az első félévben 300 ezret. Felgyorsult az élet, és a városok is egyre több feladatot kapnak. Ezért is keressük, hogyan lehetne hatékonyabban működni.

További információ: TÖOSZ